bélyegkép|Egy csoport simafenyő (Pinus strobus) Az irokézek körében a béke fája egy fontos jelkép, amelynek gyökerei egy Dekanavida nevű férfihoz, a békehozóhoz nyúlnak vissza. A róla szóló legendák az öt nemzet szövetségének megalapításában betöltött szerepére épülnek, a konföderáció alapító népei a mohavkok, oneidák, onondagák, kajugák és szenekák, ő az irokéz nemzet kulturális hőse, a nyugati kultúrában ezeket az őslakos népeket általában „irokéznek” nevezik. A konföderáció hivatalos neve Kayanerenh-kowa (a nagy béke), amint azt Paul A. Wallace leírja:

„Kanonsionni (a hosszúház népe) néven is ismert, amely kifejezés egyaránt leírja földrajzi kiterjedését és alkotmányos formáját”.

A Dekanavidát övező mítoszok és legendák gyökerei azokban a szájhagyományokban gyökereznek, amelyek számos amerikai őslakos törzset kísértek történelmük során.

Az irokézek számára központi jelentőségű az a mitikus méreteket öltő politikai valóság, amely Dekanawida és a béke fája között fennáll. Dekanawida, amikor utazásai során a háborúzó nemzeteket igyekezett összehozni, kizárólag a békéről, a barátságról és az egységről beszélt. Ahogy Barbara Graymont fogalmaz:

A Dekanawidához kapcsolódó Nagy Béke három részből állt:

A Jó Szó, ami az igazságosság megvalósítása, és igazságot hoz mindenkinek. Az egészség, ami ép testben ép elme, békét hoz a Földre. A Hatalom, ami a polgári hatalom megteremtése, és magával hozza a szellemi erő növekedését, összhangban az Élet Urának akaratával.Barbara Graymont. The Iroquois (Infobase Publishing, New York, 2009). 17 oldal.

Dekanawida egy jelképet adott az öt nemzet szövetségének, amely az újonnan megkötött békét és egységet jelképezte ezen népek között. Ennek a jelképnek a simafenyőt, „a nagy hosszú levelű fát” választották:Barbara Graymont. The Iroquois (Infobase Publishing, New York, 2009). 21 oldal.

A béke fája a törzsfőnökök közötti örök élet szimbólumává vált. A békefa megalkotása képletesen örök életet biztosított a főnököknek, „mert főnöki címeiket örökre továbbadnák utódjaiknak. Így a nemzetek szövetsége mindig életben marad”.

A béke fájának gyökerei az öt nemzet szövetségének megalakulásáig nyúlnak vissza, de az irokéz kultúrában betöltött szerepe döntő jelentőségű lett, a mai napig fennmaradt. Ahogy A. C. Parker fogalmaz:

Az új fa létrehozásának koncepciója abban a hagyományban gyökerezik, amelyet Dekanawida teremtett. A gyökerek minden irányba kiterjednek, és ezeken a gyökereken kell jövőbeli testvéreinknek megteremteniük saját békéjüket, és továbbhaladniuk azon az úton, amelyet mi teremtettünk. Ahogy Barbara Graymont fogalmaz:

A jellegzetes, öt tűből álló ágkötegek az egybeforrt öt nemzet jelképe lettek. Az irokéz hagyomány szerint a béke nagy törvénye véget vetett az egyes törzsek közötti ősi ellenségeskedés és folyamatos konfliktusok ciklusának, és egyesítette őket az irokéz szövetségbe, amely Észak-Amerika legfontosabb hatalmává tette az irokézeket egészen a 18. századi európai gyarmatosítás gyors terjeszkedéséig.

Jegyzetek

Források

Barbara Graymont: the Iroquois. New York: Infobase kiadó, 2009.

Fordítás

Kategória:Fák Kategória:Jelképek Kategória:Észak-amerikai őslakosok néprajza