Moldvában XII. Sándor, Havasalföldön IX. Sándor, románosan Alexandru Nicolae Suțu Moldva fejedelme, valamint Havasalföld helytartója (kajmakám) és fejedelme volt több alkalommal az 1800-as évek elején (Moldva: 1801. június 28./július 10. – 1802. szeptember 19./október 1. között., Havasalföld: 1802. június 20./július 2. – 1802. augusztus 13./25. (kaimakamként), augusztus 12./24. – 1806. október 3./15., 1806 decemberében, 1818. november 5./17. – 1821. január 19./31.

Élete 1797–1799 között a flotta dragománja volt, majd 1799 márciusa és 1802 szeptembere között a Fenséges Porta nagydragománja. 1801-ben Moldva fejedelmévé nevezték ki Constantin Ipsilanti helyére, akit orosz kapcsolatokkal gyanúsítottak. A két román fejedelemség bojárai – a nyugati eszmék és az orosz befolyás hatására – egyre erősebben követelték a rögzített adót és a visszaélések megszüntetését. Napóleon politikája és az egyiptomi hadjárat miatt az oszmán–orosz kapcsolatok átmenetileg javultak, ennek eredményeként rögzített adót állapítottak meg: Havasalföld számára 619 „zsák”, Moldva számára 135 „zsák” formájában, és az uralkodás időtartamát 7 évben határozták meg. Oroszország egy lojális fejedelmet akart Moldvában, ezért Sándort több visszaéléssel vádolta, főként a környezetében lévő görögök miatt. Nem tudott érdemben reagálni a vádakra, mert 1802 júliusában Havasalföld élére helyezték át, Moldvában pedig helytartót hagyott maga után. Ugyanazon év októberében azonban mindkét trónról leváltották, és oroszbarát jelöltekkel helyettesítették: a már korábban uralkodott Constantin Ipsilanti Havasalföldön, Alexandru Moruzi Moldvában. Az új uralkodók elvileg 7 évre kapták volna a trónt a szerződés szerint.

Az 1806–1812-es orosz–török háború előestéjén a szultán leváltotta a fejedelmeket, és Sándor ismét visszakapta Havasalföld uralmát. Az orosz csapatok azonban bevonultak a fejedelemségekbe, ezért a Porta kénytelen volt visszaállítani a korábbi uralkodókat. Utolsó uralkodása (1818–1821) alatt, látva, hogy trónját a készülő görög felkelés és a hazafias bojárcsoportok veszélyeztetik, igyekezett minél nagyobb vagyont felhalmozni, sokszor gátlástalan eszközökkel. 1820-ban az Oszmán Birodalom módosította a fanarióta fejedelmek kinevezésének szabályait, és csak négy családot engedett uralkodói pozícióhoz jutni (köztük Sándor családját is). Ennek következtében Sándor 50 fanarióta család támogatását vállalta Havasalföld költségvetéséből, ami a fejedelemség bevételeinek körülbelül 17%-át jelentette.

Halálát 1821-ben valószínűleg méreg okozta, feltehetően az eteristák (görög forradalmárok), akik akadálynak tekintették a terveik megvalósításában.

Fordítás

Források Hitchins, K; Românii; 1774-1866, editura Humanitas, București, 2013.

Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1821-ben elhunyt személyek