Niš (, régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában. Nišava körzet közigazgatási és kulturális központja. A városban működik egyetem, akadémia és színház. Jelentős ipari központ és közlekedési csomópont. Az egyik legfontosabb kereszteződés Belgrád és Szófia között (E75 számú főút itt vezet át és Belgrádból autópályán elérhető). A városból egészen Isztambulig és onnan Kis-Ázsiába lehet eljutni. A város régi magyar neve Nissza.
Éghajlata
Történelme A rómaiak Kr. e. 75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon.
268 szeptemberében a római hadsereg Claudius Gothicus vezetésével a városban megütközött a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata.
Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is itt született 272-ben. A város 395-ben a Kelet-római Birodalom része lett.
580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš. 615-ben az avarok foglalták el a várost. 987-ben pedig Bulgária része lett. 1018-ban ismét a Bizánci Birodalom része. Az első szerb fejedelem, Stefan Nemanja 1185-ben elfoglalta a várost, és a Szerb Fejedelemség fővárosává tette. 1190-ben a Bizánci Birodalom része lett ismét Niš és rá tizenöt évre, 1205-ben ismét Szerbia része lett, majd 1208-ban megint Bulgáriáé. A szerbek csak 1241-ben szerezték vissza a várost, amely 1375-ig szerb kézen is maradt, azonban ekkor megjelentek a törökök, és az Oszmán Birodalom bekebelezte. 1443-ban Hunyadi János hadjárata révén ismét Szerbia része lett 1448-ig, amikor a törökök két és fél évszázadra megszerezték a várost.
A Szent Liga háborúja során a császáriak Badeni Lajos őrgróf vezetésével 1689. szeptember 25-én ostrommal elfoglalták a várost, de a törökök a következő évben, az 1690-es ellenoffenzíva során visszaszerezték. Az 1735–1739-es orosz–osztrák–török háború során 1737-ben Niš-t ismét megszerezték az osztrákok. A győztesek helyreállították és megerősítették az erődöt, de még abban az évben, amikor a törökök ellentámadást indítottak, az osztrák védősereg komolyabb harc nélkül feladta a várat és a várost.
Az első szerb felkelés (1804–1813) itt Nišben robbant ki. A törökök ostromolni kezdték a várost, és a felkelőknek elfogyott a lőszerük (1809. május 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magát. A törökök megépítették a koponyatornyot (Ćele-kula), amelybe belefalazták a felkelők koponyáit. Ma a koponyatorony emlékmű.
A török uralom egészen 1878-ig tartott, amikor a berlini kongresszus határozata Ništ a Szerb Fejedelemségnek juttatta. A bevonuló szerbek a bolgár lakosságot elűzték, az albánokat Koszovóba szorították. A niši eparchiát szerb ortodox egyházkerületté alakították.
Az első világháború kezdetén a nemzeti tanács meghozta a döntését, melynek értelmében a háború után megalapították a szerbek, horvátok, szlovének közös államát.
1915-ben Bulgária elfoglalta a várost. 1918. október 12-én szabadult fel a város, amikor az első szerb hadsereg Petar Bojović parancsnokkal az élén elfoglalta Ništ. Ekkortól lett Jugoszlávia része.
1941-ben a németek foglalták el, és munkatábort hoztak létre a városban. 1944. október 14-én Niš újra Jugoszlávia része lehetett.
Közlekedés Légi
Nevezetességek Főposta Gimnázium Ifjúsági ház Igazságpalota Niši egyetem Isztambuli ház Tanári ház Nemzeti múzeum Polgármesteri hivatal "Logor" (II. világháborús német munkatábor)
Híres emberek
Petar Trbojević (*1973) olimpiai ezüstérmes és világbajnok vízilabdázó Sava Ranđelović (*1993) olimpiai bajnok, világbajnok és Európa-bajnok vízilabdázó Aleksandar Pešić (*1992) szerb válogatott labdarúgó
Média
Újságok Nemzeti lap Televíziók Kopernikus Cable Network Banker TV BelleAmie TV TV Nais Global RTV Nišava(roma nyelven) NTV Art TV Puls TV Jumbo TV TV 5
Rádiók Fast radio (102.7) City radio (104.7) Blue FM (103.1) Radio Niš (99.5/101.9) Banker radio(98.3) Radio 5(105.5) Radio Nišava(104.0) OxyGen radio Radio 13 (90.5) Radio New Fair Play (88.3) Radio IPP (88.8) Radio Belle Amie(95.6) Radio Belle Amie Folk Kanal (98.7/100.7) Radio Čair (99.9)
Múzeumok Nemzeti múzeum Arheologiai kiállítás Medijana-i múzeum Ćele-kula (koponyatorony) Vöröskereszt-múzeum Branko Miljković emlékszoba Stevan Sremac emlékszoba
Testvérvárosok
Cassandra, Görögország (1996) Spárta, Görögország Glifada, Görögország (1999) Marousszi, Görögország Alimosz, Görögország Veliko Tarnovo, Bulgária (1996)
Kassa, Szlovákia (2001) Kurszk, Oroszország (1920) Rognan, Norvégia (1986) Bad Homburg, Németország (1999) Krakkó, Lengyelország (2002)
Jegyzetek
Források A város honlapja Niši egyetem Niš város térképe és vezetése Niši turisztikai szervezet Sportoldal
Kategória:Szerbia települései