A palóc nyelvjárás az egyik legismertebb magyar nyelvjárás. Szlovákiában és Észak-Magyarországon elterjedt, pontosabban a Vágtól keletre, a Dunától és a Budapest-Cegléd-Szolnok vonaltól északra egészen a Tiszáig és a Sajó-Hernád-medencéig.
Jellemzői A palóc nyelvjárás egyik legjellemzőbb hangtani sajátsága az „a” és „á” hangoknak a köznyelvitől eltérő ejtése; az „a” helyett rendszerint ajakzárás nélkül képzett „â”-t ejtenek (rövid „á”), az „á” helyett pedig az ajakzárás különböző fokával képzett, néhol egészen „ó”-ba hajló „ā”-t (hosszú „a”), amelynek helyébe néha diftongus lép. Pl.: szâmār (szamár), âlmâ (alma), nâgy (nagy). Ez a nyelvjárás egyértelműen megkülönbözteti a „ly” hangot a „j”-től: l(j)āny, fol(j)ó, l(j)uk, gól(j)â. Jellemzőek a záródó típusú diftongusok („ó” >> „au”, „ő” >> „öü”, „é” >> „ië”). A -val, -vel rag v-je rendszerint nem hasonul: sokvâl (sokkal), hāzvâl (házzal), âsszonyvâl (asszonnyal), giëpvel (géppel). Helyenként még hallható a régmúlt igeidő: megcsókolt volt, a „megyek” helyett pedig a fiatalok beszédében is elég általános a menek, például âszt mënëk fiërjhë (aztán nemsokára férjhez megyek). A köznyelvi -ban, -ben helyett helyhatározók esetén néhol -on járja: vāroson (városban), míg az -on, -en, -ön helyett -ba(n), -be(n): âbbâ orombâ (azon a hegyormon/hegycsúcson). Bizonyos területeken a meg igekötő g-je hasonul az ige első mássalhangzójához: mëmmiërgeztë (megmérgezte), mëhhâlt (meghalt), mëllocsol (meglocsol).
A palóc nyelvjárás tájszavai között – különösen újabban – szlovák eredetű szavak is jelentkeznek.
Az helyett gyakran a névelő használatos, például így mondják: a asztalon, a Ödön stb. Valamint jellemző a suksükölés. Nyelvi hasonlóságok A palóc nyelvjárás az egyetlen olyan, amely alapjaiban egyforma maradt a magyar nyelvvel. A két nyelvjárás egyforma, viszont vannak eltérések írásban és kiejtésben egyaránt. A palócok és magyarok megértik egymást még akkor is, ha saját nyelvükön, nyelvjárásukon beszélnek egymással. Olyan közel vannak egymáshoz, mint pl. az amerikai angol és az angliai angol.
Típusai Három típusra osztható:
Nyugati palóc (a Garamtól nyugatra) Középső palóc ( a volt Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Észak-Heves, Észak-Borsod és Észak-Pest megyék) Délkeleti palóc (Jászság és Dél-Borsod)
A magyar irodalomban A leghíresebb palóc Mikszáth Kálmán, a nagy palóc, aki a műveiben a palócságot a világirodalom felé vezeti.
Ajánlott irodalom Tóth Imre:Palóc tájszótár, Nap Kiadó, 2007 Mazurka Károly: Szuhogyi palóc tájszótár, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009 Szücs István: A nyitra-vidéki palóc nyelvjárás. Nyelvjárási Tanulmányok III., 1905 Dallos István: A nyitravidéki palócok. In: Nyitrai írók könyve. Nyitra, 1935, 151 nn.
Kapcsolódó szócikkek Palócok
Külső hivatkozások Palóc út – A palóc nyelvjárás sajátosságai A palócok eredete, bemutatása, nyelvjárásuk Szeder Fábián János [ – A palóczokról] Palócföld.lap.hu – linkgyűjtemény Hangfelvételek
Kategória:Magyar nyelvjárások