A Budapesti Csokoládégyár egy ipari üzem volt Budapest IX. kerületében.
Története Előzmények
A Stühmer Csokoládégyár a 19. század második felétől folyamatos fejlődésen ment keresztül: az 1868-ban Pesten alapított üzem a cukorkagyártástól indulva fokozatosan vált Magyarország legjelentősebb csokoládéipari vállalatává. A Józsefvárosban működő gyárat többször bővítették, majd az 1920–30-as évekre a Szentkirályi utcai üzem és a kiterjedt fióküzlet-hálózat is szűknek bizonyult a gyorsan növekvő termeléshez.https://pestbuda.hu/cikk/20211129_edes_elet_a_boldog_bekeidokben_a_stuhmer_gyar_az_alapitastol_az_allamositasig
Az új gyárépület A rohamos fejlődés miatt a vállalat 1939-ben egy teljesen új, korszerű gyár építésébe kezdett Ferencvárosban, a Vágóhíd utca 20. szám alatt. Az Olgyay testvérek tervei alapján készült, 106 méter hosszú, ötemeletes ipari épület a kor legmodernebb követelményeinek megfelelően készült el, és 1943-ban (más források szerint 1941-ben)https://www.vg.hu/cegvilag/2025/01/bonbonetti-budapest-bezaras-hatter adták át. Az új gyár lehetővé tette a nagy volumenű, gépesített csokoládégyártást, valamint a termékválaszték további bővítését. Az épület reprezentatív jellegét hangsúlyozta az előcsarnokban elhelyezett, Hollós Mattioni Eszter által készített hímeskő mozaik, amely a gyáralapító Stühmer Frigyes emlékének állított emléket a cég fennállásának 75. évfordulóján.
Az új ferencvárosi gyárhoz kapcsolódik a Stühmer egyik legismertebb termékének megjelenése is: 1941-ben itt kezdték gyártani a Tibi csokoládét, amelyet a gyáralapító unokájáról neveztek el. A Tibi ekkor még töltetlen tej- és étcsokoládéként került forgalomba, és hamar a vállalat legsikeresebb termékévé vált. A korszakban már olyan, máig ismert árucikkek készültek a gyárban, mint a Ropp ostyaszelet, a Zizi drazsé vagy a Frutti karamella, amelyek hosszú időre meghatározták a magyar édességfogyasztást.
A szocializmus alatt A ferencvárosi üzem a második világháborút követően is kulcsszerepet játszott a hazai csokoládéiparban: 1948-ban az üzemet államosították, majd beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. A hatvanas évekre a gyár már Budapesti Csokoládégyár néven működött tovább, és a szocialista nagyipar egyik meghatározó egységévé vált. Ebben az időszakban is jelentős mennyiségű és népszerű termék készült itt, többek között a Zizi drazsé és a Tibi csokoládé, amelyek országos ismertségre tettek szert. A gyár mindennapjaiba betekintést enged egy 1965-ben készült rövid filmhíradós felvétel is, amelyet Fehéri Tamás rendező-operatőr készített. A felvétel a szaloncukor-gyártás és az akkor újdonságnak számító ananászos krémcsokoládé készítésének főbb munkafázisait mutatja be. A termelés volumenét jól jelzi, hogy a szaloncukorból évente mintegy 2,7 millió kilogrammot állítottak elő, ami a gyár kiemelkedő kapacitását és jelentőségét tükrözi a korszak magyar élelmiszeriparában.https://24.hu/elet-stilus/2016/01/15/pillantson-be-velunk-a-budapesti-csokoladegyar-egy-hatvanas-evekbeli-napjaba/
1963-ban a Budapesti Csokoládégyár néven beolvadt a Magyar Édesipar nagyvállalatba. 1981-től az akkor létrehozott Budapesti Édesipari Vállalat, 1990-től a Quintie Édesipari Vállalat, 1992-től a Stollwerck-Duna Kft. részeként működöttBudapest lexikon, i. h..
