Gulácsi János (Szeged, 1940. március 13. –) magyar villanyszerelő mester, toronygépész, harangszakértő és vállalkozó. A magyarországi toronyóra-készítés és harangtechnika egyik legmeghatározóbb alakja, a pécsi székhelyű Gulácsi és Fia Elektromechanikai Kft. alapítója. Neve alatt több mint 400 hazai és határon túli toronyóra, köztéri óra és harangrendszer megmentése, felújítása és teljes felépítése szerepel.„A mestercím a szakma felsőfoka". Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (pbkik.hu), 2022. november 28. Különleges innovációi közé tartozik a lineáris indukciós haranghajtómű, valamint a pécsi zsinagóga helyi és jeruzsálemi időt egyidejűleg mutató kettős számlapú homlokzati órája.
Életrajz Gyermekkor és tanulmányok Gulácsi János Szegeden született 1940. március 13-án,Mészáros B. Endre: „Toronyórát lánccal: valóra váltott álom". Dunántúli Napló, 2015. január 23. ám gyermekkorát és egész életét Pécshez köti: a család 1950-ben a dél-dunántúli városba költözött. Korai éveit egy különleges kettősség határozta meg: Máriagyűdön ministráns és harangozó volt, ahol közelről megismerhette a templomok szakrális légkörét és a harangok világát; ugyanakkor a nagymúltú pécsi bányaüzemek – mindenekelőtt az István-akna kovácsműhelyei – a műszaki kultúra és a robusztus ipari szerkezetek iránti tiszteletet is beleoltották. Már iskoláskorában saját villanymotort épített.
Szakmai tanulmányait a pécsi 500-as Szakképző Intézetben (ma Angster József Szakképző Iskola) kezdte. Ezt követően a Zipernowsky Károly Gépipari Technikumban szerzett erősáramú és műszertechnikusi képesítést. Mindössze 24 évesen, 1964-ben vehette át villanyszerelő mesterlevelét, ezzel a város legfiatalabb mestere lett.
Szakmai pályakezdés Első munkahelyeként a Mecseki Szénbányáknál dolgozott, a szabolcsi bányaüzem aknáiban. Mestere és mentora ott Traj Ferenc volt, akitől a vas- és gépipar kétkezi fegyelmét és a legkülönfélébb villamos berendezések ismeretét sajátította el. A bányászati tapasztalat megalapozta a toronygépészethez szükséges villamos- és géptechnikai biztonsági szemléletet.
Később a Magyar Postánál dolgozott műszaki ellenőrként és üzemvezető-helyettesként. 1972-ben kiváltotta iparengedélyét és megnyitotta önálló villanyszerelő műhelyét Pécsen. Az 1981-es hirdetési forrásokban még a 7624 Pécs, Váci Mihály utca 4. cím szerepel,Hirdetés: Gulácsi János erősáramú és műszertechnikus, villanyszerelő mester. Új Ember, 1981. július 26. a Jakabhegyi úti műhely pedig az 1980-as évek közepétől válik az állandó székhellyé.Stausz Csaba: „Kvarcvezérlésű óra a Városházán – Már dolgozik a toronyórák doktora". Dunántúli Napló, 1984. augusztus 27.
A tihanyi áttörés (1974) A pályafutás meghatározó fordulópontja 1974-ben következett be, amikor Gulácsi Jánost a Tihanyi Bencés Apátság eredetileg villámhárító-szerelésre hívta, ám hamarosan a teljes toronygépészet megújítását is rábízta.„Megújult a levéltár órája". Pécsi Egyházmegye (pecsiegyhazmegye.hu), 2016. február 14. A hagyományos, napi felhúzást igénylő mechanikus szerkezet helyett kvarcvezérlésű rendszert tervezett – ez akkor Magyarországon, sőt Európában is ritkaságnak számított. Mivel megfelelő gyári alkatrészek nem álltak rendelkezésre, a szerkezet kulcselemeit egy épp akkoriban kiselejtezett pécsi repülőtér fogaskerekeiből és csapágyaiból alkotta meg. Az üzembe helyezés során két hétig az apátság tornyában lakott, hogy a balatoni viharok villámcsapásait figyelve tökéletesíthesse a túlfeszültség-védelmi és földelési rendszert. A tihanyi kvarc-toronyóra azóta is az apátság tornyában üzemel, és hosszú évtizedekre modellé vált a Gulácsi-műhely számára.
