Homonnay Nándor (Apatin, 1912. november 15. – Budapest, 1976. június 27.Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. kerületi állami halotti akv. 2150/1976. folyószám aaltt.) zoológus, geológus.
Életpályája A középiskolát a Győri Bencés Főgimnáziumban végezte el. 1934-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz-geológia szakán végzett. 1934-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen díjtalan gyakornok, majd ideiglenes gyakornok volt. 1936-ban lépett a Magyar Természettudományi Múzeum szolgálatába, ahol Greschik mellett a madárgyűjteményben dolgozott. 1938-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeuma munkatársa, illetve gyakornoka volt.
1940-től segédőrként dolgozott. 1942-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen egyetemi magántanárrá képesítették. 1944-ben a bellyei tudományos törekvéseknek a második világháború vetett véget. 1946-tól osztályvezető volt. 1946–1951 között a Magyar Természettudományi Múzeum madárgyűjteményének vezetője volt.
Az 1950-es évek elején B-listára került; értelmiségi állást nem vállalhatott; a múzeumtól is elbocsátották. A Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Társaság geológusa volt Nyirádon, de hamarosan onnan is mennie kellett. Ezután különböző segédmunkákat vállalt. Számos példánnyal gyarapította a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét; ezek jó része az 1956. évi tűzvész során elpusztultak. 1958-ban a Népszabadságban megjelent felhívás alapján kérvényezte rehabilitációját, amelyet elfogadtak, így lekerült a B-listáról.
Három év múlva az Országos Gerontológiai Intézetben zoológus, majd debreceni iskolatársa, Szederjei Ákos, a Fővárosi Állat- és Növénykert újonnan kinevezett főigazgatója (1967–1977) meghívására az állatkert főállású zoológusa volt 1972-ig.
Az 1970-es évek elején a múzeumnak adta értékes, 119 tételből álló madárfészek-gyűjteményét, amely elsősorban énekesmadarak fészkeit tartalmazta. 1972-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága Amikor Albrecht főherceg felajánlotta délvidéki birtokát egy biológiai intézet színhelyéül, a múzeum őt bízta meg a Dráva árterének kutatását célzó intézet felállításával. Ugyanekkor Hóman Bálint (1885–1951) vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízta az Albertina című folyóirat szerkesztésévela lap egy számot ért meg. Radetzky Jenő (1909–1991) Agárdra, a Velencei-tavi Madárvártára hívta meg, ahol agronómusként a Velencei-tó madártani kérdéseivel foglalkozott. Madártani munkásságának egyik fő területe a Balaton. Kezdetben a madáranatómia érdekelte; doktori értekezését is e tárgykörből írta (Hazai madaraink alsó gégefőjének összehasonlító anatómiája). Több mint 60 tudományos cikke jelent meg, főként az Aquila, a Kócsag, a Természettudományi Közlöny, az Állattani Közlemények, a Búvár és az Élővilág hasábjain.
Családja Szülei: Homonnay Dezső és Krősz Matild voltak. 1940-ben, Budapesten házasságot kötött Hámori Piroska Magdolnával.
Művei A Balaton-melléki biotópok kialakulásának jelentősége a vízimadarak szempontjából (Állattani Közlemények, 36. 1939. 38-53.) A Balaton költő madarai, tekintettel a fészkelő madárfajok Balaton melléki jellegzetességeire (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 11. 1939. 194-241.) Beiträge zur Kenntnis der Nistplatze und der Verbreitung des Schwarzstorch (Fragmenta Faunistica Hungáriáé, 6. 1943. 9-19.)
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Veszprém megyei életrajzi lexikon Aquila, 1977
További információk
A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeállította az Országos Ösztöndíjtanács. Budapest, 1927-1944. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek