A régi Budapest erkölcse egy 1920-as évekbeli nagy terjedelmű magyar erkölcstörténeti munka.

Története Az 1920-as évekbeli kiadás Siklóssy László (1881–1951) jogi doktor, hivatalos foglalkozása szerint parlamenti gyorsíró volt, aki a két világháború közötti időszakban többféle témakörben írt ismeretterjesztő műveket a nagyközönség számára. Emellett történészként, műkritikusként, műgyűjtőként és lapszerkesztőként is tevékenykedett. Kutatási és érdeklődési területei a művelődéstörténet és kultúrtörténet különböző ágaihoz kapcsolódtak, különösen a képzőművészet történetéhez, a gyűjtés és műtárgykultúra kérdéseihez, valamint a magyar sport- és várostörténethez. Jelentős szerepet vállalt kulturális egyesületek és folyóiratok szervezésében és szerkesztésében, munkásságát pedig az interdiszciplináris szemlélet és a kultúrtörténeti megközelítés jellemezte.https://mandadb.hu/dokumentum/617393/IMG_0002.pdf

Budapest erkölcstörténetével az 1920-as években kezdett el foglalkozni, és egy 5 kötetes sorozatot tervezett, amelynek első három kötete 1922–1923-ban meg is jelent. A többkötetes, illusztrált munka a kor inflációs viszonyai között magas áron került forgalomba, és bár a sorozat további köteteit a szerző később is kilátásba helyezte, ezek végül nem jelentek meg, illetve sokáig elveszettnek tekintették őket. A IV. és V. kötetet sosem került kiadásra. A megjelent 3 kötet még így is 708 oldalas terjedelmet tesz ki.https://www.antikvarium.hu/konyv/a-regi-budapest-erkolcse-i-iii-rossz-allapotu-1177064-0 A II. kötetből állítólag csak 50 számozott példány készült.https://www.antikvarium.hu/konyv/a-prostitucio-277830-0

A szerző az Előszóban így fogalmazott:

„Könyvemben elsősorban a nemi erkölcs megnyilatkozásairól lesz szó, de a legtágabb értelemben – írja munkájáról a szerző. – A nemi erkölcs kapcsolatban van a politikai, gazdasági és társadalmi élettel; amikor tehát ezek megnyilvánulásaival foglalkozom, éppenséggel nem térek el témámtól... Budapest erkölcstörténetét írtam meg, és nem Pest-Budáét, se nem Pestét és Budáét. Budapest múltja Budapest múltja marad, ha netalán másképpen hívták is a várost vagy annak egyes részeit azelőtt.”https://www.antikvarium.hu/konyv/siklossy-laszlo-a-regi-budapest-erkolcse-502109-0

A Régi Budapest erkölcse című mű első kötete a magyar társadalom és erkölcsi élet történetét mutatja be a honfoglalástól a 16. század elejéig. A kötet a magyarság erkölcsi viszonyait, a papság szerepét, a középkori vallásosságot és a királyi udvarok életmódját vizsgálja. A szerző külön fejezetekben foglalkozik az Árpád-ház történetével, Szent Margit életével, a kunok magyarországi jelenlétével, valamint az Árpád-dinasztia hanyatlásával. Bemutatja a középkori igazságszolgáltatás egyes formáit, köztük a nagyváradi tüzesvaspróbát, továbbá ismerteti az Anjou- és a Zsigmond-kor társadalmi viszonyait. A kötet jelentős figyelmet szentel a budai és magyarországi mindennapi életnek, így a középkori erkölcsrendnek, a kóbor népesség helyzetének, a fürdőkultúrának, a táncnak és az udvari szokásoknak. Külön fejezet tárgyalja Janus Pannonius erotikus költészetét, valamint a szifilisz magyarországi megjelenését. A mű záró részei a Jagelló-kor erkölcsi állapotait, a mohácsi vereséget követő időszakot és az utolsó nemzeti királyi udvar történetét ismertetik.Tartalomjegyzék alapján

A második kötet nevéhez híven kizárólag a budai prostitúció történetét dolgozza fel.

