Cecil Day-Lewis (vagy Day Lewis; Ballintubbert, 1904. április 27. – Monken Hadley, 1972. május 22.) angol-ír költő, az Egyesült Királyság koszorús költője 1968-tól haláláig. Krimiket is írt Nicholas Blake álnéven, melyek többségében a kitalált Nigel Strangeways detektív szerepel, kezdve az 1935-ös A Question of Proof című művel.
A második világháború alatt kiadványszerkesztőként dolgozott a brit kormány információs minisztériumában, valamint a Home Guard musburyi ágánál is szolgált.McKinstry, Leo, Operation Sealion: How Britain Crushed the German War Machine's Dreams of Invasion in 1940. London: John Murray Publishers, 2015, 201. . Ő volt Sir Daniel Day-Lewis színész és Tamasin Day-Lewis séf apja.
Élete és munkássága Cecil Day-Lewis 1904-ben született Ballintubbertben, Athy/Stradbally határán, Queen's megyében (ma Laois megye), Írországban. Frank Day-Lewis, az Ír Egyház plébániájának lelkésze és Kathleen Blake (született Squires; 1906-ban halt meg) fia volt. Családjának egy része Angliából, eredetileg Berkhamstedből, Hertfordshire-ből származott, és az 1860-as évek végén telepedett le Írországban. Apja a "Day-Lewis" vezetéknevet saját vér szerinti apja ("Day") és nevelőapja ("Lewis") vezetékneveinek kombinációjából vette. The Buried Day (1960) című önéletrajzában Day-Lewis ezt írta: "Íróként nem használok kötőjelet a vezetéknevemben – ez egy fordított sznobizmus, ami meglehetősen vegyes eredményeket hozott."
Édesanyja 1906-ban bekövetkezett halála után, amikor Day-Lewis kétéves volt, édesapja nevelte fel Londonban egy nagynénje segítségével, aki a nyári szüneteket Wexford megyei rokonoknál töltötte. A Sherborne Schoolban, majd az oxfordi Wadham College-ban tanult, ahol a W. H. Auden körül összegyűlt kör tagja lett, és segített neki az Oxford Poetry 1927 szerkesztésében. Day-Lewis első verseskötete, a Beechen Vigil and other Poems, 1925-ben jelent meg.
1928-ban feleségül vette Constance Mary Kinget, egy sherborne-i tanárnő lányát. Day-Lewis három iskolában dolgozott iskolaigazgatóként, köztük a skóciai Helensburgh-i Larchfield Schoolban (ma Lomond School).Cecil Day-Lewis Az 1940-es években hosszú és nehéz szerelmi viszonyt folytatott Rosamond Lehmann regényíróval, akinek ajánlotta 1943-as Word Over All című verseskötetét. 1948-ban Day-Lewis egy rádióműsor felvételén ismerkedett meg Jill Balcon színésznővel, Michael Balcon producer lányával, és még abban az évben viszonyt kezdett vele. Egyidejűleg élt kapcsolatban feleségével, Constance Maryvel, aki két fiukkal Dorsetben élt, Lehmann-nal, aki Oxfordshire-ben élt, és Balconnal. Végül szakított feleségével és Lehmann-nal, és miután házasságuk 1951-ben felbomlott, feleségül vette Balcont, de nem volt hozzá hűségesebb, mint a feleségéhez vagy Lehmann-hoz. Jill apja mélységesen elégedetlen volt a botrányos viszony miatt, mivel a lányt nyilvánosan alperesként jelölték meg Day-Lewis válóperében. Kitagadta a lányát, és megszakított minden kapcsolatot vele és Day-Lewis-szal.
A második világháború alatt Day-Lewis kiadványszerkesztőként dolgozott a Tájékoztatási Minisztériumban, egy olyan intézményben, amelyet George Orwell szatirikusan ábrázolt disztópikus Nineteen Eighty-Four című művében, de amely ugyanúgy Orwell BBC-s tapasztalatain alapult. A háború alatt munkásságát kevésbé befolyásolta Auden, és egy hagyományosabb lírai stílust fejlesztett ki. Egyes kritikusok úgy vélik, hogy költői teljességét a Word Over All (1943) című művében érte el, amikor végleg eltávolodott Audentől. A háború után a Chatto & Windus kiadónál dolgozott igazgatóként és főszerkesztőként.
