Szedő Antal (Budapest, 1903. május 8. - Budapest, 1975) magyar levéltáros.
Élete 1903-ban született Budapesten. Tizenkét éves korára teljes árvaságra jutott, így három testvérével egy árvaház lakója lett. Nyolcosztályos gimnáziumban érettségizett 1921-ben, majd magyar-latin szakra iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Az Eötvös Kollégium tagjaként európai látókört és széles műveltséget szerzett. Több idegen nyelvet is elsajátított: franciául és németül jól társalgott, de olaszul és spanyolul is értett alapszinten.
Fiatal éveiben sokáig rákényszerült arra, hogy tehetősebb családoknál vállaljon nevelői megbízatásokat; közben, 1933 körül bekapcsolódott a munkásmozgalomba is. 1935. június 15-től december 31-ig ideiglenes napidíjas állást kapott az Államépítészeti Hivatalnál, 1936. január 1-jei hatállyal pedig vármegyei irodaigazgatónak nevezték ki a szolnoki alispáni hivatalba. A háború után megerősítették pozíciójában, és bár az igazolási eljárás során feddést kapott, de állását megtarthatta. 1946. november 20-án ideiglenesen megbízták a vármegyei főlevéltárnoki teendők ellátásával is.
Aktív tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, majd 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának, később pedig az MSZMP-nek is. 1951-ben a Magyar Országos Levéltárba került, előbb mint a II. osztály vezetője, majd nem sokkal később főigazgató-helyettesi előléptetést kapott. Ettől kezdve élete nagy részét a levéltárügynek áldozta, de mellette pártpropagandistai feladatokat is ellátott. Éveken át volt az I. kerületi Népfront Bizottság elnöke is. 1957-ben helyezték a Levéltári Igazgatóság élére, ott működött 1968-ban történt nyugállományba vonulásáig.
Nyitott, kedélyes, társaságkedvelő személyisége, jóízű humora közkedveltté tette őt nemcsak a hazai levéltárosok körében, de külföldi szakmai körökben is, ahol széles körű nyelvtudása révén otthonosan mozgott. Éveken át tagja volt a Nemzetközi Levéltári Tanácsnak, illetve 1964-től a tanács Végrehajtó Bizottságának is (1972-ig rendes, azt követően tiszteletbeli tagként). Nyugállományba vonulása után is aktív szereplője maradt a hazai levéltári szakterület irányítását segítő Levéltári Tanácsnak, több előadást tartott külföldön a magyar levéltárügyről és beszámolt a Levéltári Szemle hasábjain a Nemzetközi Levéltári Tanács működéséről.
72 éves korában, balesetben hunyt el.
Magánélete 1937-ben kötött házasságot Zsíros Piroskával, akitől három gyermeke született. Felesége 1944-ben, nem sokkal harmadik gyermekük születése után meghalt.
Díjai, elismerései Szocialista Munkáért Érdemérem (1961) Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
Jegyzetek
Források Sashegyi Oszkár: Szedő Antal nekrológ. In: Levéltári Szemle 26. évf. 1. sz. 229. p. Varga Sándorné: Szedő Antal nekrológ. In: Levéltári Közlemények 46. évf. 2. sz. 382-383. p. Berényiné Kovács Gyöngyi: A Pest Megyei Levéltár története és a megyei levéltárak megítélése a magyar levéltárügyben 1920 és 1947 között. Doktori disszertáció, 2017. Szedő Antal Archontológia – Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői, 1876–1990; hozzáférés: 2026. február 6.
Kategória:A Jász-Nagykun-Szolnok (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:A Magyar Országos Levéltár levéltárosai Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Balesetben elhunyt személyek Kategória:MSZDP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:MSZMP-tagok