A rendszerváltás után A rendszerváltás idején azonban a nemzetközi édesipari vállalatok stratégiája már elsősorban nem a gyártókapacitások, hanem a jól bevezetett márkák megszerzésére irányult. Ennek következtében a Vágóhíd utcai gyár és termékei is több tulajdonoshoz kerültek, így megjárták többek között a Stollwerck csoportot is. A hazai üzem hosszú távú fennmaradását kedvezőtlenül befolyásolta a globális édesipari koncentráció és a technológiai váltás, amely a nagy volumenű, több termék egyidejű gyártására alkalmas üzemeket részesítette előnyben. A budapesti gyár elhelyezkedése szintén problémát jelentett: a városiasodás következtében a Vágóhíd utcai telephely területe szűknek bizonyult, és nem volt lehetőség sem az üzemi, sem a logisztikai kapacitások érdemi bővítésére. Ez alapvetően meghatározta az üzem további sorsát. A 2000-es évekre a Bonbonetti Choco Kft. budapesti gyárában már csak korlátozott termelés folyt, majd a gépsorok egy részét elszállították – a hírek szerint Ukrajnába –, az itt maradt kapacitások pedig leálltak. Maga a márkanév ugyanakkor nem szűnt meg: a Tibi csokoládé és más ismert termékek továbbra is jelen vannak a piacon, ám gyártásuk már nem Budapesten történik. Az 1941-ben létesített Vágóhíd utcai gyár így az elmúlt évtizedekben fokozatosan elveszítette ipari funkcióját, miközben hosszú ideig meghatározó szerepet játszott a magyar csokoládégyártás történetében.
A gyár működését a 21. századra jelentősen visszafogta, hogy a sűrűn beépített városi környezet nem tette lehetővé sem az üzemi, sem a logisztikai kapacitások bővítését. A tulajdonos Roshen-csoport magyarországi termelése 2023-ra a kezdeti volumen közel tizedére zsugorodott, miközben az üzem fenntartási költségei már nem álltak arányban a kihasználható kapacitással. Ennek következtében a budapesti gyárban 2023 áprilisa óta nem folyt termelés. A pénzügyi adatok is alátámasztották a bezárás szükségességét: a Bonbonetti árbevétele 3,3–3,5 millió euró között alakult, ami nem fedezte a működés veszteségeit. A döntés részeként a gyár egyes gépeit és berendezéseit Ukrajnába, a vinnyicai üzembe szállították, míg a Magyarországon maradt eszközöket leállították. A bezárást 2025 elején jelentették be hivatalosan, ezzel lezárva a Vágóhíd utcai üzem több mint nyolc évtizedes ipartörténeti korszakát. Bár a budapesti gyártás megszűnt, a Bonbonetti márkanév és termékek nem tűntek el a piacról, gyártásuk más országokban, a Roshen nemzetközi hálózatán belül folytatódik. Az 1941-ben létesített Vágóhíd utcai gyár így a magyar csokoládéipar egyik meghatározó, ám végül gazdasági és városszerkezeti okok miatt fenntarthatatlanná vált üzemeként vonult be a hazai ipartörténetbe.https://www.vg.hu/cegvilag/2025/01/ennyi-volt-bezar-a-budapesti-bonbonetti-gyar
Iparvágány Az üzemhez iparvágány épült ki Budapest-Dunapart teherpályaudvar felől.A terület ábrázolása egy 1960. körüli térképen Az iparvágányt a Soroksári út 1968-as rendezése idején számolták fel.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/index.html
Képtár
Jegyzetek
Források https://pestbuda.hu/cikk/20211129_edes_elet_a_boldog_bekeidokben_a_stuhmer_gyar_az_alapitastol_az_allamositasig https://24.hu/elet-stilus/2016/01/15/pillantson-be-velunk-a-budapesti-csokoladegyar-egy-hatvanas-evekbeli-napjaba/ https://www.vg.hu/cegvilag/2025/01/bonbonetti-budapest-bezaras-hatter https://www.vg.hu/cegvilag/2025/01/ennyi-volt-bezar-a-budapesti-bonbonetti-gyar
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyarországi élelmiszeripari cégek