Sidó Ferenc (Vágpatta, 1923. április 18. – Budapest, 1998. február 6.) kilencszeres világbajnok asztaliteniszező, labdarúgó, edző, sportvezető.
Sportolói pályafutása Számos sportágban és egyesületben versenyzett. Pályafutását 1935-ben a Pozsonyi TE asztaliteniszezőjeként és labdarúgójaként kezdte. 1943-tól 1944-ig a DVTK labdarúgócsapatának kapusa volt, 1946-tól 1947-ig az Elektromos csapatában röplabdázott.
1940-ben az UTE asztaliteniszezőjeként került be a magyar válogatottba. Több alkalommal váltott egyesületet,Egyesületei asztaliteniszezésben: 1935-től a Pozsonyi TE, 1939-től a Duna SC, 1940-től az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1941-től a WMTK (Weisz Manfréd Vállalatok Testedző Köre), 1943-tól a Diósgyőri Mávag, 1945-től az Elektromos, 1946-tól ismét a Duna SC, 1947-től a Mezőkémia, 1949-től a Kőbányai Lombik, 1950-től a Budapesti Honvéd, 1953-tól a Munkaerőtartalékok SE, majd 1954-től a Budapesti Vörös Meteor. de 1947-től kezdve már csak ebben a sportágban versenyzett. A második világháború utáni magyar asztaliteniszezés meghatározó egyénisége. 1940-től 1961-ig összesen százkilencven alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, ez idő alatt a világbajnokságokon összesen huszonhat érmet – köztük kilenc aranyérmet – nyert. Az 1953. évi bukaresti világbajnokságon egyesben, férfi párosban és vegyes párosban is világbajnoki címet szerzett. Itt elért világbajnoki címe egyben pályafutása legjobb egyéni eredménye is. 1958-ban a sportág első Európa-bajnokságán tagja volt az Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak. Az aktív sportolástól az 1961. évi pekingi világbajnokság után vonult vissza.
Sporteredményei bélyegkép|jobbra|200px|Sidó Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/2-főú-4.
Világbajnokságokon kilencszeres világbajnok: 1949, Stockholm: vegyes páros (Farkas Gizella) csapat (Kóczián József, Soós Ferenc, Várkonyi László) 1950, Budapest: férfi páros (Soós Ferenc) vegyes páros (Farkas Gizella) 1952, Bombay: vegyes páros (Angelica RozeanuTizenhétszeres világbajnok román asztaliteniszező) csapat (Gyetvai Elemér, Kóczián József, Szepesi Kálmán) 1953, Bukarest: egyes férfi páros (Kóczián József) vegyes páros (Angelica Rozeanu) kilencszeres világbajnoki 2. helyezett: 1947, Párizs: férfi egyes 1950, Budapest: csapat (Farkas József, Kóczián József, Soós Ferenc, Várkonyi László) 1951, Bécs: férfi páros (Kóczián József) csapat (Farkas József, Kóczián József, Szepesi Kálmán) 1953, Bukarest: csapat (Gyetvai Elemér, Kóczián József, Sebők Miklós, Szepesi Kálmán) 1957, Stockholm: csapat (Berczik Zoltán, Földy László, Gyetvai Elemér, Péterfy Miklós) 1959, Dortmund: egyes csapat (Berczik Zoltán, Bubonyi Zoltán, Földy László, Pigniczky László) 1961, Peking: férfi páros (Berczik Zoltán) nyolcszoros világbajnoki 3. helyezett: 1948, London: vegyes páros (Angelica Rozeanu) 1950, Budapest: egyéni 1951, Bécs: egyéni 1955, Utrecht: egyes férfi páros (Kóczián József) csapat (Földy László, Kóczián József, Somogyi József, Szepesi Kálmán) 1957, Stockholm: férfi páros (Gyetvai Elemér) 1961, Peking: csapat (Berczik Zoltán, Földy László, Péterfy Miklós, Rózsás Péter)
Európa-bajnokságokon háromszoros Európa-bajnok 1958, Budapest: csapat (Berczik Zoltán, Bubonyi Zoltán, Földy László, Gyetvai Elemér) 1960, Zágráb: férfi páros (Berczik Zoltán) csapat (Berczik Zoltán, Bubonyi Zoltán, Földy László, Halpert Tamás) Európa-bajnoki 2. helyezett: 1958, Budapest: vegyes páros (Kóczián Éva) Főiskolai világbajnokságokon háromszoros főiskolai világbajnok 1951, Berlin: férfi páros (Kóczián József) vegyes páros (Farkas Gizella) csapat (Kóczián József, Szepesi Kálmán) főiskolai világbajnoki 2. helyezett 1951, Berlin: egyes Magyar bajnokságokon harmincegyszeres magyar bajnok: egyes: 1947, 1948, 1951, 1953, 1954 férfi páros: 1946, 1947, 1948, 1949, 1950, 1951, 1953, 1955, 1960, 1961 vegyes páros: 1941, 1942, 1944, 1949, 1950, 1951, 1956, 1958, 1961 csapat: 1940, 1948, 1949, 1950, 1952, 1954, 1961
Edzői és sportvezetői pályafutása 1967-ben a Testnevelési Főiskolán edzői, 1972-ben mesteredzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után 1962-ben, majd 1966 és 1968 között a magyar válogatott játékosedzője, egyúttal 1963-ig a Magyar Asztalitenisz Szövetség országos szakfelügyelője lett. 1968-tól 1988-ban történt nyugalomba vonulásáig a Budapesti Spartacus vezetőedzője volt. Irányítása alatt a Budapesti Spartacus kilenc magyar bajnoki címet nyert. Tanítványai közül Klampár Tibor és Jónyer István világbajnokok lettek. Nyugalomba vonulása után a veterán sportolókat tömörítő szervezet, a Swaythling Club vezetője és a Európai Asztalitenisz Szövetség elnökségi tagja lett. 1992-től a Halhatatlanok Klubjának tagja.
Főbb művei Az asztalitenisz edzésrendszere (Lakatos Györggyel és Várkonyi Lászlóval, Budapest, 1956)
Díjai, elismerései Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozat (1947) Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951) A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) Szocialista Munkáért Érdemérem (1953) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Az európai asztalitenisz hírességek csarnokának tagja (2015)
Külső hivatkozások Interjú Sidó Ferenccel a Sportmúzeum honlapon Sidó Ferenc a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség honlapján Sidó Ferenc sírja a Farkasréti temetőben
Jegyzetek
Források Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 –
Asztalitenisz egyéni és páros országos bajnokok (PDF) Magyar asztalitenisz csapatbajnokok (PDF) A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség adatbázisa
Kapcsolódó szócikkek Asztalitenisz-világbajnokok listája
Kategória:1923-ban született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar asztaliteniszezők Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgókapusok Kategória:A DVTK labdarúgói Kategória:Magyar sporttisztviselők Kategória:Magyar asztalitenisz-edzők Kategória:Vágpattaiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek