Urkovići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunacközségben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 16, közúton 24 km-re délre, községközpontjától légvonalban 17, közúton 19 km-re északnyugatra, a Jadar-folyó jobb oldali mellékvize, a Kravica jobb partja felett, a Glogova-hegység lejtőin, 250-470 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2 Urkovići Pobuđe, Hrnčići és Konjevići településekkel együtt a Konjević Polje-i közösség része.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák1091504Horvát00Jugoszláv00Egyéb40Összesen1095504
Története A település az Urković családról kapta a nevét, akik valószínűleg első betelepülői voltak. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Opravdić községhez tartozó településnek 48 háztartása és 290 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 65 háztartást és 347 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai szerb hadsereg 1992-es etnikai tisztogatási kampánya során a többségben bosnyákok lakta Konjević Polje el volt vágva a boszniai kormány által ellenőrzött fő területtől, és a srebrenicai enklávé része volt. A bosnyákok innen való kiűzése a háború kezdetétől a szerb hatóságok köztudott célja volt. A boszniai szerb hadsereg 1993 eleji offenzívája során elfoglalta Konjević Polje és Cerska falvakat. Bosnyák lakosaik Srebrenicába menekültek, hozzáadódva a város már amúgy is túlzsúfolt menekült lakosságához. Konjević Polje és Cerska menekültjei a srebrenicai általános iskolában húzták meg magukat, amikor 1993. április 12-én a szerbek azt tüzérséggel lőtték. Srebrenica bukása után a Bratunac és Konjević Polje közötti út kulcsfontosságú hely volt, ahol a boszniai szerb hadsereg erői megtámadták és szétszakították a kormányterület felé menekülő menekültek oszlopát. A menekültek közül sokat a közeli helyeken fogtak el és öltek meg. A Konjević Polje-i iskolát a kivégzésük előtt fogvatartottak fogva tartására használták.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került. A bosnyákok visszatérése 2000-ben kezdődött. A buszoszlopok Tuzlából és Szarajevóból rendőri kísérettel és az IFOR katonák felügyeletével jöttek. Megkezdődött a mecset és a házak felújítása. Az időközben ideköltöztetett szerbeknek el kellett hagyniuk a települést.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései