A Szeret (ukránul: Серет) folyó Nyugat-Ukrajna Ternopili területén, a Dnyeszter középső folyásának bal oldali mellékfolyója.
Ismertetése Hossza 242 km, vízgyűjtő területe 3900 km², átlagos esése 0,9 m/km. Каталог річок України (Kijiv, 1957, archivált, 43. o. Hozzáférés: 2026-04-26)
A Lvivi terület határa közelében, a Ternopili járás Ratiscsi (ukr. Ратищі) faluja mellett keletkezik két forráság, a Bal- és a Jobb-Szeret (Серет Лівий, Серет Правий) összefolyásával. Ugyanitt fut bele még két folyócska, a Vjatina és a Hrabarka is.
A Szeret az erdős sztyepp övezetben elterülő Podóliai-hátságon folyik. Jellemzően délkelet felé tart, erősen kanyarogva átszeli az egész Ternopili területet és annak legdélibb részén, a Csernyivci területtel közös határon, Horodok (Городок) település mellett ömlik a Dnyeszterbe. Jellegét tekintve síkvidéki, lassú áramlású folyó. Völgye a felső folyásán széles, Terebovlja város alatt kanyon jellegű. Ártere legfeljebb 200 m széles, sok helyen erősen mocsaras. A folyó vízpótlása csekély, főként hóolvadék és esővíz táplálja. December végétől márciusig jég borítja.
Leghosszabb, bal oldali mellékfolyója a Hnyizna (Гнiзна), mely Terebovlja mellett ömlik a folyóba; hossza 81 km, vízgyűjtő területe 1100 km². Гнезна (chtyvo.org.ua, archivált, hozzáférés: 2026-04-25)
Települések
Települések a folyó partján, a forrástól lefelé:Térkép (mapy.com, hozzáférés: 2026-04-24)
Zalizci, (Залізці) Ternopil, (Тернопіль), területi székhely Velika Berezovicja, (Велика Березовиця) Mikulinci, (Микулинці) Terebovlja, (Теребовля) Csortkiv, (Чортків), a Csortkivi járás székhelye Kaszperivci, (Касперiвцы), mellette duzzasztógát és vízerőmű épült.
Természetvédelem, víztározók
A Ternopili-tavat (Тернопільський став) a 16. század közepén hozták létre a várost megalapító Jan Tarnowski lengyel hetman parancsára. A tó sok éven át a vár védelmének fontos része volt, de az idők folyamán vagy elmocsarasodott, vagy kiszáradt. A 20. század közepén újra kiépítették, így Ternopil infrastruktúrájának és a városközpont életének fontos része lett. A 269 hektár kiterjedésű tó egyes részein 12 m mély és mintegy 1 kilométer széles.Тернопільський став: Перлина Тернополя (ternopil.info, 2024-02-13. Hozzáférés: 2026-04-27)Тернопіль Тернопільський енциклопедичний словник Т. 3., 2008, p. 403. Hozzáférés: 2026-04-25
A folyó elgátolt részeinek környékén két természetvédelmi területet jelöltek ki.
A Szereti természetvédelmi terület (Серетський заказник) a folyó mocsaras árterében, északkeleten Kobzarivka (Кобзаривка) és délkeleten Ploticsa (Плотича) települések között húzódik, kiterjedése 1192 hektár. Itt védelem alatt állnak elsősorban a síklápok (vagy láprétek), a nádasok és magassásosok, valamint egyéb növénytársulások. Ezek a mocsarak a Ternopili-tó felső (északkeleti) részén helyezkednek el és kedvező élőhelyet biztosítanak számos vízi és mocsári madárfaj számára.
A torkolathoz közel, Kaszperivci falu mellett vízerőmű épült, amely 1963-ban kezdte meg a termelést. A folyó alsó szakaszának felduzzasztásával létesített Kaszperivci-víztározót és környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították (818 hektár), (Касперівський Ландшафтний Заказник). A folyó partjai itt viszonylag magasak, sziklái különleges eróziós formákat alkotnak, sok helyen szarmata homokkő és mészkő kibúvásai láthatók. A növényzetet nagyobb erdőfoltok és sztyeppterületek, értékes sziklás- és sztyeppnövények alkotják. A gazdag állatvilágból példaként az őz, a nyuszt, az európai vidra, a pézsmapocok emelhető ki.Касперівський Ландшафтний Заказник Тернопільський енциклопедичний словник Т. 2., 2005, p. 47. Hozzáférés: 2026-04-25
Jegyzetek
Források Серет Тернопільський енциклопедичний словник Т. 3., 2008 (Hozzáférés: 2026-04-25) Серетський заказник Тернопільський енциклопедичний словник Т. 3., 2008, p. 251. Hozzáférés: 2026-04-25 A folyó útja a Ternopili területen (térkép, mapy.com/hu, hozzáférés: 2026-04-23)
Kategória:Ukrajna folyói