A Hadrianus Athenaeuma egy római régészeti lelőhely, amely a Piazza della Madonna di Loreto területén, a Piazza Venezia közelében található.

Története balra|bélyegkép|A központi és a déli csarnok közötti folyosó (a Piazza Madonna di Loreto ásatásai) Az épületet Hadrianus római császár építtette 135-ben, azzal a céllal, hogy irodalmárokat, rétorokat és filozófusokat fogadjon vitáik és költői kihívásaik megvitatására.

A három téglalap alakú terem két hosszú oldalán emeletes ülőhelyek sorakoztak, amelyeket válaszfalak szeparáltak el egymástól, és egy nyitott központi teret szegélyeztek, amelyet nagy szürke gránitlapok borítottak, és „giallo antico” márványlapok kereteztek: hasonló padlókialakítás, ugyanilyen márványfajtával, Traianus fórumának könyvtáraiban is megtalálható. A termeket – amelyeket nyitott folyosók választottak el egymástól, és amelyek hozzáférést biztosítottak – hat téglabordás dongaboltozat fedte, és egy második szintjük is volt, egy boltozatos terasz tetején.

Az épület az 5. századig használatban maradt, amikor Fabius Felix Passifilus Paulinus praefectus urbi két szobrot állíttatott fel az előtte lévő oszlopcsarnokban. Felhagyása után számos kohászati kemencét telepítettek ide, valószínűleg a bizánci pénzverde számára, amely továbbra is bronzérméket verett. Legalább az egyik helyiség boltozata a 9. század közepén beomlott, talán egy 849-es földrengés következtében. A területet nekropoliszként is újrahasznosították. A 16. században kórházat építettek itt.

A falak tégláin található, 123-ból és 125-ből származó téglabélyegzők lehetővé tették az épület kezdeti Hadrianus-korszakhoz való hozzárendelését. A téglalap alakú csarnok lépcsői arra a feltételezésre vezettek, hogy az épület Hadrianus Athenaeumával azonosítható: a szerkezet valójában azt az athenaeumot követi, amelyet maga Hadrianus építtetett Athénban, Hadrianus könyvtára közelében.

A Traianus-fórum könyvtáraihoz kapcsolódva az egyetem egy hatalmas városi komplexum részévé vált, amelynek célja a város kulturális életének fokozása volt.

Felfedezése 2008-ban, a C metróvonal építéséhez kapcsolódó ásatások során téglaépületek maradványaira bukkantak a Piazza Madonna di Loreto közelében. Ezek, valamint a 20. század elején a Generali Biztosító épülete alatt feltárt egyéb leletek lehetővé tették egy legalább három téglalap alakú helyiségből álló komplexum rekonstrukcióját.

A Piazza Venezia megálló magában foglalja majd a régészeti lelőhelyet, amely a belső átriumban egy speciális üvegvitrinen keresztül látható.

A tömegkultúrában Francesco Bruni Noi 4 című filmjében a főszereplő – a C metró munkálatainak vezetőjének szerepében – családi kibékülését a Hadrianus egyetemén talált „Lare (az ókori rómaiaknál a házi tűzhely védelmező szelleme) szobrocskájának” is köszönheti.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Róma ókori építményei Kategória:Róma ókori vallási építményei