bélyegkép|Pedológus vizsgálja a talajprofilban lévő szinteket A talajtan (pedológia) a talajok keletkezésével, fizikai, kémiai szerkezetével, valamint biológiai összetételével, tulajdonságaival és viselkedésével foglalkozó tudományág. Különös jelentősége van a mezőgazdaságban, mert kiemelten vizsgálja a talaj termékenységét, a talajok használatával és kezelésével kapcsolatos tényezőket.

Tanulmányi területek Legfontosabb területei:

Talajképződés (pedogenézis) Talajfizika és talajkémia Talajbiológia

A talaj a pedoszférát foglalja el, a Föld azon szféráját, amelyet a földtudományok a Föld fogalmi rendszerezésekor használnak.

A talaj a pedológia és az edafológia, a talajtan két fő ágának a vizsgálati tárgya. A pedológia a talaj természetes környezetében történő tanulmányozása, miközben az edafológia a talajok használatával kapcsolatos részterületek gyűjtőneve. Mindkét ág a talajfizika, a talajkémia és a talajbiológia eredményeit alkalmazza.

A bioszféra, a légkör és a hidroszféra között a pedoszférán belül zajló számos kölcsönhatás miatt a pedológia multidiszciplináris tudomány. A talaj megértéséhez elengedhetetlen számos résztudomány képviselőinek a komplex együttműködése – a geológusok, vegyészek, ökológusok, biológusok, mikrobiológusok, agronómusok, erdőgazdálkodók, állategészségügyi szakemberek, régészek és a regionális tervezés (urbanisztika) szakemberei mind hozzájárulnak a talajok megismeréséhez és a talajtudományok fejlődéséhez.

A talajkutatók évtizedek óta figyelmeztetnek a talajok általános leépülésének folyamatára (amely követi a bioszférában zajló többi negatív trendet, mint a környezetszennyezés és klímaváltozás), és folyamatosan keresik a megoldásokat arra, hogyan lehetne megőrizni a szántóföldeket, számolva a növekvő népességgel és az ezzel járó növekvő élelmiszer-igénnyel, a valószínű jövőbeli vízhiánnyal, és a földterületek degradációjával.

Kapcsolódó tudományágak bélyegkép|upright=1.8|A globális talajrégiók térképe (USDA adatai alapján) Mezőgazdasági tudományok: Mezőgazdasági talajtan Agrofizika Öntözésgazdálkodás Antropológia: régészeti rétegtan Környezettudomány: Tájökológia Hulladékgazdálkodás Fizikai földrajz: Geomorfológia Geológia: Biogeokémia Geomikrobiológia Hidrológia: Hidrogeológia Vizes élőhelyek tudománya

Talajtérképezés

A talajtérképezés az a folyamat, amely során egy adott területen osztályozzák a talajtípusokat és tulajdonságaikat, majd az így nyert információkat geokódolják. A 20. század második felében a talajtérképezést terepi felméréssel és a talajtípusok kontúrjainak földrajzi térképeken történő jelentésével végezték, országonként és célonként változó léptékben. Napjainkban digitális talajtérképezési megközelítéseket alkalmaznak a talajok térbeli és időbeli számszerűsítésére távérzékelési adatok felhasználásával.

Talajok osztályozása A FAO által korábban bevezetett nemzetközi talajosztályozási rendszert 1998-ban felváltotta a World Reference Base for Soil Resources (WRB).

Mind a FAO mind a WBR talajosztályozás a modern talajosztályozási koncepciókból, többek között az USDA talajtaxonómiából kölcsönöz.

A WRB a talajképződést kifejező talajmorfológián alapul. Az USDA talajtaxonómiájához képest az egyik fő különbség, hogy a talajklíma nem része a rendszernek, kivéve, ha az éghajlat befolyásolja a talajprofil jellemzőit.

Története Az ismert legkorábbi talajosztályozási rendszer Kínából származik, amely a Yu Gong című könyvben (i.e. 5. század) jelent meg. Ebben a korai munkában a talajt három kategóriába és kilenc osztályba sorolták színe, textúrája és nedvességtartalma alapján.

Korunkban a talajt leginkább a kőzetek kémiai átalakulási termékének, egy élettelen szubsztrátumnak tekintették, amelyből a növények tápláló elemeket nyernek. Ezzel a talajt és az alapkőzetet valójában kiegyenlítették. Dokucsajev a talajt afféle „élő testnek” tekinti, amelynek megvan a keletkezési és fejlődési története, azaz egy olyan élő természeti erőforrásnak, amelyben összetett és sokrétű folyamatok zajlanak. A talajt szigorúan megkülönbözteti az alapkőzettől. Ez utóbbi talajképző tényezők (éghajlat, növényzet, táj, domborzat és kor) sorozatának hatására válik talajjá. Szerinte a talajt, típusától függetlenül, a kőzetek „napi” vagy külső horizontjának kell tekinteni. A talajok a víz, a levegő és a különféle élő és elhalt szervezetek közös kölcsönhatására folyamatosan változnak.

Források

Kapcsolódó szócikkek Mezőgazdaság Növénytermesztés Környezetbiológia

További információk

Magyar Talajtani Társaság

Kategória:Talajtan Kategória:Földtudományok Kategória:Mezőgazdaság Kategória:Növénytermesztés