I. Jójákim (), 1498 és 1502 között, majd rövid ideig 1504-ben volt Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája.
Élete Jójákim pátriárkává választása előtti életéről keveset tudunk. Korábban Dráma metropolitája volt. A források szerint fiatal, nem különösebben művelt, ugyanakkor az egyházi ügyekben rendkívül jártas, erényes életű főpapként ismerték.
1498 őszén II. Konsztantin grúz király támogatásával választották Konstantinápoly pátriárkájává, II. Néphón konstantinápolyi pátriárka utódaként. Néphónt ezzel szemben a Havasalföld uralkodói támogatták. Grúzia ekkor keresztény, az Oszmán Birodalomtól független állam volt, amely egyházi szempontból is jelentős önállósággal rendelkezett, ugyanakkor időnként számottevő befolyást tudott gyakorolni a konstantinápolyi pátriárkaválasztásokra.
Pátriárkaként Jójákim népszerű volt hívei körében. Egy alkalommal, amikor Grúziában tartózkodott adománygyűjtő körúton, Szelümbria metropolitája ezer aranypénzt ajánlott fel az oszmán szultánnak azért, hogy Jójákim helyére őt nevezzék ki pátriárkává. A konstantinápolyi hívek azonban ugyanekkora összeget gyűjtöttek össze, és azt maguk fizették ki a szultánnak, hogy megakadályozzák Jójákim leváltását. 1502 tavaszán azonban II. Bajazid oszmán szultán mégis letette Jójákimot, miután tudomására jutott, hogy a pátriárka engedélye nélkül egy kőből épült keresztény templom felépítését rendelte el.
Joakim leváltását követően ismét II. Néphónt választották meg pátriárkának, ő azonban visszautasította a tisztséget. Ekkor a havasalföldi uralkodók támogatásukat I. Pakhomiosz konstantinápolyi pátriárka mögé állították, akit 1503 elején választottak meg, és mintegy egy évig töltötte be a hivatalt. 1504 elején Jójákim hívei 3500 aranypénzt gyűjtöttek össze – ötszázzal többet annál az összegnél, amelyet rendszerint a szultánnak fizettek egy pátriárkai kinevezésért –, így sikerült visszahelyezniük őt a konstantinápolyi pátriárkai trónra. Jójákim második pátriárkasága azonban csupán néhány hónapig tartott. Újbóli megválasztását követően északra utazott, hogy rendezze viszonyát korábbi politikai ellenfeleivel, IV. Radu havasalföldi fejedelemmel és III. Bogdán moldvai fejedelemmel, ám egyikük sem volt hajlandó kibékülni vele.
Jójákim 1504-ben, havasalföldi tartózkodása során halt meg, feltehetően Târgoviștében vagy Drisztában (a mai Szilisztra). Halála után ismét I. Pakhómiosz követte a konstantinápolyi pátriárkai székben.
Fordítás
Források B. G. Niebuhr, I. Bekker, ed. (1849) . "Historia Politica et Patriarchica Constantinopoleos". Corpus scriptorum historiae byzantinae, Volume 49 (in Latin). Bonn. pp. 135–141. Runciman, Steven (1985). The Great Church in captivity. Cambridge University Press. pp. 196, 198. . R. Janin (1956). "Costantinople, Patriarcat grec". Dictionnaire d'histoire et de géographie ecclésiastiques. Vol. 13. Paris: Letouzey et Ané. 676. "Joachim I". Ecumenical Patriarchate. Retrieved 16 August 2011. Iorga, Nicolae (1992). Byzance après Byzance. Balland. p. 85. . Kiminas, Demetrius (2009). The Ecumenical Patriarchate. Wildside Press. p. 37. .
Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája
Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák Kategória:1504-ben elhunyt személyek