Pirići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 38, közúton 55 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, a Drina bal partjának közelében, 350-488 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák50531Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen50531
Története A település neve a Pirić család nevéből származik, amely a környéken a legnagyobb számban élt a kegyetlen boszniai háborúig (1992-1995). Ma már nagyon kevés ilyen vezetéknevű család él a településen.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Voljevica községhez tartozó településnek 28 háztartása, 175 ortodox szerb és 13 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 37 háztartást és 208 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 112. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború alatt a környező Bratunac környéki falvak a tengelyhatalmak megszállása alatt álltak. A terület többször gazdát cserélt az 1945-ös végső partizán felszabadításig. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. Ahogy az etnikai feszültségek az 1980-as évek végén Jugoszláviában fokozódtak, a régió közvetett nyomást érzett a politikai széttöredezettség miatt.
A boszniai háború során 1992. május 16-án a szerb erők a helyi szerbek támogatásával elfoglalták a települést, és kiűzték az összes bosnyákot. Itt estek a szerb agresszió első bratunaci áldozatai is. A pirići háborús emlékművön Sikirići, Pirići, Poloznik és Lokva falvak 194 bosnyák áldozatának a neve szerepel.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései