A La Violencia (jelentése: az erőszak) Kolumbia történelmének egyik legvéresebb és legmeghatározóbb belső konfliktusa volt, amely nagyjából 1948 és 1958 között zajlott. A korszakot széles körben a liberálisok és konzervatívok közötti politikai polarizáció, a vidéki fegyveres bandák terjedése, valamint a központi államhatalom gyengülése jellemezte. A konfliktus több százezer ember halálát okozta, és hosszú távon hozzájárult a későbbi gerillaháborúk kialakulásához Kolumbiában.
Háttér A feszültségek már a 19. század óta jelen voltak a két nagy párt — a Liberális Párt és a Konzervatív Párt — között. A helyzet 1948-ban eszkalálódott, amikor meggyilkolták Jorge Eliécer Gaitánt, a liberálisok népszerű elnökjelöltjét. A gyilkosságot követő zavargások (Bogotazo) országos erőszakhullámot indítottak el, amely gyorsan vidéki fegyveres konfliktussá szélesedett.
A konfliktus jellege A La Violencia nem egyetlen háború volt, hanem sok ezer kisebb, helyi összecsapás, amelyet politikai bosszúhadjáratok, földviták, bandák és félkatonai csoportok tevékenysége, valamint a rendfenntartó erők túlkapásai jellemeztek. A korszakot a történészek gyakran a „kollektív erőszak” példájaként említik, amelyben a politikai identitás és a vidéki társadalmi struktúrák mélyen összefonódtak.
Veszteségek A konfliktus áldozatainak számát a kutatók 200 000–300 000 fő közé teszik.Livingstone, G. e.a. (2004) Inside Colombia: Drugs, Democracy, and War. Rutgers University Press, pg 42, Stokes, D. (2005) America’s Other War. Terrorizing Colombia Zed Books, pg. 68, - Livingstone és Stokes 200 000 halálesetről számoltak be 1948 és 1958 között (Livingstone), és ezt „a háború évtizedének” nevezték (Stokes).Azcarate, C. (1999) Psychosocial Dynamics of the Armed Conflict in Colombia in Online Journal of Peace and Conflict Resolution - Azcarate 300 000 halálesetről számolt be 1948 és 1959 között.Pedro Ruz Gutierrez (1999) Bullets, Bloodshed And Ballots; For Generations, Violence Has Defined Colombia’s Turbulent Political History in Orlando Sentinel Florida, 1999-10-31, pg G1 A vidéki közösségek különösen súlyosan érintettek voltak, ahol a gyenge állami jelenlét miatt a fegyveres csoportok gyakorlatilag helyi hatalommá váltak. A korszakot a történeti szakirodalom a modern kolumbiai erőszak egyik alapvető forrásaként tartja számon.
Politikai következmények 1958-ban a két nagy párt megállapodott a Nemzeti Front létrehozásáról, amelyben a liberálisok és konzervatívok felváltva kormányozták az országot, ezzel véget vetve La Violenciának. A megállapodás stabilizálta a politikai rendszert, de egyben kizárta az alternatív politikai mozgalmakat, ami hozzájárult a későbbi gerillaszervezetek — például a FARC és az ELN — felemelkedéséhez.
Történészi értékelés A modern történészek La Violenciát a kollektív erőszak, a politikai polarizáció és az állami gyengeség összefonódásának példájaként elemzik. A korszakot gyakran a „hosszú kolumbiai konfliktus” első nagy fejezeteként értelmezik, amelynek hatásai a 21. századig érezhetők.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Majka, R. (2001) Die Moderne und die Violencia. Frankfurt: Peter Lang Verlag Rempe, D. (1955) Guerrillas, Bandits, and Independent Republics in Small Wars and Insurgencies 6. kötet, No. 3, 1995, 304-327. oldal Abello, Alonso Moncada. (2016). Un aspecto de la violencia: Historiografía y visión sociopolítica de la violencia en Colombia (1953-1963). Betancourt Echeverry, Darío és García Marta Luz. Matones y Cuadrilleros. Origen y evolución de la violencia en el occidente colombiano. (1991) Tercer Mundo, Bogotá.
Kategória:Kolumbia történelme Kategória:Polgárháborúk