VII. János Teodor, románosan Ioan Teodor Callimachi Fanarióta fejedelem volt, aki az oszmán szolgálatban dragománként működött, majd Moldva hospodárja lett 1758 és 1761 között. Pályafutása tipikusnak tekinthető a fanarióták körében.

Élete János egy Todor Calmășu nevű ember fia volt, aki Kelet-Moldvából származó bojár volt (ez a terület 1812 után „Besszarábia” néven vált ismertté). Édesapja Câmpulung Moldovenesc vornikja (városi elöljárója) lett Bukovinában, majd feleségül vette Ruxandrát (Roxanát), Grigore Ghica fejedelem lányát. E házasság után a család nevét hellenizálták (görögösítették) Kallimachis, Callimaki vagy Callimachi formára, hogy könnyebben beilleszkedjenek a Fanarióta környezetbe.

János 1741 és 1751 között, majd 1752 és 1758 között Konstantinápolyban a „Fényes Porta” nagy dragománja volt. 1758-ban Moldva hospodárjává nevezték ki (1758. július 7-től), és ezt a tisztséget 1761 májusáig töltötte be. Uralkodását zavargások kísérték, amelyeket az államkincstár botrányos kezelése váltott ki egy Stavraki nevű görög pénzügyi tisztviselő részéről. Ennek ellenére sikerült biztosítania, hogy fia kövesse őt a trónon.

Még 2 évtizedet élt ezek után, és magas korban, mintegy 90 évesen hunyt el 1780-ban.

Családja és utódai Ralitza Chrisoscoleót vette feleségül, akitől több gyermeke született:

Grigore Kallimachis (1735–1769), Moldva hospodárja Alexandru Kallimachi (1737–1821), nagy dragomán és Moldva hospodárja Maria, aki Alexandru Mavrocordat moldvai fejedelem (1782–1785) felesége lett Sevastie, aki Mihail Șuțu moldvai fejedelem (1793–1794) felesége lett

Fordítás

Források Alexandru Dimitrie Xenopol Histoire des Roumains de la Dacie trajane : Depuis les origines jusqu'à l'union des principautés. E Leroux Paris (1896) Alexandre A.C. Sturdza L'Europe Orientale et le rôle historique des Maurocordato (1660-1830). Librairie Plon Paris (1913). Nicolae Iorga Histoire des Roumains et de la romanité orientale. (1920) Constantin C. Giurescu & Dinu C. Giurescu, Istoria Românilor Volume III (depuis 1606), Editura Științifică și Enciclopedică, Bucarest, 1977. Mihail Dimitri Sturdza, Dictionnaire historique et généalogique des grandes familles de Grèce, d'Albanie et de Constantinople, M.-D. Sturdza, Paris, chez l'auteur, 1983. Jean-Michel Cantacuzène, Mille ans dans les Balkans, Éditions Christian, Paris, 1992. () Gilles Veinstein, Les Ottomans et la mort (1996) (). Joëlle Dalegre Grecs et Ottomans 1453-1923. De la chute de Constantinople à la fin de l’Empire Ottoman, L’Harmattan Paris (2002) (). Jean Nouzille La Moldavie, Histoire tragique d'une région européenne, Ed. Bieler (2004), (). Traian Sandu, Histoire de la Roumanie, Perrin (2008).

Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1780-ban elhunyt személyek