Az Új START (angol: New START; orosz rövidítéssel CHB-III, SNV-III)Az orosz rövidítés feloldása: сокращение стратегических наступательных вооружений – jelentése: „stratégiai támadó fegyverek csökkentése”. egy volt a stratégiai nukleáris fegyverek számát csökkentő nemzetközi szerződések sorában az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között. Korábbi neve „intézkedések a stratégiai támadó fegyverek további csökkentése és korlátozása érdekében” (Measures for the Further Reduction and Limitation of Strategic Offensive Arms) volt. A szerződést 2010. április 8-án írták alá Prágában, és a ratifikációja után 2011. február 5-én lépett hatályba.
Az Új START (New START) a moszkvai SORT szerződést váltotta le, melynek lejárta 2012 decemberében volt esedékes. A 2009 decemberében lejárt START I-et, a soha hatályba nem lépő START II-t, és az eredmény nélküli tárgyalásokkal végződő START III-at követte.
A szerződés értelmében az interkontinentális ballisztikus rakétaindítók számát a felére fogják csökkenteni. Új felügyeleti és ellenőrzési eljárási rendet állítanak össze a SORT mechanizmusának felváltására. A szerződés nem korlátozza a hadműveleti szempontból inaktív nukleáris robbanófejek számát, ezeket több ezres nagyságrendben lehet készleten tartani.
2023. február 21-én Oroszország felfüggesztette a részvételét az ÚJ START-ban, azonban magától a szerződéstől nem lépett vissza, és bejelentése alapján továbbra is tartja magát a szerződésben megfogalmazott számbeli korlátozásokhoz."The last US-Russia arms control treaty is in big trouble", Jen Kirby, Vox, 25 February 2023. A szerződés hatálya 2026. február 5-én újabb hosszabbítás hiányában lejárt.
Áttekintés bélyegkép|jobb|300px|Az Új START aláírása (orosz nyelvű videó) A szerződés felső határt szab mindkét fél hadrendben tartható stratégiai nukleáris robbanófejeinek számának, amikből 1550 darabbal rendelkezhetnek. Ez csaknem kétharmaddal kevesebb, mint az eredeti START szerződésben szereplő mennyiség, és 10%-kal kevesebb a 2002-es moszkvai szerződésben előírtnál. A hadrendben tartható nukleáris robbanófejek száma meghaladhatja az 1550-et pár száz darabbal, mivel bombázórepülőgépekként csak egy robbanófejjel számolnak, függetlenül attól, hogy az ténylegesen mennyit szállít.O'Hanlon, Michael E. "New START Shouldn't Be Stopped" , Brookings Institution, 18 November 2010 A szerződés korlátozza hadrendben tartott, és azon kívüli interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBMIntercontinental ballistic missile) indítóállványának számát, a tengeralattjárókra telepített (SLBM)Submarine-launched ballistic missile indítóállványokat, és a nukleáris fegyverekkel ellátható nehézbombázók számát 800 darabban. Ezek közül is csak 700 darabot tarthatnak aktív hadrendben.Department of State – New START Treaty, TREATY BETWEEN THE UNITED STATES OF AMERICA AND THE RUSSIAN FEDERATION ON MEASURES FOR THE FURTHER REDUCTION AND LIMITATION OF STRATEGIC OFFENSIVE ARMS, Thur 8 April 2010 A szerződés engedélyezi a műholdas felderítést és a távoli monitoringot, valamint évente 18 helyszínen történő ellenőrzést, amivel a korlátozások betartását ellenőrizhetik.
+ New START korlátozásainak összefoglalásaTREATY BETWEEN THE UNITED STATES OF AMERICA AND THE RUSSIAN FEDERATION ON MEASURES FOR THE FURTHER REDUCTION AND LIMITATION OF STRATEGIC OFFENSIVE ARMS, Article II Típus Engedélyezett darabszám Hadrendben tartott rakéták és bombázók 700 Hadrendben tartott robbanófejek (MIRV-ekMultiple independently targetable reentry vehicle és bombázók) 1,550 Hadrendben, és hadrenden kívül tartott rakétaindítók (rakétasilók és bombázók) 800 A kötelezettségeket a szerződés hatályba lépését követő hét éven belül kellett teljesíteni. A szerződés tíz évig volt érvényben azzal az opcióval, hogy öt évvel meg lehet hosszabbítani közös megegyezéssel.White House, Key Facts about the New START Treaty A szerződés 2011. február 5-én lépett érvénybe, amikor az Egyesült Államok szenátusának és az orosz Szövetségi Gyűlésnek jóváhagyása után az érintett két ország képviselői átadták egymásnak a ratifikációs okmányokat.Treaty text, Article XVI, section 1. Az Egyesült Államok még az előtt hozzákezdett a fegyverzet csökkentésének, hogy a szerződést ratifikálták volna.