A 2015-ös Tüke-díj-átadó laudációján felidézett életút szerint a tihanyi apát egy kvarc karóráját ajándékozta Gulácsinak, amelynek belső szerkezete ihlette meg az ötletet: „Ha ez a modern technika ilyen kicsiben, ilyen pontosan működik, akkor biztosan működni fog nagyobban is." Az 1990-es pécsi sajtó már hatvan felszerelt toronyórát említ, az elsőt Tihanyban.„Zenélő toronyórák a Jakabhegyi útról". Új Dunántúli Napló, 1990. december 18.
Pécsi munkák és országos ismertség A tihanyi siker után Gulácsi Jánost egyre több neves épület toronygépészeti feladataival bízták meg. 1984-ben – önkéntes, társadalmi munkában – felújította a Pécsi Városháza toronyóráját. A felajánlásáról a Dunántúli Napló 1984 februárjában számolt be: a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére Gulácsi János 50 000 forint értékű társadalmi munkában vállalta el az évek óta néma óra helyreállítását,„Pécsi kisiparos vállalja a városházi toronyóra felújítását". Dunántúli Napló, 1984. február 7. a ruhásszekrény nagyságú, 5–6 mázsás szerkezetet a Jakabhegyi úti műhelyébe szállíttatta, és kvarc vezérlésűvé alakította át. A Pécsi Városi Tanács Közgyűlése 1985 tavaszán hivatalos testületi ülésén **jegyzőkönyvi köszönetet** szavazott meg az elvégzett munkáért.„Köszönet a városszépítő munkáért". Dunántúli Napló, 1985. április 12.
1985-ben elkészítette a Győri Városháza toronyórájának és harangjátékának teljes rendszerét. A Kisalföld 1985. júliusi cikke szerint Győr Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága kvarcvezérlésűre cseréltette az addig rosszul járó régi mechanikus szerkezetet, a harangjátékot pedig Reményi Attilára, a győri zeneszerzőre bízta. Az első harangjáték 1985. november 7-én, déluitán 11 órakor csendült fel a győrmegyei „Fújdogál a szél az öreg Duna felől" népdal és Reményi Attila saját szerzeményével.„Kvarcvezérlésű toronyóra – Szintetizátorról »fújdogál a szél«". Kisalföld, 1985. július 5.
A Gulácsi és Fia Kft. alapítása (1991) 1991. december 1-jén alapította meg fiával, ifjabb Gulácsi Jánossal (sz. 1975. december 8.) a Gulácsi és Fia Elektromechanikai Kft.-t, amelynek székhelye: 7635 Pécs, Jakabhegyi út 62.Gulácsi és Fia Kft. hivatalos weboldala. https://gulacsi.hu A kétgenerációs vállalkozás a magyarországi toronygépészet, harangrendszerek és köztéri órák egyik meghatározó műhelye lett. Ifjabb Gulácsi János az évek során átvette a terepmunkák fizikailag megterhelő részét – ő lett a cég „toronymászó" szakembere –, majd a vállalkozás teljes operatív irányítását is.
Kiemelkedő munkák Tihanyi Bencés Apátság (1974) A tihanyi munka nemcsak a Gulácsi-pályafutás, hanem a magyarországi toronygépészet fordulópontja is volt. A Tihanyi Bencés Apátság tornyában a Gulácsi-féle kvarcvezérlésű óra- és harangrendszer mai napig üzemel. A Pécsi Egyházmegye 2016-os összefoglalója szerint Gulácsi János „Európában elsőként 1974-ben, a Tihanyi Apátság tornyában helyezett el ilyen óraszerkezetet".
Pécsi Zsinagóga – kettős idejű óra (2007) A pécsi Kossuth téri zsinagóga homlokzatára 2007-ben egyedülálló kettős számlapú órát tervezett és épített fel. A külső körön a közép-európai (pécsi) időt hagyományos, jobbra forgó mutatóval és római számokkal jelzi; a belső, fekete körön héber betűkkel és visszafelé – balra – forgó mutatóval a jeruzsálemi idő olvasható le. Az Experience Balkan portál 2020-as leírása szerint „a pécsi zsinagóga órája számlapja széléről a pécsi időt, közepéről a jeruzsálemi időt olvashatjuk le" – és mindkét mutatórendszert egyetlen közös hajtómű vezérli.„Különleges órák Magyarországról és a Balkánról". Experience Balkan, 2020. október 25. Az alkotást 2007. szeptember 12-én, a zsidó újév, a Ros Hásáná napján avatták fel, és Gulácsi János még abban az évben elnyerte érte a Magyar Kézméves Remek díjat.
