A Magyar Felvonógyár, napjainkban Magyar Felvonó Zrt. egy ipari üzem Budapest XIII. kerületében.
Története Budapesten a felvonógyártás az 1873 utáni emeletes építkezések hatására vált fontossá, és a növekvő igények miatt a külföldi cégek, köztük a Stiegler, Flohr, Schindler és Otis, képviseleteket, majd fióküzemeket hoztak létre. (Magyar alapítású volt Haverland Antal felvonógyára a Nap utcában.)Budapest lexikon
1897-ben a bécsi F. Wertheim & Co. is telephelyet nyitott a Lehel utca 10. szám alatt. A Wertheim üzem, amely 1898 és 1921 között átlagosan 100 munkást foglalkoztatott és mintegy 1000 felvonót szállított nemcsak a főváros, hanem más városok emeletes házai és középületei számára. A városban 1900-ban 400, 1910-ben 800, 1920-ban 1300 felvonó üzemelt. 1921-ben alakult meg a Magyar Felvonó- és Gépgyár Rt. (MFG), amelyet Schwartz Lajos alapított, megvásárolva a bécsi fióküzemet. Az MFG jelentős projektjei közé tartoztak többek között a Postatakarékpénztár csekkszállító konvejorjai, a Corvin Áruház mozgólépcsői és „óriásliftjei”, a Magyar Nemzeti Bank páncéltermeinek levegőcserélői, valamint a Csepeli Szabadkikötő és a József körúti Iparmúzeum nehézteher-liftei. Forgóparkettjeik a Margitszigeti Póló bárban és az Arizona mulatóban működtek, és felvonóik szerepeltek a Kisrákosi ejtőernyős gyakorlótéren is. Ebben az üzemben készült a Baleseti Kórház betegfelvonója, és az első körforgó Magyarországon.http://remlac.hu/angyalfold_htk/13angyalfold_htk__cimekszerint/lehelutca12/lehelutca12.html Az MFG részesedése az ágazatban 42,5% volt, átlagosan 200 munkást foglalkoztatott, évente 1500 új felvonót gyártott és 1000 meglévő felvonót karbantartott. (Más források szerint az alapítástól 1948-ig gyártott 1500 felvonót.)
Az 1948-as államosítás után az MFG monopolhelyzetbe került, és megkezdődött az export: 1949–1962 között 7204 felvonót gyártottak, ebből 4000-et a Szovjetunióba és 124-et más országokba szállítottak. A termelés egyedi jellegű maradt, és a technikai színvonal a nyugati átlagtól 15–20 évvel elmaradt. 1963-ban a felvonógyártás a Hajtóműgyárral és az Autó- és Traktoralkatrészgyárral egyesült Hajtómű- és Felvonógyár néven, és három telephelyen folytatta a termelést a hazai lakásépítési program és a szovjet exportigények kielégítésére. 1963–1972 között 6003 hazai és 5307 export felvonót gyártottak, közvetlenül mintegy 1000 fő, kooperációban több ezer dolgozó részvételével. 1973-ban a Ganz–MÁVAG új felvonógyárába koncentrálták a termelést. A XIII. kerületi telephelyeken korszerű szerelőüzemeket alakítottak ki, és a svájci-olasz Schindler AG licencén alapuló új gyártás 2000 dolgozóval indult. 1979-re a GMF Schindler felvonócsalád valamennyi típusa gyártásban volt, az elektronikus vezérlésű liftek 50 kg-tól 10 000 kg-ig szolgálták a személy- és teherfelvonók igényeit. Az export új piacokra is kiterjedt, a Szovjetunión kívül közel-keleti, afrikai országokba és Svájcba is szállítottak felvonókat.
Az üzem a rendszerváltás után, 1991-től Magyar Felvonó Zrt. néven működik.https://www.nemzeticegtar.hu/magyar-felvono-zrt-c0110041653.html Feladata elsősorban felvonók és körforgók tervezése, gyártása és szerelése. A telephelyet más kisebb cégek, és egy Coop üzlet is használja.
Jegyzetek
Források
https://index.hu/urbanista/2017/01/29/haverland-felvonok_a_nap_utcabol/ https://www.nemzeticegtar.hu/magyar-felvono-zrt-c0110041653.html http://remlac.hu/angyalfold_htk/13angyalfold_htk__cimekszerint/lehelutca12/lehelutca12.html
Kapcsolódó szócikkek A budapesti Lehel utca épületeinek listája Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Épületgépészet Kategória:Magyarországi gépipari cégek