A harmadik kötet a polgári társadalom erkölcsi és társadalmi viszonyait vizsgálja. A kötet középpontjában a városi polgárság, a középosztály kialakulása és életmódja, valamint a mindennapi életet meghatározó erkölcsi normák állnak. A szerző bemutatja a polgárság és a lakosság összetételét, a nevelés és műveltség szerepét, továbbá külön fejezeteket szentel a nők társadalmi helyzetének, a házasság intézményének és a családi kapcsolatok kérdéseinek. A kötet foglalkozik a hűtlenség társadalmi megítélésével, valamint a korabeli nemi és családi szerepekkel is. A mű ismerteti egyes társadalmi csoportok – így az írók, a diákok, a joggyakornokok, a papság és a katonaság – életmódját és erkölcsi viszonyait. Külön figyelmet kap a „pesti arszlán” alakja, amely a kor városi, divatkövető és társasági életének jellegzetes figuráját jeleníti meg. A kötet végén a párbajok és a kémkedés témája kerül előtérbe, bemutatva azokat a jelenségeket, amelyek a polgári társadalom mindennapjaihoz és konfliktusaihoz kapcsolódtak.

Az 1972-es kiadás Székely András művészettörténész 1969-ben egy antikváriumi beszélgetés (Budapest, Corvin tér) során szerzett tudomást szerzett arról, hogy a hiányzó kötetek kéziratai – rendezetlen jegyzetek és töredékes anyagok formájában – fennmaradtak magánál az antikváriusnál. Ezek alapján hozzájutott a negyedik és ötödik kötet előkészítő anyagához, amelyet maga rendezett sajtó alá. A kéziratok befejezetlen, vázlatos jellegük ellenére fontos forrásai a korabeli Budapest társadalom- és várostörténetének, különösen a mindennapi élet és erkölcsi viszonyok bemutatásának. Székely 1972-ben egy kötetben adta ki a Siklóssy László nevéhez fűződő, eredetileg többkötetes (I-III.) művet, amelybe a szerző által tervbe vett, de be nem fejezett IV. és V. kötet jegyzetanyagát is beépítette. A kiadás ugyanakkor szerkesztői válogatás eredménye volt: bizonyos, nem Budapesthez kapcsolódó részeket elhagytak, emellett a szöveget helyenként rövidítették vagy stilárisan átdolgozták a nehézkesebb, régies megfogalmazások miatt. A szerkesztők törekedtek ugyanakkor Siklóssy jellegzetes, könnyedebb, anekdotikus stílusának megőrzésére. A kiadás nem szakmunkaként, hanem olvasmányos formában kívánta bemutatni a művet, ezért a korszakra vonatkozó aktualizáló megjegyzések és a részletes, tudományos jellegű lábjegyzetek is részben kimaradtak. A szerkesztők célja egy olyan, szélesebb közönség számára is hozzáférhető szöveg létrehozása volt, amely elsősorban kultúrtörténeti és ismeretterjesztő értékkel bír. Ugyanakkor a mű befejezetlensége és forrásadottságai miatt egyes társadalmi rétegek – különösen az alsóbb néposztályok – életéről csak korlátozott információt nyújt, ami részben a fennmaradt források hiányosságaiból, részben a kézirat töredékességéből fakad.

A mindössze 188 oldalas kiadás régi, kapcsolódó művelődéstörténeti ábrázolások felvételeivel jelent meg, amelyeket Domonkos Endre és Harsányi József készített. A kiadást özv. dr. Siklóssy Lászlóné, dr. Czifka Péternének, dr. Forgács Béla és a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár több dolgozója segítette.https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-siklossy-laszlo-a-regi-budapest-erkolcse-19617-0

