Suha () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 28, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re északra, a Glogovska-folyó torkolatának közelében, 190-290 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb127193Bosnyák849202Horvát11Jugoszláv110Egyéb01Összesen988397
Története A Suha név eredete nagyon érdekes. Létezik egy szóbeli hagyomány erről a helynévről, amely szerint ez a helynév azért jött létre, mert ezt a települést soha nem árasztotta el a Drina folyó. Suha településtől a Drina folyó felé egy nagy síkság húzódik. A víz régen elérte ezt a települést, de soha nem árasztották el. A helynév erre a tényre épül, a suha szó jelentése ugyanis magyarul száraz.
Az oszmán időkben megváltozott a lakosság szerkezete. Ahogy gyarapodott az iszlám népesség, úgy merült fel a vallási épületek építésének szükségessége. A gyülekezetben három mekteb volt, egy fa mecset fa minarettel, egy türbe, amely a Ibrahim Dervišević-Abuka nevéhez fűződik, aki a 18. és a 19. század elején élt. A türbe helyén ma régi fülkesírok találhatók, amelyek megerősítik az iszlám élet folytonosságát ezen a területen. A faluban 9 helyen találtak pestises sírokat. A 20. században új mecset is épült a településen.Idriz Muharemović: Vjerski život a naselju Suha os osmanskog perioda do druge polovine 20. stoljeća, Bastina sjeveroistocne Bosne 16(2024), 285-318 o.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Bratunac községhez tartozó településnek 25 háztartása és 114 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 32 háztartást, 126 muszlim, 16 ortodox szerb és 13 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 110. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992 május 10-én ennek a falunak a muszlimjait is megtámadták a szerb erők. A támadásban a falu házainak 86 százaléka elpusztult, a lakosság elmenekült. A támadás során szexuálisan kínoztak fiatal nőket és lányokat, majd megöltek 38 fegyvertelen bosnyák lakost. Holttesteiket egy helyi tömegsírba helyezték. A 38 kiásott maradvány között kilenc, 3 hónapos és 11 éves kor közötti gyermek, több nő és többnyire idős férfiak maradványai voltak. Az egyik áldozat a 9 hónapos terhes Zekira Hrustanbasic (más néven: Zekira Begić) volt. Amikor a tuzlai Egyetemi Klinikai Központ patológusai megvizsgálták az áldozatok maradványait, azt találták, hogy a meg nem született gyermek testét golyóval lőtték át. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései