Mathias Schneider magyarországi német bíró volt. A dunai sváb deputáció szószólójaként működött közre a Bánság katonai határőrvidékének 1872/73-as felszámolásakor. Schneidert 1871-ben Karlsdorfban (ma Banatski Karlovac, település a Dél-bánsági körzetben) választották bíróvá, és ott a katonai közigazgatás megszűnése után 1875-ig ő volt az első személy, aki alkotmányos bírói tisztséget töltött be.
Ifjúság Schneider Franz Schneider fia volt, egy tekintélyes karlsdorfi polgáré, akit „a nép emberének” tartottak. Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején apja szerb csapatokkal került konfliktusba, mert kapcsolatban állt magyar egységekkel. Ludwig Szmida helytörténész beszámolója szerint a mindössze 14 éves Mathias egy megtévesztéssel akadályozta meg apja elfogását.
Politikai tevékenység bélyegkép|260px|A bánsági katonai határőrvidék térképe 1849-ben bélyegkép|260px|A katonai határőrvidék szakaszainak térképe a Bánságban, Szerémségben és a Bácskában (18–19. század)
A Bánsági katonai határőrvidéket 1871/72-ben számolták fel.Vö. Felix Milleker: Kurze Geschichte der Banater Militärgrenze 1764–1872. Werschetz, 1937. A regimentparancsnokok azonban 1873-ig még polgári hatáskörökkel rendelkeztek.Catherine Horel: Das Ende der Militärgrenze und die Neuorganisation der militärischen Strukturen in Kroatien-Slawonien. In: Soldaten zwischen nationalen Fronten, 2009. A terület addig katonai közigazgatás alatt állt, saját büntetőjoggal, amely gyors eljárásokat és szigorú büntetéseket írt elő.
A községi bírákat ugyan megválasztották, de hatáskörük korlátozott volt, mivel a katonai törvényekhez kellett igazodniuk. Schneider 1871-ben ilyen körülmények között lett Karlsdorf bírája. Harmincas éveiben járó állami tisztviselőként a polgári önkormányzat felé való átmenetet képviselte.Szmida 1902, 50. o.
május 12-én I. Ferenc József császár Fehértemplomba utazott, hogy kihirdesse a katonai határőrvidék feloszlatását. Magas rangú magyar politikusok és jogtudósok kísérték, köztük Lónyay Menyhért miniszterelnök, Ráday Gedeon honvédelmi miniszter, valamint Deák Ferenc és Ormós Zsigmond jogászok. A helyszínen Anton von Scudier királyi biztos fogadta őket. Mivel szerb tiszti körök ellenállást tanúsítottak, Scudier egy 24 karlsdorfi földművesből álló deputációt állított össze, és Schneidert nevezte ki a bánsági német községek szószólójává.Szmida 1902, 47–48. o.
A látogatás során összetűzésekre került sor olyan tisztekkel, akik a katonai határőrvidék fennmaradását követelték. Schneider azonban ellenállt a katonák megfélemlítési kísérleteinek.Szmida 1902, 48. o.
Végül Schneider a városházán ünnepélyes köszönőbeszédben hirdette ki a katonai határőrvidék megszüntetését, amelynek tartalmát Ferenc József nyilvánosan megerősítette.Szmida 1902, 48–49. o.
A katonai közigazgatás megszüntetése és az 1873-as ünnepség Scudier feladata lett a határőrvidék közigazgatásának felszámolása. Amikor ez 1873. augusztus 24-én hivatalosan véget ért, nyilvános ünnepséggel emlékeztek meg a katonai határőrvidék sikeres polgári közigazgatásba való integrálásáról. Az eseményen Scudier, Ormós és Schneider a hadsereg, a nemesség és az egykori határőr-parasztok egyetértését jelképesen fejezték ki.Szmida 1902, 49. o.
Schneider kitüntetése bélyegkép|A koronával ékesített Arany Érdemkereszt vörös szalagon
Scudier javaslatára Schneidert 1872-ben a császár a Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Ezután Karlsdorf alkotmányos bírájaként működött tovább.Szmida 1902, 47–50. o. május 12-én I. Ferenc József császár Fehértemplomba utazott, hogy kihirdesse a katonai határőrvidék feloszlatását. Magas rangú magyar politikusok és jogtudósok kísérték, köztük Lónyay Menyhért miniszterelnök, Ráday Gedeon honvédelmi miniszter, valamint Deák Ferenc és Ormós Zsigmond jogászok. A helyszínen Anton von Scudier királyi biztos fogadta őket. Mivel szerb tiszti körök ellenállást tanúsítottak, Scudier egy 24 karlsdorfi földművesből álló deputációt állított össze, és Schneidert nevezte ki a bánsági német községek szószólójává.
A látogatás során összetűzésekre került sor olyan tisztekkel, akik a katonai határőrvidék fennmaradását követelték. Schneider azonban ellenállt a katonák megfélemlítési kísérleteinek.
Végül Schneider a városházán ünnepélyes köszönőbeszédben hirdette ki a katonai határőrvidék megszüntetését, amelynek tartalmát Ferenc József nyilvánosan megerősítette.
Megjegyzések
Jegyzetek
Kategória:1834-ben született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarországi németek Kategória:Német jogászok