1946-ban Day-Lewis előadóként dolgozott a Cambridge-i Egyetemen, előadásait a The Poetic Image (1947) című folyóiratban publikálta. Az 1950-es születésnapi kitüntetésen a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének parancsnoki kitüntetését kapta.The London Gazette 2 June 1950. p. 2785. Később költészetet tanított az Oxfordi Egyetemen, ahol 1951 és 1956 között a költészet professzora volt. 1962–1963 között a Harvard Egyetem Norton professzora volt az Egyesült Államokban. 1968-ban kinevezték az Egyesült Királyság koszorús költőjévé, John Masefield utódjaként.The London Gazette 2 January 1968. p. 89. Kinevezésére azután került sor, hogy John Hewitt, a kinevezési titkár konzultált Dame Helen Gardnerrel, az oxfordi Merton Angol Professzorral (aki szerint Day-Lewis „általános költészetet alkotott, de semmi különösebben kiemelkedőt”) és Geoffrey Handley-Taylorral, a Költészeti Társaság elnökével (aki kijelentette, hogy Day-Lewis „jó adminisztratív költő” és „biztos választás”).
Day-Lewis a Művészeti Tanács Irodalmi Testületének elnöke, a Királyi Irodalmi Társaság alelnöke, az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja, az Ír Irodalmi Akadémia tagja és a londoni Gresham College retorika professzora volt.
Day-Lewis hasnyálmirigyrákban hunyt el 1972. május 22-én, 68 éves korában Lemmonsban, Kingsley Amis és Elizabeth Jane Howard hertfordshire-i otthonában, ahol ő és családja is lakott. Thomas Hardy nagy tisztelőjeként intézkedett, hogy Hardy sírja közelében, a dorseti Stinsfordban található Szent Mihály-templomban temessék el.
Day-Lewis négy gyermek apja volt. Első két gyermeke Constance Mary Kinggel Sean Day-Lewis (1931. augusztus 3. – 2022. június 9.) televíziós kritikus és író, valamint Nicholas Day-Lewis (született 1934-ben) mérnök volt. Balcontól született gyermekei Tamasin Day-Lewis (született 1953-ban) televíziós szakács és ételkritikus, valamint Sir Daniel Day-Lewis (született 1957-ben) díjnyertes színész voltak. Sean megírta édesapja, C. Day-Lewis: An English Literary Life (1980) életrajzát. Daniel édesapja verses archívumát az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárának adományozta.
Nicholas Blake 1935-ben Day-Lewis úgy döntött, hogy növeli költészetből származó bevételét egy detektívregény, a A Question of Proof megírásával, Nicholas Blake álnéven. Megalkotta Nigel Strangeways karakterét, egy amatőr nyomozót és úriember detektívet, aki a Scotland Yard egyik főbiztos-helyettesének unokaöccseként hozzáfér a hivatalos bűnügyi nyomozásokhoz. További tizenkilenc bűnügyi regényt publikált. (Az első Strangeways regényben a detektív W. H. Auden mintájára készült, de Day-Lewis a későbbi regényeiben sokkal kevésbé extravagáns és komolyabb figuraként fejlesztette ki a karaktert.) Az 1930-as évek közepétől Day-Lewis írásból tudta megkeresni a kenyerét. Blake négy regényében – A Tangled Web, A Penknife in My Heart, The Deadly Joker, The Private Wound – nem szerepel Strangeways.
A Minute for Murder-ben Day-Lewis háborús élményeinek hátterében játszódik az Információs Minisztériumban. A Head of a Traveller főszereplőként egy ismert költőt alakít, aki frusztrált és írói válságban szenved, és akinek a legjobb költői napjai már rég mögötte vannak. Az olvasók és a kritikusok találgatják, hogy a szerző önmagát vagy egyik kollégáját írja le, vagy teljesen kitalálta csak a karaktert.
Politikai nézetek Fiatalkorában, a nagy gazdasági világválság nyomai és szenvedései idején Day-Lewis kommunista nézeteket vallott, és 1935 és 1938 között a Nagy-Britanniai Kommunista Párt tagja lett. Korai költészetét didaktikus stílus és a társadalmi témák iránti érdeklődés jellemezte.Day Lewis, C, Infoplease 1937-ben szerkesztette a The Mind in Chains: Socialism and the Cultural Revolution (Láncokban lévő elme: Szocializmus és a kulturális forradalom) című könyvet. A bevezetőben egy népi frontot támogatott a „kultúrára már nem szoruló kapitalizmus” ellen. Elmagyarázza, hogy a cím a láncai által megkötözött Prométheuszra utal, idézi Percy Bysshe Shelley Prometheus Unbound című művéhez írt előszavát, és azt mondja, hogy a közreműködők úgy vélik, hogy „a felvilágosodás prométheuszi tüzét, amelyet az egész emberiség javára kellene adni, jelenleg a magánprofit kohóinak szítására használják”. A közreműködők a következők voltak: Rex Warner, Edward Upward, Arthur Calder-Marshall, Barbara Nixon, Anthony Blunt, Alan Bush, Charles Madge, Alistair Brown, J. D. Bernal, T. A. Jackson és Edgell Rickword.
Az 1930-as évek vége után, melyeket a Szovjetunióban Joszif Sztálin alatti tisztogatások, elnyomás és kivégzések jellemeztek, Day-Lewis fokozatosan kiábrándult a kommunizmusból. Önéletrajzában, a The Buried Day (1960) című könyvben megtagadja korábbi kommunista nézeteit. Detektívregénye, a The Sad Variety (1964) maró módon ábrázolja a doktriner kommunistákat, az 1956-os magyar felkelés Szovjetunió általi leverését, valamint a szovjet hírszerző ügynökök könyörtelen taktikáját.
Művei Költészet
Transitional Poem (1929) From Feathers to Iron (1931) Collected Poems 1929–1933 (1935) A Time to Dance and Other Poems (1935) Overtures to Death (1938) Word Over All (1943) Short Is the Time (1945) Selected Poems (1951) Walking Away (1956) Collected Poems (1954) Pegasus and Other Poems (1957) The Gate, and Other Poems (1962) The Whispering Roots and Other Poems (1970) The Complete Poems of C. Day-Lewis (1992) Editor (with L. A. G. Strong): A New Anthology of Modern Verse 1920–1940 (1941) Editor (with John Lehmann): The Chatto Book of Modern Poetry 1915–1955 (1956)
Esszégyűjtemények A Hope for Poetry (1934) Poetry for You (1944) The Poetic Image (1947) The Lyric Impule (1965)
Fordítások Virgil's Georgics (1940)An extract from this, "Orpheus and Eurydice", appeared in The Queen's Book of the Red Cross. Paul Valéry's Le Cimetière Marin (1946) Virgil's Aeneid (1952) Virgil's Eclogues (1963)
Saját neve alatt írt regények Regények The Friendly Tree (1936) Starting Point (1937) Child of Misfortune (1939)
Regények gyerekeknek Dick Willoughby (1933) The Otterbury Incident (1948)
Nicholas Blake néven írt regények Nigel Strangeways A Question of Proof (1935); Első amerikai kiadás a Harper and Brothers gondozásában (1935) Thou Shell of Death (1936; Az első amerikai kiadás a Harper and Brothers gondozásában jelent meg, Shell of Death címen.) (1936) There's Trouble Brewing (1937) The Beast Must Die (1938), Román Viñoly Barreto adaptálta moziba Argentínában (1952) és Claude Chabrol Franciaországban (1969), Nagy-Britanniában pedig 2021-ben The Beast Must Die című televíziós sorozatként. The Smiler with the Knife (1939). Serialised News Chronicle, 1939 Malice in Wonderland (1940; más néven Murder with Malice címmel jelent meg. Amerikai cím: The Summer Camp Mystery) The Case of the Abominable Snowman (1941; más néven The Corpse in the Snowman címmel is megjelent) Minute for Murder (1947) Head of a Traveller (1949) The Dreadful Hollow (1953) The Whisper in the Gloom (1954; más néven Catch and Kill) End of Chapter (1957) The Widow's Cruise (1959) The Worm of Death (1961) The Sad Variety (1964) The Morning after Death (1966)
Nem sorozatregények A Tangled Web (1956; Death and Daisy Bland címmel is megjelent) A Penknife in My Heart (1958) The Deadly Joker (1963) The Private Wound (1968)
Novellák "A Slice of Bad Luck" (The Bystander, 1935. december 1. Újraközölve a Detection Medley című kötetben, szerk. John Rhode [Hutchinson, 1939]. Megjelent "The Assassin's Club" címmel is. Újraközölve a Murder by the Book című kötetben, szerk. Martin Edwards, 2021) "Mr Prendergast and the Orange" (Sunday Dispatch, 1938. március 27. Újranyomva a Bodies from the Library című kötetben, 3. kötet, szerk. Tony Medawar . Megjelent "Conscience Money" címmel is.) "It Fell to Earth" (The Strand Magazine, 1944. június. "Long Shot" címmel is megjelent. Újranyomva a Murder at the Manor című könyvben, szerk. Martin Edwards, 2016) "The Snow Line" (The Strand Magazine, 1949. február. Megjelent "A Study in White" és "A Problem in White" címmel is. Újranyomva a Silent Night című folyóiratban, szerk. Martin Edwards, 2015) "Sometimes the Blind See the Clearest" (Evening Standard, 1963. március 18. "Sometimes the Blind" címmel is megjelent. Újranyomva a The Long Arm of the Law című kötetben, szerk. Martin Edwards, 2017)
Rádiójáték