Szent Bertalan-harangtorony, Pécs (2004) A pécsi Széchenyi téren, a Belvárosi dzsámi mellett 2004-ben – műemlékvédelmi és statikai korlátok miatt – hagyományos harangtorony nem emelhetett. Bachman Zoltán építészprofesszor tervei alapján Gulácsi János egy liftszerű, talajból kiemelkedő harangtorony-szerkezetet épített: alapállapotban a három harang (90, 190 és 290 kg) egy 5 méteres, háromrészes rozsdamentes acélcsőből álló piramisban rejtőzik; harangozáskor a liftakna hidraulikája 13 méterre emeli ki a hat tonnás szerkezetet. A Dunántúli Napló 2004. augusztus 4-i tudósítása szerint a beemelés reggel 7:08-kor fejeződött be, és Kele Pál apátplébános azt mondta: „Meghatottság és örömmel teli izgalom keveredik bennem".„Helyén a hattonnás harangláb". Dunántúli Napló, 2004. augusztus 4. A harangjátékhoz szükséges egyedi lineáris motorokat Gulácsi János készítette, a harangjáték zenéjét Kircsi László oboaművész, a PTE Művészeti Karának docense szerezte. Az épületet 2004. szeptember 11-én szentelték fel.
Győri Városháza (1985) A közel hatvanméteres győri városháza toronyórájának és harangjátékának megépítése az 1985-ös évben történt. A Kisalföld cikke szerint a munka tervező-kivitelezője Gulácsi János pécsi mester volt, a harangjáték dallama egy régi győrmegyei népdal és Reményi Attila kétperces zeneszerzői alkotása. A rendszert 1988. június 4-én tovább bővítette.
Pannonhalmi Főapátság és egyéb kiemelkedő egyházi helyszínek Gulácsi János teljes körű toronygépészeti felújítást végzett a Pannonhalmi Főapátságban is. Munkái kiterjedtek a szombathelyi püspöki székesegyházra, a Pécsi Székesegyházra, a budapesti Dohány utcai zsinagógára, a Budapest Főpolgármesteri Hivatalra, a Nagyvásárcsarnokra és a soproni Tűztoronyra is.
Határokon túlmutató munkák: a Luzsnyiki Stadion (Moszkva) és a Jaber Al-Ahmad Stadion (Kuvait) eredményjelzőihez szállítottak sportóra-részegységeket.
Innovációk Kvarcvezérlésű toronyórák Gulácsi János a hazai toronyóra-építésben az elsők között vezette be a kvarc-rezgőkristályon alapuló pontosidő-vezérlést. A Pécsi Egyházmegye összefoglalója szerint „Európában elsőként 1974-ben, a Tihanyi Apátság tornyában helyezett el ilyen óraszerkezetet". Az 1990-es sajtóban is az szerepel, hogy amikor a German és osztrák szakemberek meghallották, hogy egy pécsi műhelyben valaki ilyesmit gyárt, nem vették komolyan – majd a plébániai megrendelések megindulása után a külföldi óragyárak maguk is elkezdték gyártani a digitális toronyórákat.
Az 1989-es Kisiparos Újság arról számol be, hogy Gulácsi János egy osztrák óragyárral közös vállalkozásra készült toronyórák gyártására, amelynek keretében a pontossági tűrés maximum évi 1 perc volt; emellett lineáris motor és műholdvevős rendszer fejlesztésébe is belekezdett.„Egy sikeres vállalkozásszellemű akció". Kisiparos Újság, 1989. október 28.
Lineáris indukciós haranghajtómű A lineáris indukciós haranghajtóművek fejlesztése Gulácsi János egyedi találmánya. A lineáris indukciós motor elvét – amelyet a mágneses lebegtetésű vonatok (Maglev) rendszereiből ismert meg – harangtechnikai alkalmazásra dolgozta át. Az M1 televízió 2015-ös riportjában maga Gulácsi fogalmazott: „Egy olyan különleges hajtómű épült bele, amiben tulajdonképpen az állórész maga a torony, a mozgó rész pedig a harang. És a kettő közötti kapcsolat semmiféle mechanikus módon nem jön át, nincs lánc, nincs motor, nincs csapágy, hanem mágneses erővonalak működtetik."„Széchenyi tér, Pécs". M1 – Itthon vagy! riport, 2015. június 5. A módszer megóvja a bronzharangokat, a műemléki faszerkezetű harangszékeket és az épületek statikáját egyaránt. Legismertebb példája a 2004-es pécsi Szent Bertalan-harangtorony liftező szerkezete.
A pécsi zsinagóga kettős számlapja A két teljesen különböző irányba forgó mutatórendszer egyetlen közös hajtóműről való vezérlése műszakilag páratlan megoldás: az időeltolódás kezelése és a héber írás jobbról balra tartó irányának mérnöki leképzése egyaránt megvalósult a szerkezetben.
Kitüntetések és elismerések