Az esetről további adalékokat tartalmazott a későbbi, 2002-es kiadás (lásd alább). Eszerint az antikváriust Forgács Bélának hívták, és az 1950-es éveken (Siklóssy László halála után) jogdíjakat fizetett Siklóssy Lászlónénak, aki átadta neki például a tervezett III. és IV. kötet re vonatkozó jegyzeteket,2002-es Osiris kiadás, Utószó, 515. o. amelyek az 1960-as években már a szó szoros értelmében szétporló, nagy facsiszolattartalmú, háborús jegyzetlapokra voltak írva.2002-es Osiris kiadás, Utószó, 520. o. Az 1960-as években Forgács már nem tudta Székely Andrásnak megmondani, miért hagyta abba a mű kiadását Siklóssy az 1920-as években. Székely két lehetséges okot említ: talán anyagi nehézségei támadtak, talán a főurak nemi kilengéseit is tárgyaló témakör lehetett kellemetlen a Horthy-korban.2002-es Osiris kiadás, Utószó, 516. o.

Székely szerint:2002-es Osiris kiadás, Utószó, 518. o. „A félkész anyagban (IV., V. kötet mappái) keveredtek egymással a gyorsírásos és kézzel írt jegyzetek, a gépelt fogalmazványok, a nyomdának szóló feljegyzések, amelyek egy hajdan mellékelt hírlapi cikkre utalnak. A szó szoros értelmében vett tervezetre utaló tartalom nem volt. A következő, az arisztokrácia és általában a nemesi rend köreihez, illetve a mindennapi élet jelenségeihez fűződő témákat lehet az összegyűjtött jegyzetekből és fogalmazványokból, ceruzával, a Szent György Céh nyomtatványainak vagy Sassy Attila (Aiglon) hibásan leszelt ex libris-nyomatainak hátára vázolt családfatáblázatokból és bibliográfiai adatokat tartalmazó cédulákból kihüvelyezni...”

Székely elmondta azt is, hogy az 1972-es összevont kiadás Tarr László támogatásával jelent meg. A borítóra Székely eredetileg a Gyújtson fényes tüzet nappal, aki Pesthen keres szüzet feliratú, kezében lámpát vivő öreg baktert ábrázoló régi óntányér (1810 k.) reprodukciója került volna – de végül a kiadó idősebb művészeti szerkesztőjének javaslatára Huszárik Zoltán lila színből és áttört harisnyamintából tervezett finomabb borítót. Székely helynévmagyarázatokat adott a lerövidítt 3 kötet anyagához, illetve a IV-V. kötetek mappából belehelyezett néhány, lényegében kidolgozott fejezetet.

A 2002-es kiadás Az eredeti első három kötet teljes anyaga 2002-ben az Osiris Kiadó gondozásában egy kötetbe rendezve ismét megjelent. Az új kiadás nem az eredeti nyomdahű fakszimile (reprint), hanem újraszedett kiadás volt, ennek következtében a terjedelem is megváltozott, és 520 oldal lett. A kiadás a szaktars.hu honlapon fizetős formában elérhető.

Kötetbeosztás

+ Kiadás Kötetszám Cím Kiadó Megjelenési hely Megjelenési idő Oldalszámeredeti 1922–1923-as kiadás I. kötet A magyar középkor erkölcse A Táltos Kiadása Budapest 1922 207https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-kozepkor-erkolcse-497878-0 II. kötet A prostitúció (1541–1848) A Táltos Kiadása Budapest 1922 288https://www.antikvarium.hu/konyv/a-prostitucio-616168-0 III. kötet A polgári erkölcs (1686–1848) A Táltos Kiadása Budapest 1923 213https://www.antikvarium.hu/konyv/a-polgari-erkolcs-1097466-0 tervezett IV. kötet Az arisztokrácia erkölcse (1686–1848)<center> nem került kiadásra tervezett V. kötet A régi Budapest élet (1686–1848)<center> nem került kiadásra egy kötetes 1972-es kiadásA régi Budapest erkölcse Corvina Kiadó Budapest 1972 188 egy kötetes 2002-es kiadásA régi Budapest erkölcse Osiris Kiadó Budapest 2002 520

Jegyzetek

Források antikvarium.hu adatbázis Osiris Kiadás

Kategória:Magyar könyvek