Breze település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Tuzla községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 8, közúton 12 km-re délnyugatra, a Jala-folyó és a Spreča-folyó felduzzasztásával kialakított Modrac-tó keleti vége között, 220–280 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_11/tz_11.html Topografska karta Tuzla 426-3-3
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. Az éghajlatot összhangban a Tuzla környékére általánosan jellemző időjárási viszonyokkal, meleg nyarak, valamint nagyon hideg, havas telek jellemzik. Az átlagos hőmérséklet januárban −4 °C és 4,5 °C, júliusban pedig 16 °C és 26,5 °C között alakul. A hőmérséklet csak ritkán süllyed −20 °C alá, illetve emelkedik 38 °C fölé. Az éves csapadékmennyiség megközelítőleg 1093 mm. A csapadék az év során viszonylag egyenletesen oszlik el, de júniusban a legmagasabb, átlagosan 121 mm. Október végétől március végéig havas időszak jellemző, jelentős hóeséssel, amely a térség éghajlatának természetes velejárója.. A régió éghajlatát mérsékli a Modrac-tó közelsége, amely tompítja a hőmérséklet-ingadozást és növeli a helyi páratartalmat, így a Tuzla kanton belső területeihez képest kissé hűvösebb mikroklímát hoz létre.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb58Bosnyák116248Horvát285206Jugoszláv820Egyéb134Összesen489496
Története Az oszmán uralom A Breze név valószínűleg a szláv „breza” (nyírfa) szóból ered, vagyis eredetileg „nyírfás helyet” jelenthetett. Ez gyakori helynévképzés Boszniában és Horvátországban. Ez a térség már az őskortól lakott volt, főleg a híres tuzlai sós források miatt. A régészeti leletek alapján Tuzla és környéke Európa egyik legrégebben folyamatosan lakott térségei közé tartozik. A középkorban a vidék a Soli (Sói bánság) nevű boszniai területhez tartozott. Breze valószínűleg a középkor végén vagy az oszmán korban alakult ki, amikor a Tuzla körüli dombvidéken kisebb mezőgazdasági települések jöttek létre. Bosznia 1463-as oszmán meghódítását követően a tuzlai régió a Zvorniki szandzsák részeként a birodalom közigazgatási keretébe került. Az oszmán időszakban a környék lakossága főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, miközben a közeli Tuzla a sótermelés révén fontos gazdasági központtá vált. A régió falvai, köztük Breze, a vidéki hátország részét képezték, támogatva ezeket a tevékenységeket.
A falu a Tuzlai náhije része volt. A Tuzlai náhije földtulajdonlása az oszmán timar rendszert követte, amelyben a szpáhik (lovas katonák) katonai szolgálatért cserébe bevételt kaptak a számukra kijelölt földekből. A mezőgazdasági termelékenység előmozdítása és a helyőrségek fenntartása érdekében ezt a struktúrát alkalmazták a boszniai falvakban. A 16. századból származó külön kataszteri nyilvántartások megjegyzik a náhije szerepét a sókereskedelemben, Tuzla termelése elérte a nemzetközi piacokat, bár a kisebb helységek, mint Breze, részletes bejegyzései korlátozottak a fennmaradt feljegyzésekben
A 18–19. századra a muszlim és katolikus családok egymás mellett éltek, gazdaságuk hasonló volt: földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A 19. században Breze katolikusai nem rendelkeztek önálló plébániával, hanem a közeli plébániai központok valamelyikéhez tartoztak.
Az osztrák-magyar uralom A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. Az 1878 és 1918 közötti osztrák-magyar közigazgatás alatt nagymértékű modernizációs folyamat ment végbe, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket, mint például község központjával összekötő utak javítása, elősegítve a kereskedelmet és az összeköttetéseket.
A jugoszláv időszak A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború idején ez a vidék is megszenvedte Jugoszlávia 1941. áprilisi lerohanásának következményeit. A tágabb Tuzla térsége az ellenállás egyik fontos központjává vált, ahol a jugoszláv partizánok rendszeresen hajtottak végre hadműveleteket. 1943. október 2-án a partizánok felszabadították Tuzlát, amely a térség legnagyobb városa volt, és a náci megszállás alatt álló Európa első felszabadított nagyvárosai közé tartozott. Ez a fordulat a környező falvakra is kedvezően hatott: erősödtek a helyi támogató hálózatok, miközben a közvetlen megszállás nyomása mérséklődött.
A háború éveiben a helyi közösségi élet jelentősen visszaesett, és az oktatás is megszakadt vagy erősen korlátozott volt. A térségben általános volt az élelmiszerhiány, a katonai mozgások és a politikai bizonytalanság. A lakosság főként mezőgazdaságból élt, ami a túlélés alapját jelentette a háború alatt is.
A háború végét követően Breze a szocialista Jugoszlávia része lett. A szocialista Jugoszlávia idején fokozatosan kiépült az úthálózat, a villamosenergia-ellátás, a telefonhálózat, a vízellátás, megépültek a különféle közösségi létesítmények. A 20. század második felében Breze fokozatosan Tuzla vonzáskörzetébe került. A mezőgazdaság továbbra is fontos maradt, de sok lakos ingázott a sóiparba, a szénbányákba, a vegyiparba, illetve más tuzlai üzemekbe.
A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. 1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák és horvát települések lakóira. A terület a háború nagy részében a boszniai kormányhadsereg (ARBiH) ellenőrzése alatt volt. Maga a település nem esett frontvonalba és nem zajlottak benne nagy ütközetek, de sok helyi lakos vett részt Tuzla védelmében. A környéken időnként tüzérségi támadások és katonai mozgások zajlottak, de a település nem került szerb megszállás alá. A frontvonal inkább a Tuzlától keletre és északkeletre fekvő területeken húzódott. A falu lakói közül sokan szolgáltak az ARBiH és a Horvát Védelmi Tanács (HVO) soraiban. Mivel Tuzla a háború nagy részében a boszniai kormány ellenőrzése alatt maradt, a térség menedéket nyújtott sok kelet-boszniai menekültnek. Különösen 1995 júliusában, a Srebrenicai népirtás túlélői közül tízezrek érkeztek Tuzla környékére.
Gazdaság A mezőgazdaság továbbra is fontos a településen, de ma már többnyire kis családi gazdaságok formájában működik. A gazdálkodás inkább kiegészítő jövedelem, mint fő megélhetési forrás. Breze gazdaságának egyik legfontosabb jellemzője, hogy sok lakos Tuzlában dolgozik, ezért Breze részben lakóövezeti szerepet tölt be a nagyobb város mellett. A faluban és környékén kisvállalkozások működnek. legtöbb vállalkozás helyi vagy a közeli Tuzla piacára termel. Bosznia-Hercegovina sok településéhez hasonlóan Brezében is jelentős a külföldön dolgozók szerepe. Számos családnak vannak hozzátartozói a nyugat-európai országokban, akik hazautalásokkal támogatják a családot. Ez a helyi életszínvonal egyik fontos tényezője.
Infrastruktúra Brezét aszfaltozott helyi utak kötik össze Tuzla városával és a szomszédos településekkel. A város az utóbbi években több útszakaszt is felújított. A közösségi közlekedést Tuzla irányába autóbuszjáratok biztosítják, bár ezek sűrűsége kisebb, mint a városi övezetben. A kisebb falvakhoz hasonlóan Brezében csak a legalapvetőbb közösségi létesítmények találhatók. A település legnagyobb előnye, hogy bár megőrizte falusias jellegét, mindössze néhány kilométerre fekszik Tuzla városközpontjától, így lakói könnyen elérik a városi munkahelyeket és közszolgáltatásokat.
Oktatás Breze I és Breze II településrészek a Kiseljak Általános Iskola (Osnovna škola Kiseljak) beiskolázási körzetéhez tartoznak. Az iskola Kiseljak településen működik, és ellátási területéhez Breze mellett Poljana és Ševar is tartozik. Az általános iskola elvégzése után a tanulók többsége Tuzla középiskoláiban folytatja tanulmányait. Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a helyi közösségi élet egyik központja is. Ünnepségeknek, sporteseményeknek és kulturális rendezvényeknek ad otthont, erősítve Breze és a környező falvak közösségi kapcsolatait.
Jegyzetek
További információk Tuzla város hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései