María Eugenia Álvarez Rico, művésznevén Eugenia Rico spanyol regényíró, forgatókönyvíró és újságíró. Kora legtöbb nyelvre lefordított spanyol írónői közé tartozik: regényei több mint tizenkét nyelven jelennek meg Európában és Latin-Amerikában.
Élete és tanulmányai Eugenia Rico Oviedoban született 1972. február 11-én, munkáscsaládban. Jogot és nemzetközi kapcsolatokat tanult Oviedoban, Toulouse-ban és Brüsszelben, emellett forgatókönyvírást és drámát is tanult. Tizenegy évesen már novellát közölt az El Región napilapban, majd az Oviedói Egyetemen megalapította a Multiversidad irodalmi folyóiratot.
Az Iowai Egyetem Nemzetközi Írói Programjának (International Writing Program) Writer in Residence ösztöndíjasa lett; ő volt az első spanyol regényíró, akit erre a pozícióra meghívtak.
Irodalmi pályafutása Rico bemutatkozó regénye, a Los amantes tristes (Szomorú szeretők, 2000) egyhangú kritikai elismerést aratott és több nyelvre lefordították. Második regénye, a La muerte blanca (Fehér halál, 2002) elnyerte a Premio Azorín díjat; az El País így méltatta: „Ahogy Canetti és Octavio Paz, Eugenia Rico is a halál ellen írt könyvet." A La edad secreta (A titkos kor, 2004) a Premio Primavera de Novela díj döntőjébe jutott. Az El otoño alemán (A német ősz, 2006) elnyerte a Premio Ateneo de Sevilla díjat.
Az Aunque seamos malditas (Bár átkozottak vagyunk, 2008) c. regénye világszerte több mint egymillió példányban kelt el. Németországban a Hoffmann und Campe, Németország egyik legrangosabb és legrégibb irodalmi kiadója adta ki. Daniel Kehlmann német író Rico-t „a kortárs spanyol irodalom legfontosabb hangjának" nevezte.
A La muerte blanca olasz kiadását (La morte bianca) a la Repubblica irodalmi melléklete, a Robinson, a Corriere della Sera kulturális melléklete, a La Lettura, és a Le Monde diplomatique is ismertette.
Waste c. novellája, Anna Rosen Guercio fordításában, a Pushcart-díj döntőjébe jutott; a kaliforniai Eleven Eleven irodalmi folyóirat közölte.
2018-ban Rico elnyerte a Premio Bauer díjat a velencei Incroci di Civiltà nemzetközi irodalmi fesztiválon, amelyet a Ca' Foscari Egyetem szervez, Ian McEwan társaságában. Ő volt az első spanyol író, aki ezt az elismerést megkapta.
Tuve que matar a papá (Meg kellett ölnöm apát) c. regénye Velencében játszódik, megírása tíz évet vett igénybe; 2026-ban fejezte be, angol fordítása előkészületben van.
Irodalmi stílus és témák Rico munkásságát töredékes narratív szerkezetek, autófikció és a női tapasztalat, a gyász, a vágy és az emlékezet mélyreható feltárása jellemzi. Spanyolországban az autófikció és a töredékes irodalom úttörőjeként tartják számon, két évtizeddel azelőtt alkalmazta ezeket a technikákat, hogy azok a kortárs spanyol irodalomban meghatározóvá váltak.
Írásait Han Gang munkásságával hasonlítják össze költői intenzitása, formai újítása és azon képessége miatt, amellyel személyes traumát egyetemes elbeszéléssé alakít. Olasz kiadójának, Loretta Santininak (Elliot Edizioni) szavaival: „ő a spanyol Han Kang."
Rico a mágikus egzisztencializmus (existencialismo mágico) irodalmi irányzat megalapítója, amely az egzisztencialista próza belső tájképét ötvözi a mágikus realizmus jelképes gazdagságával. Regényei következetesen a nők hangjait, testét és történetét helyezik előtérbe.
Díjak és elismerések Premio Azorín (2002) – La muerte blanca c. regényéért Premio Ateneo de Sevilla (2006) – El otoño alemán c. regényéért Beca Valle-Inclán – a Real Academia de España in Rome (Róma) ösztöndíja, teljes életművéért Premio Bauer – Incroci di Civiltà (2018, Velence) – Ian McEwan társaságában, a Ca' Foscari Egyetem által szervezett fesztiválon; ő volt az első spanyol író, aki ezt kapta Orden Alejo Zuloaga Eguzquiza (2025) – a Carabobo Egyetem (Venezuela) díja; az egyetem nemzetközi könyvfesztiválján (FILUC) nyitóelőadást is tartott
Magyarul megjelent művek Eugenia Rico két regénye jelent meg magyarul az Ulpius-ház kiadónál, Pávai Patak Márta fordításában:
Szomorú szeretők (eredeti: Los amantes tristes, 2000) – Ulpius-ház, Budapest, 2001, 159 o. . Ford.: Pávai Patak Márta. Fehér halál (eredeti: La muerte blanca, 2002) – Ulpius-ház, Budapest, 2004. Ford.: Pávai Patak Márta.
A Szomorú szeretők hangoskönyvként is elérhető (felolvassa: Ambrus Attila József, 2014, 135 perc), a „Látássérült Emberek Megsegítésére" projekt keretében.
Bibliográfia Regények Los amantes tristes (2000) – Szomorú szeretők La muerte blanca (2002) – Fehér halál — Premio Azorín La edad secreta (2004) – A titkos kor El otoño alemán (2006) – A német ősz — Premio Ateneo de Sevilla Aunque seamos malditas (2008) – Bár átkozottak vagyunk El beso del canguro (2015) – A kenguru csókja Tuve que matar a papá / I Had to Kill Daddy (megjelenés előtt, angol fordítás)
Esszék és egyéb művek En el país de las vacas sin ojos (2005) – útikötet/esszé Indiáról; Premio Espiritualidad 2005 El camino del diablo (2014) – útikötet; Premio Llanes de Viajes 2014 El fin de la raza blanca (2012) – novelláskötet (Páginas de Espuma) Saber narrar – a Cervantes Intézet hivatalos narratológiai kézikönyve, Juan Cruz társszerzővel
Film Rico a Poderosas c. spanyol játékfilm rendezője és forgatókönyvírója (gyártó: Milyunahistorias).
Jegyzetek
További információk Eugenia Rico hivatalos honlapja Eugenia Rico az Iowai Egyetem IWP-jén Eugenia Rico az Elliot Edizioninál Eugenia Rico az AFCA-nál Eugenia Rico a Hoffmann und Campénál Fehér halál – Bookline Szomorú szeretők – hangoskönyv Szomorú szeretők – Moly.hu
Kategória:1972-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Spanyol nők Kategória:Spanyol drámaírók