Az amerikai szenátus elé terjesztett dokumentumok alapján legalább 30 rakétasilóval, 34 bombázóval, és 56 tengeralattjáróra telepített rakétasilóval csökkentették az arzenált. Az eltávolított rakéták épen maradnak, a szolgálatból kivont bombázókat pedig átalakíthatók konvencionális használatra. Az Ohio-osztályhoz tartozó 14 ballisztikus rakétákkal felfegyverezhető atom-tengeralattjárók mindegyikénél a 24 rakétasilóból négyet-négyet leszerelnek, de közülük mindegyik szolgálatban marad.Peter Baker, "Obama Expands Modernization of Nuclear Arsenal", The New York Times, 13 May 2010
A szerződés nem korlátozza a taktikai nukleáris fegyverrendszereket, így a F–35 Lightning II projektjét, mely géppel a taktikai nukleáris fegyverek hordozására alkalmas az F-15E és F–16 típusokat tervezik leváltani.
A szerződés nem érinti a vasúti szállítású interkontinentális rakétaindító rendszereket, mivel ilyennel egyik fél sem rendelkezik. Az ilyen típusú indítóállások beleszámítanának a megállapított mennyiségi korlátozásba, de az ilyen rendszerek ellenőrzésének részleteit a két félnek közösen kellene kidolgoznia arra az esetre, ha ismét szolgálatba állítanák őket."Rail-Mobile Launchers of ICBMs and their Missiles". United States Department of State, 2 August 2010.
Története Megszövegezése és aláírása Az Új START egyezmény a START folytatása. A START II-t aláírták ugyan, de nem ratifikálták, a START III tárgyalási szakasza nem vezetett megegyezésre.
A szerződés megszövegezéséhez 2009 áprilisában kezdtek neki, miután a két ország elnöke, Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, találkoztak Londonban. Előzetes megbeszélésekre sor került már előzőleg Rómában április 27-én, bár ezt előzetesen májusra ütemezték.
A két delegáció hosszas tárgyalásokat folytatott. Amerikai részről Rose Gottemoeller külügyminiszteri államtitkár-helyettes, orosz részről Anatolij Antonov, az orosz külügyminisztérium biztonsági és lefegyverzési igazgatója vezette országa delegációját."Twists and Turns on Way to Arms Pact With Russia", Peter Baker, New York Times, 26 March 2010.
Tárgyalásokra került sor a következő helyszíneken és időpontokban: Első kör: 2009. május 19–20., Moszkva Második kör: 2009. június 1–3., Genf (Svájc) Harmadik kör: 2009. június 22–24., Genf Negyedik kör:2009. július 22–24., Genf Ötödik kör: 2009. augusztus 31. – szeptember 2., Genf Hatodik kör: 2009. szeptember 21–28., Genf Hetedik kör: 2009. október 19–30., Genf Nyolcadik kör: 2009. november 9., Genf
2009. július 6-án reggel jelentették be, hogy megegyezés született a „Stratégiai Támadó Fegyverek további csökkentéséről és korlátozásáról szóló közös megegyezés” (angol: Joint Understanding on Further Reduction and Limitation of Strategic Offensive Arms) szövegéről, amit Medvegyev és Obama aláírt utóbbi Moszkvába tett elnöki látogatásán, amit aznap kezdett meg. A dokumentum rögzítette a két érintett fél azon szándékát, hogy a nukleáris robbanófejek számát 1500 – 1675 darabra, a célba juttatásukra alkalmas eszközök számát pedig 500–1100 darabra csökkentik.
Obama és Medvegyev 2010. március 26-án jelentették be, hogy sikerült megegyezésre jutniuk. A szerződést 2010. április 8-án írták alá Prágában.
Ratifikációs folyamat Egyesült Államok Május 13-án Obama az amerikai szenátus elé terjesztette az egyezséget, aminek a ratifikációjához a 100 szenátor közül legalább 67-nek a hozzájáruló szavazata kellett. 2010. szeptember 16-án, egy keddi napon a szenátus külügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága 14 a 4 ellenében döntött az Új START ratifikálása mellett. A szenátus három republikánus tagja is igenlően voksolt: Richard Lugar (Indiana), Bob Corker (Tennessee) és Johnny Isakson (Georgia)."Key Senate committee passes nuclear arms treaty", CNN, 16 September 2010. John Kerry szenátorJohn Kerry more optimistic now about START, by Scott Wong & Shira Toeplitz, Politico, 2 December 2010. és Hillary Clinton külügyminiszter optimizmusuknak adtak hangot afelől, hogy a ratifikációról szóló megegyezés hamar megszületik.Clinton: Deal on New START Imminent, by Daniel Foster, National Review Online, 3 December 2010.
