Vraneševići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 43, közúton 67 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 23 km-re délkeletre, a Drina bal partjának közelében, a Grabovička-folyó völgyében, 184-650 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb21397Bosnyák00Horvát00Jugoszláv20Egyéb10Összesen21697
Története A település nevét a Vranešević családról kapta, mely feltehetően első betelepülője volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Faković községhez tartozó településnek 19 háztartása és 241 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 33 háztartást és 260 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború alatt a környező Bratunac környéki falvak a tengelyhatalmak megszállása alatt álltak. A terület aktívan részt vett a jugoszláv partizán ellenállásban, a helyiek csatlakoztak a kommunista vezetésű egységekhez a tengelyhatalmak és a kollaboráns erők ellen. A terület többször gazdát cserélt az 1945-ös végső partizán felszabadításig. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején itt volt a szerb fegyveres erők egyik kiképzőhelye és katonai bázisa. 1992. június 28-án a Naser Orić parancsnoksága alatt állt srebrenicai bosnyák csapatok kiűzték a szerbeket a településről. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései