Börzsönyi Arnold Károly (Ják, 1856. május 14.Familysearch.org – Győr, 1920. május 4.) magyar pap, régész, gimnáziumi tanár, múzuemőr.

Életpályája 1875. augusztus 29-én lépett be a bencés rendbe.

1880-ban ünnepélyes fogadalmat tett. 1881-ben áldozópappá szentelték. 1882–1883 között másodkönyvtáros és hitszónok volt Pannonhalmán; közben a budapesti tudományegyetemen tanult. A győri bencés gimnázium tanáraként 1883–1917 között vezette a régészeti gyűjteményt. A gyűjteményt rangos hazai és külföldi kiállításokon szerepeltette; az esztergomi történeti és a budapesti ötvösmű-kiállítás után 150 műtárgyat mutatott be az 1885. évi országos kiállításon, sikerrel szerepelt a millenniumi kiállításon (1896; a gimnázium régiségtárának műtárgykollekciója Kiállítási Érem elismerésben részesült). 1885-ben, Győrben a Széchenyi tér keleti részén, a Lloyd épület alapjainak ásásakor egy római kori katonai diplomát hozott felszínre. Győr és környéke ásatásainak eredményeit 1886–1916 között szinte évenként közölte cikkeiben az Archaeologiai Értesítő, a Numizmatikai Közlemények és a győri főgimnázium évi értesítője. A gimnázium 1888-ban elkészült új épületében kialakította a műtárgyállomány elhelyezési rendjét; a földszinti, hatablakos nagyterembe került a múzeum régiségtári anyaga, a pincébe a feliratos kő- és a régi téglagyűjtemény.

1897-ben kiadta a régiségtár képekkel illusztrált kalauzát.

Sikere volt az 1900-as párizsi világkiállításon és 1910-ben a bécsi nemzetközi vadászati kiállításon is. 1901-ben, Győrben, a Téglavető dűlőben, ötévi kitartó munkával avar temetőt tárt fel, ennek során 887 sírt talált gazdag leletanyaggal. Az ásatás eredményeiről 1902. január 8-án számolt be az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésén. 1907–1908 között Nagybaráton a kora vaskori halmokban fejedelmi temetkezést regisztrált.

1909–1910 között megkezdte a Győr környéki terepkutatásokat; Abdán, Öttevényen, Péren, Nagy-Écsen, Mezőörsön, Bőnyön és Tápszentmiklóson végzett leletmentő ásatásokat (összefoglaló jelentése: Archaeologiai Értesítő, 1911). 1911-ben Gyömörén honfoglalás kori csontvázas sírt tárt fel gazdag tárgyi anyaggal. 1912–1913 között a győri bencés gimnázium ideiglenes igazgatója és ideiglenes házfőnöke volt. 1917-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága A bencés múzeum életét és működését szervezte, kialakította a kiállítási programot, évente 100 koronát fordított ásatásokra és műtárgyvásárlásokra, növelte a gyűjtemény biztonság-technikai színvonalát. A céhes anyagot és a könyvtárat a második emeleti ún. toronyszobában helyezte el. A régészeti-történeti múzeumi anyagot helyileg is elválasztotta a természettudományi gyűjteménytől. Példásan nyilvántartotta a majdnem 50 éves múltra visszatekintő gyűjteménycsoportokat. A régiségtárban lévő római kori pénzeket (3826 db) pontosan és szakszerűen határozta meg. A kor színvonalán álló állandó kiállítást készített, amely megtekinthető volt vásári napokon, ősszel és tavasszal, vasárnaponként délután. A múzeumi tárgyakat történelmi korok szerint rendezte, az érem- és pénzanyagot a terem közepére helyezte, hogy az érmek mindkét oldalról megtekinthetőek legyenek. A gyűjtemény teljes tárgyi állományát 35 közleményben dolgozta fel, amelyek a Pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri főgimnáziumának értesítőjében jelentek meg. Az időigényes múzeumszervezési feladatok után a XIX.-XX. század fordulóját követően indult el régészeti tudományos munkája; kiemelkedő eredményeket ért el az őskor régészeti kutatásában, amelynek helyszíne a Dunántúl, benne elsősorban Győr és környéke. Szakértője volt a római kornak is. A nyári szünidőben Győr vármegyén kívül is végzett ásatásokat, pl. Polgárdiban, Zalaváron és Kilitiben. Az ásatásokról szóló jelentéseket többnyire az Archaeologiai Értesítőben írta meg. Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának. A múzeum az ő idejében három nagyobb kiállításon vett részt, Rómer Flóris szándékának megfelelően.

Sírja a Nádorvárosi köztemetőben található.Find a Grave

Művei A győri katolikus főgimnázium természetrajzi és régiségtan múzeum tárgyai gyarapodásának statisztikai kimutatása (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri főgimnáziumának értesítője, Győr, 1884. 217-218.) Kalauz a győri Szent Benedek-rendi főgimnázium régiségtárában (Győr, 1897) A győri főgimnázium régiségtárának római érem- és pénzgyűjteménye (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri főgimnáziumának értesítője, 1900. 1-112.; 1903. 113-207.) Sz. László-féle éremlelet Kiliti határából (Numizmatikai Közlöny, 1903. 90-99.) Győri sírmező a régibb középkorból (Archaeologiai Értesítő; 1904–1906, 1908) Római régiségek Győr belváros területéről (Archaeologiai Értesítő, 1907. 37-45.) Győr megyei emlékek a hallstatti korszakból (Archaeologiai Értesítő, 1909. 245-253.) Győr vármegye őstörténete (in: Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai (Szerkesztette: Borovszky Samu; Budapest, 1910. 250-268.) Rómer Flóris Ferenc (Győri Bencés Gimnázium Értesítője; 1911) Őskori emlékek a győri múzeumban (Archaeologiai Értesítő, 1911. 353-360.)

Emlékezete bélyegkép|jobbra|300px|Börzsönyi Arnold emléktáblája Jákon 2003. március 21-én Jákon emléktáblát helyeztek el a jáki római katolikus közösségi házon.

Jegyzetek

Források

Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Névpont.hu

További információk A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeállította: Berkó Pál, Legányi Norbert. Pannonhalma, 1987. Széchenyi ny.

Győri Életrajzi Lexikon. Szerkesztette: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. Győri életrajzi lexikon. 2. átdolgozott kiadás. Szerkesztette: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010.

Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona, 7., 1965. 5-85.) Börzsönyi Arnold irodalmi munkássága (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Budapest, 1916. 772-773.)

Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar régészek