A revizionizmus a marxizmusban és főleg a 20. századi nemzetközi munkásmozgalomban létező ideológiai-politikai irányzat volt, amely a marxizmus elavultnak tekintett tételeinek tudományos felülvizsgálatát, revízióját szorgalmazta, a megváltozott viszonyok újszerű elemzésének igényével lépett fel. A politikában a revizionizmus a reformista törekvésekben jelent meg, szemben a munkásmozgalom forradalmi áramlataival.
A revizionizmus első képviselője Eduard Bernstein német szociáldemokrata volt, aki a 19. század utolsó éveiben a megváltozott körülményekre hivatkozva kezdeményezte a marxizmus felülvizsgálatát. 1899-ben jelent meg revizionista nézeteit összefoglaló műve, A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai címmel. Bernstein szerint a szocializmus céljai elérhetők a kapitalizmuson belüli fokozatos, békés reformok kikényszerítésével. referenced in Bírálói közül a legjelentősebbek: August Bebel, Karl Kautsky, Wilhelm Liebknecht, Georgij Valentyinovics Plehanov, Rosa Luxemburg voltak.
A nemzetközi kommunista mozgalomban a revizionizmus erősen pejoratív jelentést kapott. A kommunista és munkáspártok teoretikusai folyamatos „kétfrontos” harcot hirdettek a „jobboldali elhajlásnak” tekintett revizionizmussal, másrészt a „baloldali elhajlásnak” tartott dogmatizmussal, politikai szektarianizmussal szemben. A maoizmus gyakorlatilag minden rajta kívül álló kommunista és munkáspártot, irányzatot revizionistának bélyegzett.
Jegyzetek
További információk
Kategória:Marxizmus Kategória:Munkásmozgalom