Pisa (IPA: [' pi:za]; hallgasd) olasz város Toszkánában; Pisa megye és az érsekség székhelye. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van. Világszerte ismert a ferde tornyáról. A Pisai Egyetem története a középkorig nyúlik vissza.

Története Pisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amalfit a normannok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstaufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső súrlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult.

Az újkorban az oktatási intézményei mellett könnyűipari központ és vasúti csomópont lett. A második világháború alatt súlyosan sérült.

Népesség 1881-ben , 1893-ban a becslések szerint , 2005-ben már lakosa volt.

Közigazgatás Kerületek: Marina di Pisa Tirrenia Calambrone Barbaricina Riglione Oratoio Putignano San Piero a Grado Coltano Sant’Ermete

Látnivalók Fő szócikk: Dóm tér (Pisa)

A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).

Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisano tulajdonították. bélyeg|250px|A pisai dóm mellett álló nevezetes ferde torony, a templom harangtornya

Pisai dóm (Duomo di Santa Maria Assunta): A Nagyboldogasszonynak szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt. Battistero: Ez Olaszországban a legnagyobb keresztelőkápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János-szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve Diotosalvi magister. A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található. A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető, a Camposanto egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de’ Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész, s csak 1464-ben fejezték be.

További látnivalók: Santa Maria della Spina-templom San Michele in Borgo-templom San Paolo a Ripa d'Arno-templom Santa Caterina-templom Piazza dei Cavalieri – Lovagok tere

Gazdaság Oktatás Pisai Szent Anna Egyetem

Sport Híres emberek bélyeg|Galileo Galilei

Tudósok Ulisse Dini – matematikus Leonardo Fibonacci – matematikus Giovanni Battista Donati – matematikus és asztronómus Galileo Galilei – fizikus, asztronómus és matematikus Antonio Pacinotti – fizikus Luigi Puccianti – fizikus Bruno Pontecorvo – fizikus Guido Pontecorvo – genetikus Gaetano Savi – botanikus Paolo Savi – zoológus és geológus Antonio D’Achiardi – mineralógus Pietro Pierini – fizikus

Szépirodalom Silvano Arieti – író és orvos Beatrice Bargagna – könyvtáros Domenico Luigi Batacchi – író Maria Selvaggia Borghini – költőnő Filippo Buonarroti – író Enzo Carli – művészettörténész Burgundio Pisano – műfordító Giovanni Chiocca – enigmista Alessandro D’Ancona – író Fazio degli Uberti – költő Marino Dinucci – enigmista Ippolito Rosellini – egyiptológus Rustichello da Pisa – középkori románcok szerzője Antonio Tabucchi – író Marco Tangheroni – történész Girolamo Terramagnino da Pisa – középkori író Pannuccio dal Bagno Pisano – középkori költő Lotto di Ser Dato – középkori költő Natuccio Anquino – középkori költő Betto Mettefuoco da Pisa – középkori költő Pucciandone Martelli – középkori költő Galletto Pisano – középkori költő Uguccione da Pisa – középkori író Paolo Tronci – történész

Vallás

Testvértelepülések Unna Angers Akkon Niles (Illinois) Corumbà

Panoráma

Éghajlata Pisa mediterrán éghajlatú. Hűvös-enyhe tél és forró nyár jellemzi. A csapadékmennyiség ősszel tetőzik.

Jegyzetek

Fordítás

Források Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980)

További információk A ferde torony honlapja fotók a városról Pisa.lap.hu - linkgyűjtemény Panoráma a Ferde toronyból

Kapcsolódó szócikkek Palazzo dell’Orologio Stazione di Pisa Aeroporto

Kategória:Pisa Pisa