A Kéziszerszámgyár egy ipari üzem volt Budapest XIII. kerületében.
Története A Márkus Lajos Rt. Vasszerkezetek Gyára és Láncgyárat 1906-ban alapította Márkus Lajos. A vállalat a 20. század elején Magyarországon és Németországban is szakmai elismertséget szerzett a nagyméretű, acélvázas épületszerkezetek tervezése és kivitelezése terén. Fő profilját az acélszerkezet-gyártás alkotta, de tevékenysége ennél szélesebb körű volt: raktárépületeket, vasoszlopokat, szegecselt felülvilágító szerkezeteket és idomacél ablakokat gyártott, valamint különféle épület- és díszlakatos munkákat is végzett. Közreműködött több jelentős budapesti építkezés kivitelezésében, így a Szépművészeti Múzeum egyes lakatosszerkezeteinek elkészítésében, a Szemlőhegyi úti iskola kovácsoltvas munkáiban (1911), a Fővárosi Állat- és Növénykert Madárház nagyröpdéjének szerkezetein (1912), valamint az Összekötő vasúti híd lámpatartóinak gyártásában. A vállalat működése 1948-ban, az ipar államosításával ért véget. Ekkor az Ipari Minisztérium irányítása alatt megalakult a Könnyű Vasszerkezetek Gyára Nemzeti Vállalat, amely a korábbi üzem tevékenységét hasonló profilban folytatta. 1958-ban az ágazati átszervezések során ez a vállalat és további négy hasonló üzem összevonásával létrejött a Kéziszerszámgyár. Az új gyár három fő termékcsoport előállítására szakosodott: kéziszerszámokra, ipari láncokra és gépkésekre.https://bu.hu.museum-digital.org/object/693799
A Kéziszerszámgyár tehát 1959-ben alakult meg Budapesten, négy fővárosi és két vidéki gyáregységgel. Központja a XIII. kerületi Hun utcában működött, ahol az Igazgatóság mellett az Ipari Láncgyár, az Omega Gyáregység és a Precíziós Gyáregység is helyet kapott. Vidéki telephelyei közé tartozott a kecskeméti Reszelő Gyáregység, valamint a Szegedi Gyáregység. A vállalat 1978-ban átvette a MEZŐGÉP püspökladányi telepét, tovább bővítve termelési kapacitását. Az 1980-as évek közepén szervezeti átalakítások történtek: 1985-ben a Hun utcai központ két gyáregysége törzsgyárrá alakult, míg a Szegedi Gyáregység leányvállalati formában működött tovább. A gazdasági környezet változásaihoz alkalmazkodva a vállalat a rendszerváltás időszakában további átszervezéseket hajtott végre. 1990-ben a püspökladányi gyáregység Heveder Lánc- és Emelőgépgyártó Kft.-vé alakult, a Szegedi Leányvállalat pedig részvénytársasági formát vett fel. 1991-ben a kecskeméti egység Reszelő Szerszámgyártó és Forgalmazó Kft.-ként működött tovább. A vállalat tevékenységi köre fennállása során széles spektrumot ölelt fel: gyártott villamos kéziszerszámokat, ipari láncokat, forgácsoló gépszerszámokat, különféle fém tömegcikkeket, emelő- és szállítóberendezéseket. Az átszervezéseket követően a gyártmánystruktúra a közvetlen kéziszerszámokra, fém- és szakipari gépkésekre, körfűrészekre, légfegyvergolyókra, szemes és csuklós láncokra, precíziós öntvényekre és emelőberendezésekre összpontosult. 1989-ben a Hun utcai központban mintaboltot nyitottak, ahol elsősorban saját termékeiket értékesítették a lakosság számára, kedvezményes áron.Budapest lexikon
A Kéziszerszámgyár a szocialista időszak teljes időtartama alatt működött, majd 1996-ban felszámolták. Az egykori gyárépületet 2020-ban lebontották.
Képtár
Jegyzetek
Források https://bu.hu.museum-digital.org/object/693799
https://kep-ter.blog.hu/2020/04/26/a_markus_lajos_rt?layout=1%3Fdesktop
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet