III. Amenhotep (uralkodói nevén Nebmaatré; i. e. 1398 körül, ur.: kb. i. e. 1391 – i. e. 1353) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója.
Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Monumentális épületek – köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része – és szobrok sokasága, pazar díszítésű magánsírok jellemzik uralmának időszakát, mely éppen a számos szobornak és a rengeteg, különféle eseményeket megörökítő úgynevezett emlékszkarabeusznak (kis szkarabeuszamulettek) köszönhetően viszonylag jól dokumentálható. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe., p.276 A fáraó hivatalának istenítése uralma idején korábban soha nem látott mértéket öltött és megjelentek a fia, Ehnaton által később végrehajtott vallási-kulturális reformok csírái.Shaw, op.cit., p.278
Az Amarna-levelekben Nibmuaria néven említik, ez uralkodói nevének, a Nebmaatrének akkád írásjelekkel fonetikusan leírt változata. Görögül Amenóphiszként említik.
Családi háttere Amenhotep apja IV. Thotmesz fáraó volt, anyja pedig a fáraó egyik mellékfelesége, Mutemwia, aki csak fia uralkodása alatt tett szert nagyobb jelentőségre. Testvérei és/vagy féltestvérei közül Amenemhat és Sziatum hercegek, valamint Tiaa, Amenemopet, Paihia és Tentamon hercegnők neve maradt fenn., pp.132–133
Nem az elsőszülött fia volt Thotmesznek, de a trónörökös Amenemhat apjuk 7. uralkodási évében meghalt, így Amenhotep lett a trónörökös. Még gyermekként elkísérte apját egy núbiai hadjáratra. Thotmesz tizedik uralkodási évében elhunyt, és a Királyok völgye 43-as sírba temették el három évvel korábban meghalt fiával, Amenemhattal és lányával, Tentamonnal., pp.28-32
Amenhotep még uralkodása elején elvette főfeleségét, Tijét. A fáraónak hatalmas háreme volt, feleségei közt több külföldi hercegnő is akadt, többek közt Giluhepa és Taduhepa mitanni hercegnők, de Tije vitathatatlanul a legfontosabbnak számított mind közül. Tijétől született gyermekei közül név szerint ismerjük Szitamon, Iszet és Henuttaneb hercegnőket, akiket Amenhotep később feleségül vett; Thotmesz herceget, aki sokáig trónörökös volt, de végül apja előtt halt meg (nem bizonyított, hogy Tije volt az anyja, de erősen valószínű); Amehotep herceget – ő a későbbi Ehnaton fáraó –, valamint Nebetah és Baketaton hercegnőket.Dodson–Hilton, op.cit., p.146 Elképzelhető, hogy az ő fiai voltak Szemenhkaré és Tutanhamon fáraók,Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon – Egy fáraó élete és halála (ford. Kákosy László; Budapest, Corvina, 1985) de a tudósok többsége Tutanhamont vagy mindkettejüket inkább Ehnaton fiainak tekinti.
Uralkodása 150px|thumb|Tije Amenhotep gyerekként lépett a trónra, miután apja, IV. Thotmesz tíz évnyi uralkodás után elhunyt, de nagyon kicsi valószínűleg nem volt már, mivel anyja, Mutemwia alig jelenik meg többször az ábrázolásokon, mint az előző két fáraó. Tanítója, Hekaerneheh sírjában (TT 64) sem csecsemőként, hanem ifjúként ábrázolják a leendő királyt. Múmiája vizsgálata alapján megállapították, hogy negyven és ötven év közt járhatott halálakor.Grafton Elliot Smith, The Royal Mummies, 1912, Cairo, p.50
Tijével kötött házasságát már a második uralkodási évében említik egy emlékszkarabeuszon. Ezek alapján feltételezték, hogy Tije befolyásos családja segített az ifjú fáraónak az uralkodásban. Egy másik szkarabeusz Tije szüleit is név szerint említi, városuk, Ahmím pedig virágzott ebben az időszakban, mindez azonban még nem elégséges bizonyíték erre.
Külpolitikája Amenhotep uralkodása a béke jegyében telt. Az ifjú fáraó Egyiptom egyik legfényesebb korszakában került trónra. Ekkor már több mint százötven év eltelt Egyiptom hükszósz megszállása óta, melynek Amenhotep ősei vetettek véget; a dinasztia nagy fáraói, mint III. Thotmesz és II. Amenhotep kiterjesztették az ország határait, megtöltötték a kincstárat, Amenhotep apja, Thotmesz pedig békés viszonyt alakított ki a szomszédos Mitannival. 100px|thumb|left|Amenhotep portréi sírjából Uralkodása ötödik évében sor került egy lázadást leverő núbiai hadjáratra, melyről három sztélé tanúskodik Asszuán közelében és Szai szigetén; lehetséges, hogy a korábbi núbiai fővárossal, Kermával a Nílus túlpartján átellenben épült szolebi erőd és temploma is azért épült, hogy megakadályozzák a zavargásokat a térségben. Ezt leszámítva azonban a külpolitikában nem a hadjáratok, hanem a diplomácia játszotta a főszerepet. A fáraó kiterjedt levelezést folytatott Asszíria, Mitanni, Babilon és Hatti uralkodóival, akik gyakran kértek és kaptak aranyat és más ajándékokat a fáraótól. Az ún. Amarna-leveleket 1887-ben találták meg. Az egyik leghíresebb levélben Amenhotep visszautasítja I. Kadasman-Harbe vagy I. Kadasman-Enlil kassú babiloni királyt, aki a fáraó egyik lányát kérte feleségül. Amenhotep válaszára, miszerint egyiptomi uralkodó leányát az idők kezdete óta nem adták idegen uralkodóhoz feleségül, a babiloni király azt feleli, hogy akkor küldjön helyette egy közrendű nőt, elvégre ki merné kétségbe vonni, ha Babilonban azt mondják rá, hogy a király lánya: "Király vagy, azt teszel, amit akarsz. Ha adod, ki szólna bármit is. Vannak nagy lányok, szép nők: egy szép nőt küldjél, amint jónak látod. Ki merné mondani: ő nem a király lánya!"
A béke hatására az egyiptomiaknak az idegenekhez való viszonya is változott. Míg korábban Egyiptomot a rend szigetének tekintették lakói, melyet a káosz és zűrzavar gonosz erőkkel teli világa vesz körül, most nyitottabbak lettek, a fáraó udvara pedig fontos diplomáciai központtá vált. Hogy kezdték már a más országok népeit is Ré által teremtettnek tekinteni, az meglátszik Ehnaton Naphimnuszából is, mely kifejezetten kitér arra, hogy minden nép teremtője maga a Nap.
A béke hatására fellendült a kereskedelem; több égei-tengeri város – Mükéné, Knósszosz, Phaisztosz – nevének első hieroglifás említését Amenhotep halotti templomában láthatjuk. Görögország kontinentális részén is számos egyiptomi leletet találtak, mely erre az időre datálható.
Közigazgatás és tisztségviselők
A fontosabb pozíciókat már IV. Thotmesz idején a katonák helyett főként nemesi családokból választott hivatalnokok vették át. III. Amenhotep udvara érdekes annyiban, hogy épp annyi Thébán kívüli műemlékéről ismert, mint thébairól. Thébán kívül temetkezett az egyik vezír, Aperel, az ő sírját Észak-Szakkarában fedezte fel Alain Zivie. A környéken több, III. Amenhotephez kapcsolódó személy sztéléjét is megtalálták. Szobekmosze és fia, Szobekhotep királyi kincstárnokok sem Thébában temetkeztek.Shaw, op.cit., 286
Azok azonban, akik a legközelebb álltak a fáraóhoz, Thébában temetkeztek, köztük a király által nagyra becsült Hapu fia Amenhotep, ki abban a kegyben részesült, hogy saját, a fáraó halotti templomára néző halotti templomot építtessen. Faragott domborművekkel díszített sírt csináltatott Thébában Ramosze vezír (TT55 sír), Amenhotep vezír, Heruef (Tije háznagya; TT192 sír) és Haemhat, a királyi magtárak elöljárója (TT47 sír) is.Shaw, op.cit., pp.286-287
Az udvarban fontos szerepet töltöttek be Tije királyné szülei, Juja és Tuja is. 240px|thumb|Siratóasszonyok Ramosze sírjában
Építkezései és szobrai Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak: több mint 250. Uralkodása eseményeit részletesen felidézhetjük ezek és a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével, melyek Núbiától a mai Szíriáig a legváltozatosabb helyekről kerültek elő és felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket: a szkarabeuszok közül 123 a király bátorságát és erejét hivatott mutatni, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében 100 (vagy 102) oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, egyetlen vadászat alatt pedig 40 bikát ölt meg; 56 Tije királyné nevét és származását említi, 5 további szkarabeusz Gilukhipa hercegnő és 317 tagú kísérete érkezését örökíti meg, szintén 5 egy bikavadászatot jegyez fel, 11 pedig azt a mesterséges tavat írja le, melyet Tijének építtetett Amenhotep a 11. uralkodási évben Ahmím közelében.
Amenhotep első feljegyzett cselekedetei – uralkodása első és második évéből – hogy új mészkőfejtőket nyittatott Turában (a mai Kairótól délre) és a közép-egyiptomi Deir el-Bersában, hogy biztosítsák az építőanyagot. Az építkezések vezetője Hapu fia Amenhotep volt, egy befolyásos ember, aki rokonszenvezett az erősödő Aton-kultusszal. Halála után csaknem istenként tisztelték, mint nagy elődjét, Imhotepet.
Karnak 250px|thumb|A karnaki templom
A béke kedvezett a nagyszabású építkezéseknek. III. Amenhotep ideje alatt jelentősen bővült a karnaki templom, és a fáraó az apja által megkezdett épületeket is befejeztette. Karnak teljesen átalakult Amenhotep uralkodása alatt: a negyedik pülónt a hozzá tartozó szentélyekkel együtt teljesen lebontották, helyükben a kelet-nyugati tengelyen felépült a harmadik pülón. Így egy új bejárat és új előudvar jött létre, az udvarban két sorban oszlopok álltak papirusznövényt mintázó oszlopfővel. A templom déli végében elkezdte építtetni a tizedik pülónt, aminek irányát kissé megváltoztatta a hetedik és nyolcadik pülónéhoz képest, így Mut szent kerületének új bejáratához vezetett. Mutnak is elkezdett új templomot építtetni, és 600 szobrot emelt Szahmet istennőnek Mut templomában.Shaw, op.cit., pp.279–281
A templomkomplexum déli részén folyó nagy építkezések ellensúlyozásaként az északi részen Maatnak, az igazság megtestesítőjének, az Ámonnal azonosított Ré napisten lányának is építtetett egy szentélyt. Ámon felesége, Mut és Maat egyaránt képviselhették a nap szemét, Ré evilági küldöttét. Az észak-déli ellentét David O’Connor szerint megfelel az ég és föld, Maat és Mut kettősének. A templomegyüttes úgy épült, hogy kifejezze a kozmoszban uralkodó harmóniát, melyet a fáraó tart fenn; valószínű, hogy az itt megrendezett szertartások is ennek fényében zajlottak le.Shaw, op.cit., p.281
Luxor thumb|250px|A luxori templom
Óegyiptomi neve Opet Resy-"Amon Déli Háreme". Karnaktól két kilométerre helyezkedik el. Itt Amon termékenységi alakját tisztelték. A luxori építkezések megkezdésekor Amenhotep először egy korábbi thutmoszida építmény helyén homokkőből templomot emelt. A templom fontos szerepet játszott az évente megrendezett Opet-ünnepen, egyben az istenkirályság megújulását jelképezte. Az ún. születési helyiség dekorációi azt mutatják be, ahogy Amenhotep megszületett Mutemwia és Ámon isten gyermekeként.
A szentély elé Amenhotep először zárt oszlopcsarnokot építtetett, 32 oszloppal – itt a falak díszítése Amenhotepet ábrázolja Théba istenei előtt, valamint a nomoszok megszemélyesített alakjait –, majd előtte oszlopos napudvart 64 oszloppal. Az ehhez vezető, 100 m hosszú utat kétoldalról 7-7 oszlop szegélyezte; ezt már csak a későbbi fáraók idején fejezték be. Az oszlopfők papiruszt mintáztak.
Halotti templom 250px|thumb|A Memnón-kolosszusok