Tauszert (uralkodói nevén Szitré Meritamon; görögösen Thuorisz; ? – i. e. 1190) az ókori egyiptomi XIX. dinasztia nyolcadik, utolsó fáraója i. e. 1193-tól haláláig. II. Széthi özvegy feleségeként eleinte régensként uralkodott mostohafia, a törékeny egészségű Sziptah helyett, majd fáraóvá nyilvánította magát és társuralkodóként kormányoztak. Sziptah halála után is igyekezett megtartani a hatalmat, de nem járt sikerrel.
Származása Szülei kilétéről nem tudni biztosat; lehetséges, hogy Merenptah fáraó leánya volt, így férje egyben a testvére vagy féltestvére is, de az is elképzelhető, hogy nem, mivel sehol nem viseli a „király leánya” címet., p.286 Az ékszereket, melyeket Széthivel együtt adományoztak a KV56-os sír tulajdonosa számára, megtalálták a sírban.Dodson–Hilton, op.cit., p.183
Férje halála után a szíriai Bay kancellárral együtt uralkodtak a gyermek fáraó, Sziptah nevében. Bay már korábban is fontos szerepet töltött be az udvarban, az ötödik uralkodási évben azonban kegyvesztetté vált és kivégezték.Pierre Grandet, L'execution du chancelier Bay O. IFAO 1864, BIFAO 100(2000) pp.339-345
Uralkodása Tauszert, bár már ténylegesen uralkodott korábban is, csak Sziptah uralkodásának ötödik éve körül vett fel teljes fáraói titulatúrát. Nem tudni, ennek volt-e valami köze Bay kivégzéséhez ugyanezen évben.Dodson–Hilton, op.cit., pp.176,183 Nem kezdte újra az évek számozását; Sziptah uralkodásának éveit is a sajátjáénak tekintette. Valószínűleg ő rendelte el Sziptah neveinek eltüntetését az ifjú fáraó sírjából, sajátjáéban pedig II. Széthiére cseréltette le Sziptah nevét.Dodson–Hilton, op.cit., p.176
Uralkodása alatt kibővíttette sírját és megkezdte egy halotti templom építését a Ramesszeum mellett, de ezt nem fejezték be. Feltehetőleg expedíciókat indíttatott a Sínai-félsziget türkizbányáihoz. Szobrait megtalálták Héliopoliszban és Thébában, feliratait Abüdoszban, Hermopoliszban, Memphiszben és Núbiában.
Rövid uralkodásának polgárháború vetett véget, melyben végül Széthnaht győzött, aki megalapította a XX. dinasztiát, és igyekezett Tauszert és Sziptah nevét eltüntetni a történelemből, magát II. Széthi közvetlen utódjának tüntetve fel.Dodson–Hilton, op.cit., pp.176-177
Tauszert Királyok völgye-beli sírját (KV14), melyet férje uralkodásának második évében kezdtek el építeni, és később kétszer kibővítettek – egyszer a régensség ideje alatt, egyszer pedig Tauszert egyeduralma alatt – végül Széthnaht foglalta el. Szarkofágját később újra felhasználták, VI. Ramszesz egyik fia, Amonherkhopsef temetéséhez (KV13). Tauszert múmiájának sorsáról nincs adat, bár egy múmiát, melyet a KV35-ben Széthnaht koporsófedelében találtak, egyesek az ő múmiájának tartanak.
Titulatúra Címei még királynéként: Nagy királyi hitves (ḥm.t-nỉswt wr.t), Alsó- és Felső-Egyiptom asszonya (ḥnwt-šmˁw-mḥw), A Két Föld úrnője (nb.t-t3.wỉ), A kegyelem úrnője (nb.t-ỉm3t), Édes szeretetű (bnr.t mrwt)., p.72
Források
Külső hivatkozások
Kategória:Fáraók Kategória:Ókori egyiptomi királynék Kategória:Ókori egyiptomi királynők Kategória:XIX. dinasztia Kategória:Az i. e. 13. században született személyek Kategória:Az i. e. 1180-as években elhunyt személyek Kategória:Régensnők