Fakovići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 47, közúton 68 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 18, közúton 24 km-re délkeletre, a Drina bal partján, 200-300 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Valevo 478-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb122113Bosnyák330Horvát00Jugoszláv60Egyéb11Összesen162114
Története A település nevét a Faković családról kapta, mely az első itteni betelepülő volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Faković önálló község volt, melyhez Avdulić, Boljević, Jagodinja, Jaketić, Jošava, Mlečva, Močević, Poznanović, Ratković, Stanatović, Tegare, Vranješević, Zapolje és Žliebac települések tartoztak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború alatt a környező Bratunac környéki falvak a tengelyhatalmak megszállása alatt álltak. A terület aktívan részt vett a jugoszláv partizán ellenállásban, a helyiek csatlakoztak a kommunista vezetésű egységekhez a tengelyhatalmak és a kollaboráns erők ellen. A terület többször gazdát cserélt az 1945-ös végső partizán felszabadításig.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején 1992. október 5-én a srebrenicai és a közeli muszlim falvakból származó muszlim erők rajtaütöttek a falun, elvágták a Bratunac-tól, kifosztottak és felgyújtottak mindent, amit csak tudtak. A Bratunactól északnyugatra fekvő Magašići falu elleni reggeli támadást követően a Srebrenicából és a közeli falvakból származó muszlim erők offenzívájuk fókuszát a Bratunac önkormányzat másik oldalára helyezték át, célba véve a szerbek lakta Fakovići falut, ahol rajtaütést hajtottak végre, és mindenkit megöltek, akit csak tudtak. Ellentétben más falvakkal, amelyeket hajnalban razziáztak, itt taktikát váltottak és délben indították el a támadást. Összesen huszonöt helyi lakost öltek meg, akiknek többségét megégették és lemészárolták. A legidősebb áldozat a 82 éves Danilo Đurić volt, akinek a maradványait még mindig nem találták meg.
A lakosság a Drina folyó és a szomszédos Szerbia felé való visszavonulással keresett menedéket. A szerb falvakban végrehajtott korábbi razziákhoz és mészárlásokhoz hasonlóan a muszlim fegyveres erők tagjai, miután megölték a lakosokat, kifosztották az ingó vagyontárgyakat, felgyújtották a szerb ingatlanokat. A Fakovićiban meggyilkolt lakosok többségét a szerbiai Bajina Bašta temetőjében temették el, mivel a harci műveletek miatt nem lehetett temetést tartani a faluban. A háború alatt összesen mintegy 200 szerb házat fosztottak ki és gyújtottak fel Fakovićiban, amelyek egyharmadát még mindig nem építették újjá.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Nevezetességei Fakovićiben nyáron sokan látogatják a Drina-partot, az úgynevezett Orašnjakot, amelyet Bratunac község egész területéről, a környékről, sőt még a szomszédos szerb városokból is felkeresnek. Területe 750 hektár. Itt került megrendezésre az első Bratunac Drina Regatta, bár azt már 6 éve a szomszédos Szerbiában (pontosabban Ljuboviában) rendezik meg nagy sikerrel. Valamivel több mint ötven hajó, trombitásokkal, viccelődéssel és vidámsággal, ereszkedett le valamivel több mint 20 kilométer hosszan a Bratunac motelig, vagyis a Boszniai Szerb Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti átkelőhelyig.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései