George Boulanger az európai szórakoztatózene és szalonzene jeles képviselője, számtalan eredeti zenemű és átdolgozás szerzője. Gheorghe Pantazi néven született Tulceában cigányzenész családból. A Boulanger nevet már a szülei is használták a francia George Boulanger tábornok iránti tiszteletből.

Családja Családja kisázsiából származik, nemzedékeken át szórakoztatózenészek, hegedűsök voltak. Neve görög eredetű eredeti helyesírással Γεώργιος Πανταζής. Anyja is részben görög nevet visel Dimitra Cioban. gyermekeik Nora és Georgette Apja Vasile (Vaszilij) Pantazi, két testvéréről tudunk: húga Alexandra, bátyja Traian. Anyanyelve a dobrudzsai (munténiai) román, de beszélt görögül, törökül, bolgárul már gyermekkorában. Az országok nyelvét, ahol dolgozott, valamennyire megtanulta, így beszélt oroszul, németül, angolul, franciául, portugálul és spanyolul.

Feleségét még orvostanhallgatóként ismerte meg Szentpétervárott, Németországban házasodtak össze Berlin Wilmersdorf nevű negyedében, 1923 december 4-én. Felesége evangélikus lelkipásztor gyermeke volt. Ellionor Paulsen-Winkler Észtországban született egy Kose nevű helységben, Reval (Tallinn) közelében 1895 február 3-án. Két gyermekük született, Nóra 1925 március 21-én Berlinben, és Georgette (az ő születési adatai ismeretlenek). Nóra a Rio de Janeiro-i bevándorlási adatok szerint zongorista volt. Annyi bizonyos, hogy Boulanger halála idejében együtt volt a család (feleség és a két lány).

1933-ban a náci kormányzet elkezdte begyűjteni a származási papírokat. Ellionorral nem törődtek, a szőke kékszemű nő származásával nem volt bajuk, de Boulanger cigány származása már problémás volt. Külön kérnie kellett a tulceai görög keleti egyháztól a kesztelési papírjait.

Tevékenysége Apja beiratta a bukaresti konzervatóriumba, tehát tanult muzsikus volt. Pályája elején Oroszországan dolgozott egészen a forradalom kitöréséig. Akkor hazaköltözött, és bevonult a román hadseregbe, ahol két évet szolgált. Leszerelése után Németországba költözött, ez lett pályájának meghatározó része. Naiv keresztényként, bibliaolvasóként nem ügyelt a körülötte zajló eseményekre. Az akkoriban megismert magyar muzsikusok között több zsidó szármzású volt, de erre ügyet sem vetett. Magyarországról ismerte Marek Webert, Dajos Bélát, meg Barnabás von Géczyt, aki viszont magyar nemesi származású volt. Úgy élte túl a második világháborút, mintha nem törődnék vele. Lakhelye a szovjet megszállási zónába került, onnan mentette ki az amerikai hadesereg a saját zónájába. Némi tétovázás után kivándorolt Braziliába, több éves szórakoztatózenei munkája után átköltözött Argentinába. Erős dohányos volt, állandóan cigarettázott, feltételezhető, hogy emiatt a szíve feladta; ott halt meg Argentinában.

Életműve Boulanger a cigányzenészek egy sajátos csoportjába tartozott: lăutari (lantos). Ők meglehetősen szabadon bántak a zenei művekkel, amelyet előadtak, hogy kellemes hangzású legyen. Pályája során több műfaji időszakon ment át, volt tangókirály, szalonzenész, kávéházi muzsikus, szerzett One Step, Quick Step típusú műveket, pályája végén már a dzsessz műfajával is foglalkozott. Ami a harmóniavilágot illeti, még gyermekkorában magába szívta a mecset és a zsinagóga melódia világát. Így történt, hogy a hanglemez-felvételei közt ott van Schubert Ave Máriája éppúgy, mint a Kol Nidre, meg a Yiddishe Mamme.

Magyarországon hamar felfigyeltek rá. Ilyen a Cigány szerenád 1911, (előadó: Pozorszky Béla, hegedű). Legismertebb szerzeményét szöveg nélkül írta: Avant de Mourir. Pártos Jenő írt hozzá magyar szöveget, Sebő Miklós énekelte lemezre: Száll ez a halk szerenád (az eredeti mű műfaji megjelölése: szerenád). ISWC T-316.360.561-2. Avant de morir Az eredeti cím kb. azt jelenti: A halára gondolva. A könnyűzenei művek akkoriban a következő összetételűek voltak: refrén–főtéma–refrén. Ő ebben az esetben ezt még kihangsúlyozta azzal. hogy dúr-moll váltással írta meg a zeneszámot.

Si, voglio vivere ancor (1926) Autore: Boulanger, Oscar Carboni;

A szerzemény hamar népszerű lett, Amerikában My Prayer címen, Jimmy Kennedy szövegével (ISWC T-921.093.108-1). Számtalan együttes előadta, egyik sikeres felvételét a Les Platters készítette 1956-ban. Alighanem ez ösztönözte Sebő Miklóst, vagy Vámosi Jánost, hogy ő is lemezre énekelje Száll ez a halk szerenád címen (T-316.360.561-2). Szövegírója Pártos Jenő.

Filmes megjelenés Punks kommt aus Amerika;A maharadzsa gyöngye (music department) 1935 Allo Berlin? Ici Paris; Halló Berlin, itt Párizs 1932 Der tolle Blomberg 1932 Spiel ums Leben 1935 Die Gwige lockt 1935 rövidfilm, Boulanger a főszerepben Remous; Örvény 1935 Das Mädchen Irene; A negyvenéves asszony 1936 Musik für dich 1937 Die ganz großen Torheiten; Ketten az éjszakában 1937 Immer nur Du; Nevess és szeress 1941 Der Geiger 1942

Der ewige Klang 1943 (együttesével)

Die schwarze Augen; Punks arrives from Amerika (rendezte Bolváry Géza) 1951 (elhangzik az Avant de Mourir)

Jegyzetek

Szerzeményei

Felsőfokú tanulmány alapján (részben kották, részben hanglemezek)

Lemezkiadók:

Parlophon Records Odeon Telefunken Teldec Schallplatten Vox

felvétel tempó év Fest in Budapest foxtrot 1941 Georgette 1939 Gruss an Franz Liszt 1950 Hallo, Budapest Heimweh slow rock 1939 Libe in der Pussta 1950 Kindertacz 1939 Konzert mazurka 1928 Lustige Puppe, Die 1939 Krach-Czardas csárdás 1950 Kuckuck-Fox foxtrot 1928 Mandschuria 1932 Mazurka de concert 1932 My Prayer (Avant de mourir) 1939 Nora tango 1928 Olimpiade foxtrot 1928 Norinka 1926 On the Themse River angol keringő 1929 Pourquoi Madame 1956 Orientalische Nacht 1939 Orientalische suite 1932 Promenade printanière 1932 Para tí, para mí 1950 Piratininga szamba 1950 Pizzicato-Walzer, E-Dur 1939 Romance Tyrolienne 1926 Pour mon plaisir 1949 Rumänische Hora, D-Dur 1950 Rumänischer Czardas 1950 Schlaf Georgette 1940 Rumänischer Marsch 1927 Rumba rumba 1932 Russisches Intermezzo 1948 Russisches Wiegenlied 1992 Souvenir élégiaque 1931 Spanischer Tango 1941 Stambul 1928 Strahlendes Licht tangó 1938 Souvenier de Vienna 1929 Tristesse 1932 tokay ungarischer fox 1938 Ungarische rhapsodie 1950 Ungarisches Lied und Czardas 1939 Vitamin-polka polka 1950 Zigeuners Traum 1935 Col nidre 1950 Hora staccato 1971 Ave Maria (Schubert) 1950 Idische Mama 1950 Ungarisches Liederpotpourri 1950 La paloma (Yradier) 1950 Russische Gavotte 1932 Russische romanze 1932 Petruschka 1927 Bye Bye Blackbird 1927 Alabama Stomp 1927 Russiche Ziganer 1932 Da druschen Wachau 1932 Mi ha capito? 1932 Der Schwan 1936 Komm Zigany, aus «Gräfin Mariza» 1936 Menuett (Beethoven) 1936 Potpourri aus «Die Czardasfürstin» 1936 Solvejgs Lied aus «Peer Gynt» 1936 Wiener Fiakerlied 1936 Magyar bor Zigaunerczardasch 1936 Puszta-Fox 1935 Schwarze Augen 1936 Largo aus der Oper «Xerxes» 1936 Ungarisch 1938 Budapest bei Nacht 1936 «Der Zigeunerbaron» 1936 Chant Hindu aus der Oper «Sadko» 1936 Boulanger-Fox 1936 Hallo – Budapest! Ungarischer Fox 1936 Julika (az azonos című filmből) czardasch fox 1936 Unter Sternen küss’ mich Ungarischer Fox 1937 Erinnerungen an Ungarn 1936 Von der Puszta will ich träumen (Kék róka c. film) 1941 Hungaria

Jegyzetek

További információk