Magašići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 23, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 6 km-re északnyugatra, a Glogova és a Ludmer-hegység lejtőin, valamint a Glogovska-folyó völgyében, 230-400 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb353289Bosnyák291236Horvát12Jugoszláv00Egyéb10Összesen646527
Története A település nevét a Magašić családról kapta, mely valószínűleg első betelepülője volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Opravdići községhez tartozó településnek 33 háztartása, 248 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 46 háztartást, 278 ortodox szerb és 43 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején, 1992 áprilisától júniusáig terjedő időszakban innen is elűzték a bosnyák lakosságot, házaikat pedig elpusztították. 1992. július 20-án a bosnyák hadsereg támadása következtében több helyi szerb lakos meghalt. A Gornji Magašići elleni támadást a Srebrenicából és a környező falvakból származó fegyveres muszlim erők hajtották végre. Behatoltak a védtelen faluba, és megölték az összes civilt, köztük az Ilić család öt tagját. Húsz szerb házat is kifosztottak és leégettek. Fényes nappal hat nőt és két idős férfit mészároltak le családi otthonaikban, a falut pedig kifosztották és felgyújtották. A legidősebb áldozat a 85 éves Blagoje Popović, a legfiatalabb pedig egy 17 éves terhes nő, Ljiljana Ilić volt. Senkit sem vontak felelősségre vagy helyeztek vád alá a Bratunac községben a szerbek ellen elkövetett tömeges bűncselekményekért. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései