Andris Kulbergs (Riga, 1979. május 26. –) lett üzletember, autóipari szakértő és politikus, 2026. május 28-tól Lettország miniszterelnöke. A 2020-as évektől vesz részt Lettország politikai életében. A 2022-es parlamenti választáson az Egyesült Lista (Apvienotais saraksts) jelöltjeként a Saeima képviselőjévé választották.
Életrajza Középiskolai tanulmányait a rigai 50. sz. középiskolában, majd a Rigai Kereskedelmi Iskolában végezte. Utána a tallinni Concordia Nemzetközi Egyetemen tanult, ahol 2022-ben végzett nemzetközi üzleti tanulmányok szakon. Politikai pályája előtt a távközlési és az autóipari szektorban dolgozott. A Lattelekom vállalatnál marketingigazgató volt. Több autóipari vállalatnál vezető tisztségeket töltött be, valamint a Lett Autós Szövetség vezetője is volt.
A 2022-es választások után az Egyesült Lista parlamenti képviselőjeként gazdasági, infrastrukturális és államigazgatási kérdésekben vált ismertté.
Különösen aktív szerepet játszott a Rail Baltica vasútfejlesztési projekt problémáit vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság vezetőjeként. Kulbergs bírálta a projekt lettországi megvalósítását. Kritikájának egyik fő tárgya a rigai bekötés, az ún. „riga hurok” volt, amely szerinte az eredeti, egyszerűbb nyomvonalhoz képest jelentősen drágább megoldást jelentett, és nem kapott megfelelő parlamenti felhatalmazást, illetve nem volt pénzügyi hatásvizsgálat. A vizsgálóbizottság a projekt fő problémái között a költségek növekedését, a hiányos pénzügyi felügyeletet, a kormányzati kontroll elégtelenségét és a felelősségi viszonyok tisztázatlanságát jelölte meg.
2026 májusában, Evika Siliņa kormányának bukása után Edgars Rinkēvičs államfő Kulbergst bízta meg az új kormány megalakításával. A kormányt az Egyesült Lista, az Új Egység, a Nemzeti Szövetség, valamint a Zöldek és Gazdák Szövetsége koalíciója alakította meg. A Saeima 2026. május 28-án szavazott bizalmat az új kormánynak.
Miniszterelnöki programjának középpontjában a nemzetbiztonság, a korrupció és a kartellek elleni fellépés, a stabil költségvetési gazdálkodás, a gazdasági versenyképesség, valamint Lettország Ukrajna melletti támogatásának folytatása áll. Kormánya a védelmi kiadások GDP-arányos 5%-ra emelését és a NATO-jelenlét erősítését is célként jelölte meg.
Jegyzetek
Források
Kategória:Lettországi politikusok Kategória:1979-ben született személyek Kategória:Rigaiak Kategória:Élő személyek