Az Eremomela icteropygialis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szuharbújófélék (Cisticolidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1883-ben, a Sylvietta nembe Sylvietta icteropygialis néven.
Alfajai Eremomela icteropygialis abdominalis Reichenow, 1905 Eremomela icteropygialis alexanderi W. L. Sclater & Mackworth-Praed, 1918 Eremomela icteropygialis griseoflava Heuglin, 1862 Eremomela icteropygialis helenorae Alexander, 1899 Eremomela icteropygialis icteropygialis (Lafresnaye, 1839) Eremomela icteropygialis perimacha Oberholser, 1920 Eremomela icteropygialis polioxantha Sharpe, 1883 Eremomela icteropygialis puellula Grote, 1929 Eremomela icteropygialis saturatior Ogilvie-Grant, 1910
Előfordulása Angola, Botswana, Burkina Faso, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Eritrea, Etiópia, Gabon, Ghána, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz szavannák, vizes környezetben, valamint szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 10 centiméter, testtömege 6–9 gramm. bélyegkép|220px Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Eremomela Kategória:Madárfajok Kategória:Afrika madarai