Olivério Bazzani Filho más névvel Bazzani (Mirassol, 1935. június 3. – Araraquara, 2007. október 13.) brazil labdarúgó, aki középpályásként játszott.https://terceirotempo.uol.com.br/que-fim-levou/bazani-3727
Élete Olivério Bazzani fia, aki az 1930-as években a Corinthians védője volt, valamint Bazzaninho, a São Paulo és az EC São Bento egykori játékosa testvére volt.https://portalmorada.com.br/bazani-um-nome-para-a-eternidade/
Ő minden idők legeredményesebb góllövője a Ferroviária csapatában, 244 góllal.https://www.google.com.br/books/edition/Almanaque_dos_Artilheiros/ppiNEQAAQBAJ?hl=pt-BR&gbpv=1&dq=%22juvenal+ferreira+de+moraes%22&pg=PA59&printsec=frontcover Pályafutása Bazzani a Mirassol ifjúsági csapatában tűnt fel, végigment a Mogiana de Campinas ifjúsági kategóriáin. Ezután megfordult a Monte Aprazívelben és a Rio Preto EC-ben, míg nem 1953-ban megérkezett a Ferroviáriához, még mindig az amatőr csapatban, ami a 20 év alattiaknak felelt meg.https://ge.globo.com/sp/ribeirao-preto-e-regiao/futebol/times/ferroviaria/noticia/ha-47-anos-bazzani-se-despedia-dos-gramados-com-a-camisa-da-ferroviaria.ghtml
1954-ben megjelent profi szinten, amikor gólt szerzett a Paulista elleni 3-2-es győzelem során, és még abban az évben decemberben szerződést is írt alá.https://www.futebolinterior.com.br/tristeza-morre-o-maior-jogador-da-historia-da-ferroviaria/ A klubnál Duduval játszott, aki később a Palmeiras bálványává vált.
A Ferroviáriánál töltött ideje, bal oldali középpályásként, egybeesett a klub egyik legjobb időszakával, amikor 1959-ben a 3. helyen végeztek a Campeonato Paulistában, megelőzve az úgynevezett "nagy" klubokat, a São Paulót, a Corinthianst és a Portuguesa de Desportost. A következő két évben a klub megismételte sikerét, és az állam belsejéből származó legmagasabban helyezett csapat lett.
1960-ban behívták a São Paulói Állami Csapatba, amely sorozatban negyedszer nyerte meg az állami bajnokságot.
Ugyanebben az évben a csapattal bejárta Európát és Afrikát, barátságos mérkőzéseket játszott olyan klubok ellen, mint a Belenenses, a Porto, az Atlético de Madrid és a Sporting Lisbon.
1963-ban a Corinthians leigazolta a sztárjátékost, miután megnyert egy vitát a Vasco da Gama, a Portuguesa, a Palmeiras, a Santos és a Flamengo ellen.https://www.meutimao.com.br/jogador-do-corinthians/oliveiro-bazzani A csapat gyengélkedése miatt nem ismételte meg a Ferroviáriában elért sikereit – a csapat pedig kiesett a másodosztályba. A Timão csapatában 1963-ban második helyezett lett a Taça Rio-São Paulo bajnokságban, és 1965-ig maradt, ahol 90 mérkőzésen lépett pályára (42 győzelem, 18 döntetlen, 30 vereség) és 16 gólt szerzett.
1966-ban visszatért az Araraquara csapatához, és segített nekik megnyerni a másodosztályú bajnoki címet és visszatérni a főcsoportba, 16 góllal a csapat gólkirálya lett.
Bazzani vezette a Ferroviária támadását a belső tér háromszoros döntőjében 1967–1969 között. Ezzel a bravúrral örökre birtokba vehette a "Folha de S. Paulo" trófeát, amelyet az újság hozott létre a fővároson kívüli legjobb csapatok jutalmazására. 1968-ban a Ferroviária ismét a 3. helyen végzett a Paulista bajnokságban, Teia pedig a torna gólkirálya lett (először fővároson kívüli csapatból), részben Bazzani hosszú passzainak és beadásainak köszönhetően.
Bazanival a Ferroviária 1970-ben megnyerte a Taça dos Invictost (A veretlenek kupáját) is, amelyet a Gazeta Esportiva újság ítélt oda, köszönhetően az abban az évben a Campeonato Paulistában (São Paulo állambajnokság) elért 14 meccses veretlenségi sorozatának.
1973. március 28-án vonult vissza a futballtól, egy barátságos mérkőzésen a Campinas-i Guarani ellen a Fonte Luminosa stadionban. Összesen 758 mérkőzésen lépett pályára a Ferroviária csapatában és 244 gólt szerzett.
Élet a pályán kívül Fogorvosként végzett ezt a hivatást folytatta, majd 1972-ben átvette a Ferroviária edzői posztját, ahol további tíz alkalommal töltötte be ezt a posztot. A főcsapattal harmadik helyezést ért el az 1980-as Taça de Pratán, és bejutott az 1985-ös Paulistão elődöntőjébe. Edzőként 220 alkalommal irányította az AFE-t.
Emellett adminisztratív pozíciókat is betöltött a klubnál.
Bazzani 1998-ban lett Araraquara polgára Paschoal Gonçalves da Rocha sportoló és Mário Hokama akkori tanácstag kezdeményezésére.
2007. április 18-án egy Wagner Gallo által készített bronz mellszobrot avattak fel Rubi tiszteletére – ahogy barátai és rajongói nevezték. Egészségügyi problémái, többek között Alzheimer-kór, Parkinson-kór és húgyúti szövődmények miatt Bazzanit felesége, Aparecida képviselte az ünnepségen.
2007. október 13-án, szombaton este hunyt el, 72 éves korában, prosztatarák áldozataként.
2023-ban Araraquara városi tanácsa jóváhagyta az Arena da Fonte Luminosa nevének megváltoztatását Estádio Municipal Olivério Bazzani Filho névre. Kitüntetések Ferroviária Campeonato Paulista - Série A2: 1966 Campeonato do Interior: 1967, 1968 e 1969 Taça dos Invictos: 1970
Jegyzetek
Források Ogol weboldala Kategória:1935-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Brazil labdarúgók Kategória:Brazil labdarúgóedzők