A szenátusban ülő republikánusok általában megvárták Jon Kylnak, a védelmi ügyek vezető konzervatív szakértőjének véleményét, aki erősen elkötelezte magát az USA nukleáris fegyverzetének modernizálása mellett, és felvetette a kérdést, hogy van-e idő a ratifikációra a „béna kacsa” időszak alatt, és kérte a tárgyalások feljegyzéseinek bemutatását még a szavazás előtt. Ben Nelson szenátor (D-NE) Kylhoz hasonlóan szkepticizmusának adott hangot az időzítéssel és a ratifikációval kapcsolatosan; Kit Bond szenátor (R-MO) ellenkezésének adott hangot.
Obama az Új START ratifikációját kongresszus 2010-es választások utáni „béna kacsa” időszaka alatti prioritássá tette meg, John Kerry (D-MA) és Richard Lugar (R-IN) szenátorok, a szenátus külügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának demokratikus elnöke és rangidős republikánus tagja voltak a szerződés fő támogatói.Lugar on New START and TacNukes, Arms Control Wonk, 8 July 2010.
2010. december 22-én az Egyesült Államok szenátusa hozzájárulását adta a ratifikációhoz, miután 71 a 26 ellenében megszavazta. A szenátorok közül 13 republikánus, mind az 56 demokrata, és mindkét független a szerződés megkötése mellett voksolt.Senate Passes Arms Control Treaty With Russia, 71-26 New York Times Obama az amerikai ratifikációs folyamatot lezáró dokumentumokat 2011. február 2-án írta alá.
Oroszország 2010. május 28-án terjesztette be a dokumentumot Medvegyev az állami dumának, mely testület július 6-án parlamenti meghallgatásokat tartott ezzel kapcsolatban a külügyminisztérium és a vezérkar képviselőinek jelenlétében. Július 8-án a duma védelmi bizottsága és a nemzetközi ügyek bizottsága azt javasolta, hogy a duma ratifikálja a szerződést.
Október 29-én a duma nemzetközi ügyek bizottságának elnöke, Konstantin Koszacseva dokumentumot visszakérte bizottsági meghallgatásokhoz azzal az indokkal, hogy az egyezmény nem korlátozza az USA aktivitását a rakétaelhárítás területén, illetve azt, hogy a nukleáris robbanófejekkel nem rendelkező ballisztikus rakétákat az egyezmény nem érinti. Ezzel egyidőben a szövetségi tanács elnöke, Szergej Mironov felvetette, hogy ne siessenek kijavítani vagy megszavazni a szerződést, hanem kövessék figyelemmel annak az amerikai szenátus előtti vitáját.
Miután az USA szenátusa ratifikálta, a szerződés formális interpretálását (reading) december 24-én tartották meg, majd az állami duma is az elfogadása mellett szavazott. Az állami duma a 2011. január 14-ei második interpretáció után jóváhagyta azt. A 450 követből 349 szavazott a ratifikáció mellett.
A harmadik, egyben utolsó interpretációra 2011. január 25-én került sor. A ratifikáció mellett 350 küldött szavazott, 96 ellene, egy küldött pedig tartózkodott. Másnap a szövetségi tanács egyhangúlag elfogadta.
2011. január 28-án Medvegyev aláírta a szövetségi gyűlés által elfogadott ratifikációs határozatot, amivel befejeződött az orosz ratifikációs folyamat. A szerződés akkor lépett hatályba, mikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter átadták egymásnak a ratifikációs dokumentumokat a Müncheni Biztonsági Konferencia alkalmából való találkozójukon 2011. február 5-én.Соглашение между Россией и США о продлении ДСНВ вступило в силу (ТАСС, 2021-02-03, orosz nyelven. Hozzáférés: 2026-02-05)
Határidők Az Új START szerződés meghatározott menetrendet ír elő az életbe lépésétől (2011. február 5.) számítva:
5 napon belül hatályba lépéstől Ellenőrző repülőgépek információinak megosztása: Az ellenőröket a belépési pontokra szállító repülőgéptípusok listájának átadása.
25 napon belül hatályba lépéstől Ellenőrök és repülőgépek személyzetét tartalmazó lista átadása: