Ohrid

Ohrid (macedónul Охрид, , /Ohrid, történelmi török neve Ohri) város Észak-Macedónia nyugati részén, az Ohridi-tó északkeleti partján, az Ohridi járás székhelye. Az ország nyolcadik legnépesebb városa. A festői környezetben felépült város történelmi épületei révén 1980-ban a UNESCO kulturális világörökségi helyszíne, az Ohrid-régió része lett.

Története Az ókorban az illírek dasszaréták néven ismert törzse telepedett meg a mai Ohrid helyén, és alapította meg Lükhnisz (latinul Lychnis, Lychnidus) városát. A római korban az Adriai-tengert Bizánccal összekötő kereskedelmi út, a Via Egnatia haladt el a város mellett, aminek következtében jelentősége megnövekedett. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy a kereszténység korán, a 4. században megtelepedett a városban, s az 5. században már saját bazilikával rendelkezett.

867-ben a bolgárok hódították meg a várost (ekkoriban említették először a szláv eredetű Ohrid néven), s 990 és 1015 között, Sámuel uralkodása alatt a Bolgár Birodalom fővárosa, valamint az ohridi patriarkátus székhelye volt. Miután 1018-ban a Bizánci Birodalom tette rá kezét a városra, Ohridot visszaminősítették a bizánci patriarkátus alá tartozó érseki székhellyé. 1083-ban I. Bohemund normannjai foglalták el, s a 14. századig több ízben gazdát cserélt a város, felváltva az epiruszi despoták, a bolgárok, a bizánciak és a szerbek vonták fennhatóságuk alá.

A 14. század végén az Oszmán Birodalom hódította meg a várost, aminek következtében a keresztény lakosok nagy része elmenekült, s a Manastıri szandzsákhoz tartozó Ohrid fejlődése is megtorpant. A 18. századra lett ismét jelentős mint kereskedelmi központ, s a század végére lakossága az 5 ezret is elérte. A 19. század elején az Oszmán Birodalom többi európai tartományához hasonlóan Ohrid vidékét is helyi földesurak vonták ellenőrzésük alá, és dacoltak a központi kormányzattal (az albán Mahmud Bushatli pasa, majd a macedón Dzseladin bég). A 19. század végére a város lakossága már elérte a 12 ezer főt, s 1913-ban, a Balkán-háború következményeként felszabadult az oszmán iga alól.

2001. augusztus 13-án itt született meg az egyezség a szkopjei kormány és a macedóniai albánok között, amely lezárta az az évi macedóniai háborút és széleskörű jogokat biztosított az albán kisebbségnek.Brunnbauer, Ulf (2002): The Implementation of the Ohrid Agreement: Ethnic Macedonian ResentmentsLaurence Cooley (2018): The European Union's Approach to Conflict Resolution: Transformation Or Regulation in the Western Balkans?. Routledge. . 103. o.

Népesség 2002-ben a városnak 43 374 lakosa volt, akik közül 35 128 macedón (81%), 2959 albán (6,8%), 2256 török (5,2%), 333 szerb, 308 vlach, 69 cigány, 29 bosnyák és 2292 egyéb. 2002-ben Ohrid községnek 55 749 lakosa volt, akik közül 47 344 macedón (84,9%), 2962 albán (5,3%), 2268 török (4,1%), 366 szerb, 323 vlach és 2486 egyéb.

A községhez tartozó települések bélyegkép|jobbra|250px|Ohrid bélyegkép|jobbra|250px|A fellegvár a város látképével bélyegkép|jobbra|250px|Ohrid

Dolno Konyszko Dolno Lakocserej Elsani Gorno Lakocserej Konyszko (Ohrid) Koszel Kuratica Lagadin Leszkoec Livoista Ljubanista Openica Orman Pestani Platye Podmolje (Ohrid) Ramne (Ohrid) Raszino (Ohrid) Recsica (Ohrid) Szirula Szkrebatno Szvinista Trpejca Sipokno Vapila Velgosti Velesztovo (Ohrid) Zavoj (Ohrid)

Gazdasága Ohrid lakói hagyományosan halászatból és fafaragásból, faeszközkészítésből (főként koporsó- és nyeregkészítésből) tartották fenn magukat. Napjainkra csak a halászat jelentősége maradt meg, emellett a 20. században több kisebb műszer-, gép- és textilgyár nyílt meg a városban. A város kis forgalmú, saját nemzetközi repülőtérrel rendelkezik (Ohrid repülőtér).

Látnivalók bélyegkép|jobbra|225px|A Szent Szófia-templom freskójának részlete bélyegkép|jobbra|250px|A Szent Szófia-templom kívülről Ohrid mint egyházi központ a 10. századtól 1767-ig állt fenn, s legnagyobb kiterjedését a 16. században érte el, amikor alá tartoztak Szófia, Vidin, İpek, Dalmácia és Moldova, sőt Itália ortodox egyházai is (Apulia, Calabria, Szicília, Velence). Vallási központként Ohrid évszázadokon keresztül pezsgő kulturális élettel rendelkezett. A ma is megcsodálható, bizánci stílusú egyházi építészeti remekek még a bolgár és a bizánci időben, kisebb részük a szerb fennhatóság alatt épült. Egyes feltételezések szerint itt dolgozták ki a cirill ábécét, és itt reformálta Ohridi Szent Kelemen a glagolita ábécét.

A 17. századi török utazó, Evlija Cselebi arról számolt be, hogy 365 templomot és kápolnát számlált össze a városban, ami nyilvánvaló túlzásnak tetszik, de tény, hogy a korban „szláv Jeruzsálem”-nek nevezték Ohridot. Napjainkra lényegesen kevesebb, de még mindig figyelemre méltó számú, bizánci stílusban épült templom található a városban. Ezek legjelentősebbike az egykori érseki főtemplom, később mecsetként működő 11. századi Szent Szófia-templom (Црквата Света Софија). Mellette említést érdemel a 13. századi Szent Kelemen-, a 14. századi Szent Zaum-, Bolnicki Szent Miklós-, a 15. századi Szent Konstantin és Heléna-, valamint a 18. századi Szent György-templom.

További fontos látnivaló a város egyik jelképe, a II. Philipposz makedón király által épített, majd Sámuel bolgár cár által a 10. században kibővített ohridi erőd és fellegvár. 3 kilométer hosszan húzódó falát tizennyolc bástya és négy várkapu tagolja. Egykor a Balkán-félsziget egyik legbevehetetlenebb erődítésének számított. Az óváros sokablakos, fehérre meszelt házai a 18–19. század építészetét idézik, ezek egyikében rendezték be Ohrid néprajzi múzeumát.

A város egyik fontos kulturális rendezvénye az 1963-tól évente megrendezett nemzetközi zenei és színházi seregszemle, az Ohridi Nyári Fesztivál. Ugyancsak itt kerül sor minden évben a Balkáni Népzenei és Néptáncfesztiválra.

A várostól délre, az Ohridi- és a Preszpa-tó között terül el a Galicsica Nemzeti Park.

Testvérvárosok Budva, Montenegró Talien, Kína Katwijk, Hollandia Kragujevac, Szerbia Piran, Szlovénia Plovdiv, Bulgária Pogradec, Albánia Vinkovce, Horvátország Windsor, Kanada Wollongong, Ausztrália Dunaharaszti, Magyarország Veszprém, Magyarország

Jegyzetek

További információk Ohrid hivatalos honlapja Ohrid történelméről és látnivalóiról részletesen (angolul) Az Ohridi Nyári Fesztivál honlapja (angolul)

Kategória:Észak-Macedónia települései