A világ energia-kereskedelmének egyik legfontosabb tengeri szűk keresztmetszetét jelentő Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalmat Irán 2026. február 28. óta – amikor az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légi háborút indított Irán ellen – nagyrészt blokkolja. Megtorlásul az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) figyelmeztetéseket adott ki, amelyek megtiltották a szoroson való áthaladást, kereskedelmi hajókra szálltak fel és megtámadták azokat, valamint tengeri aknákat helyeztek el a szorosban. 2026. április 13-tól május 29-ig az Egyesült Államok egyidejűleg blokád alá vonta az iráni kikötőket. A háború kitöréséig a világ tengeri olajkereskedelmének körülbelül 25%-a és a világ cseppfolyósított földgázának (LNG) 20%-a haladt át a szoroson.
A konfliktus kitörése után nem sokkal a szoroson közlekedő tartályhajók száma szinte nullára csökkent. Március 27-én az IRGC bejelentette, hogy a szoros lezárásra került minden olyan hajó számára, amely az Egyesült Államok, Izrael és szövetségeseik kikötőibe „tart vagy onnan érkezik”. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet április 21-én arról számolt be, hogy a lezárás miatt körülbelül 20 000 tengerész és 2000 hajó rekedt a Perzsa-öbölben. A tartós ellátási hiánytól való félelmek közepette az olajárak gyorsabban emelkedtek, mint a közelmúlt bármely más konfliktusa során; a Brent nyersolaj ára március 8-án négy év után először haladta meg a hordónkénti 100 amerikai dollárt, és csúcsán hordónként 126 amerikai dollárra emelkedett. Az olajárak eddigi legnagyobb havi emelkedése 2026 márciusában következett be. A szoros lezárása a világ energiaellátásának legnagyobb zavarát jelentette az 1970-es évek energiaválsága óta, valamint a világ olajpiacának történetében is a legnagyobb volt. A válság miatt ellátási zavarokkal és áremelkedésekkel küzdő egyéb nyersanyagpiacok közé tartozik az alumínium, a műtrágya és a hélium.
Március végén és április elején Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti Irán infrastruktúráját, ha az ország nem nyitja meg újra a szorost. Április 8-án ideiglenes fegyverszünetről állapodtak meg Irán és az Egyesült Államok között, amelynek részeként a szorost is újra kellett volna nyitni. Az iszlámábádi tárgyalások kudarca után azonban április 13-tól az amerikai haditengerészet maga kezdte el blokád alá vonni az iráni kikötőket."U.S. to Blockade Ships Entering or Exiting Iranian Ports", press release, 12 April 2026, U. S. Central Command. Accessed 14 April 2026. A The Guardian a helyzetet „kettős blokádnak” nevezte, amelyben az amerikai haditengerészet Irán ellen, Irán pedig az Öböl ellen hajtott végre blokádot. Április 17-én Irán bejelentette, hogy az Izrael és Libanon közötti tűzszüneti megállapodás miatt engedélyezi a kereskedelmi hajózást, de az Egyesült Államok folytatta Irán blokádját, és Irán újra bevezette a korlátozásokat. Május 4-én Trump elindította a „Project Freedom” hadműveletet, az amerikai haditengerészet küldetését, amelynek célja a kereskedelmi hajók kísérése volt ki a Perzsa-öbölből. Az iráni hadsereg figyelmeztetett, hogy ez a tűzszünet megsértését jelentené, és május 6-án Trump felfüggesztette a „Project Freedom” hadműveletet egy lehetséges megállapodás felé tett „jelentős előrelépés” miatt.
Június 17-én Trump és Maszúd Peszeskján iráni elnök aláírtak egy szándéknyilatkozatot a háború és a szoros blokádjának befejezéséről. Június 19-én Trump bejelentette az Izrael és a Hezbollah közötti, az Egyesült Államok, Katar és Irán közvetítésével létrejött új tűzszünetet. Izrael azonban folytatta a támadásokat Dél-Libanonban, és másnap Irán bejelentette, hogy ismét lezárta a szorosot, az izraeli akciókat a megállapodás megsértésének minősítve – ezt az állítást az amerikai hadsereg cáfolta. Június 27-én az amerikai haditengerészet felügyelete alatt álló Közös Tengeri Információs Központ (JMIC) bejelentette, hogy kiszélesítették az Omán közelében húzódó Hormuz-szoroson átvezető útvonalat, lehetővé téve a fokozott tengeri forgalmat mindkét irányban, és ezzel kihívást intézve Iránnak a vízi út feletti ellenőrzése ellen. Július 8-án az Egyesült Államok és Irán közötti ideiglenes fegyverszüneti megállapodás felbomlott, miután Irán több kereskedelmi hajót is megtámadott a Hormuz-szorosban. Augusztus 25-én amerikai tisztviselők megerősítették Trump állítását, miszerint az amerikai haditengerészet eltávolította az aknákat a Hormuzi-szoros forgalomelválasztási rendszeréből, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban víz alatti drónok több mint 100 feltételezett aknát azonosítottak, amelyekkel magánvállalkozók foglalkoztak. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok megsemmisíti azokat az iráni hajókat, amelyek további aknákat helyeznek el a Hormuzi-szorosban.
Jegyzetek
További információk Strait of Hormuz disruptions: Implications for global trade and development overview by UN Trade and Development Tracking of traffic in the Strait of Hormuz
Kategória:Donald Trump Kategória:Irán Kategória:2026