Eric Hendrik Louw (Jacobsdal, 1890. november 21. – Fokváros, 1968. június 24.) dél-afrikai politikus és diplomata, 1954 és 1956 között pénzügyminiszterként, 1955 és 1963 között pedig külügyminiszterként tevékenykedett.
Élete 1890. november 21-én született Jacobsdalban, Oranje Szabadállamban. Bölcsészdiplomáját a stellenboschi Victoria College-ban szerezte meg, majd beiratkozot a grahamstowni Rhodes University College-ba, ahol ügyvédi képesítést szerzett. Amikor apja 1915-ben meghalt, Louw átvette a családi üzleti érdekeltségek irányítását, Beaufort Westben a kereskedelmi kamara tagja lett.
1924-ben Beaufort West választókerületből bekerült a Népgyűlésbe, a következő évben pedig az Unió kereskedelmi biztosává nevezték ki, feladatköre az Egyesült Államokkal és Kanadával fenntartott nemzeti szintű kereskedelmi ügyletek felügyelete volt. ki 1929-ben londoni főbiztos (High Commissioner) lett, majd egy évvel később washingtoni nagykövetté nevezték ki.
Ezt követően Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában dolgozott országa helyi külképviseletén.
1938-ban ismét Beaufort West képviselőjévé választották, ezúttal a Megtisztított Nemzeti Párt színeiben, az egy évre rá kitörő második világháború idején pártjának több vezető politikusához hasonlóan németbarát álláspontot képviselt. Tagja volt az Ossewabrandwag szervezetnek, és részt vett annak fokföldi tartományi bizottságának munkájában, egy 1940-ben tartott beszédében erősen sürgette a Dél-afrikai Unió köztársasággá alakítását, valamint bírálta annak rendszerét, mivel szerint az túlságosan is demokratikus volt.
Az 1948-as választás előtt pártja számára írt Die Kommunistiese Gevaar című pamfletjében a Dél-afrikai Kommunista Pártot a „fehér keresztény civilizációra” leselkedő veszélyként mutatta be. Úgy értekezett, hogy „a kommunisták terjesztik az ateizmust”, és „teljes faji egyenlőséget kívánnak megvalósítani”, a miniszterelnök, Smuts, pedig szerinte „nem lépett fel kellő eréllyel a marxista mozgalommal szembent”. A röpirat a fehér dél-afrikai választókat az Újraegyesült Nemzeti Párt támogatására szólította fel.
Amikor a Nemzeti Párt megnyerte az 1948-as választást, Louw a megalakuló első Malan-kormány tagja lett, gazdasági ügyekért felelős miniszteri posztot töltött be. A második Malan-kormányban pénzügy, később pedig külügyminiszter. Ebben a minőségben országát főként olyan nemzetközi fórumokon képviselte, mint az ENSZ, vagy a Nemzetközösség. Mivel korábban a dél-afrikai miniszterelnökök rendszerint maguk látták el a külügyminiszteri feladatokat, Louw lett az első, aki ezt a posztot, mint már elkülönült tárcát tölthette be.
Külügyminiszterként különös jelentőséget tulajdonított az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatoknak. Hivatalba lépése után az amerikai tőkeberuházások gyakorlatilag zöld utat kaptak tőle, mely részben a brit gazdasági befolyás rovására ment.
Az 1957-ben megrendezett nemzetközösségi miniszterelnöki konferencián Louw találkozott Kwame Nkrumah ghánai miniszterelnökkel. Bár Nkrumah a pánafrikai nacionalizmus meghatározó alakjaként erősen elítélte az apartheid rendszerét, a két politikus egyetértett abban, hogy a konferencia nem a legmegfelelőbb fórum politikai nézeteltéréseik megvitatására. Egy évre rá próbált meg a ghánai kormányfő diplomáciai kapcsolatokat Accra és Pretoria között, Louw azonban ezt elutasította, sőt, az első Verwoerd-kormány később is következetesen elzárkózott attól, hogy az Unió fekete-afrikai államokkal teljes diplomáciai kapcsolatokat létesítsen.
A külügyi tárca éléről 1963. december 31-én távozott.
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:Dél-afrikai politikusok Kategória:Nemzeti Párt (Dél-afrikai Köztársaság) tagok Kategória:Külügyminiszterek Kategória:Követek és nagykövetek Franciaországban Kategória:Követek és nagykövetek az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Követek és nagykövetek Olaszországban Kategória:Dél-Afrika pénzügyminiszterei