jobbra|bélyegkép|200px|Rákosi-címer A köznyelv Rákosi-címernek nevezi a Magyar Népköztársaság Alkotmányával (1949. évi XX. törvény) elfogadott új állami jelképet, amely a Kossuth-címert váltotta fel. Heraldikai szempontból nem tekinthető címernek (antiheraldikus), mivel nem tartalmaz címerpajzsot.
E címer 1949. augusztus 20-tól került használatba, 1957. május 23-án (1957. évi II. törvény 3. §-a) helyezték hatályon kívül, és a rendszerváltásig használatos címerrel („Kádár-címer”) váltották fel.
Leírása Az 1949. évi XX. törvény 67. §-ának alapján a Magyar Népköztársaság címere a következő volt:
„Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöldszínű szalag.”
Érdekességek
Rákosi Mátyás azzal indokolta az új államcímer bevezetését, hogy a "Kossuth-címer nem fejezi ki, hogy Magyarország a dolgozó munkások és parasztok országává vált." A „Rákosi-címer” nagyon sok tekintetben hasonlóságot mutat a szovjet tagköztársaságok címereivel A „Kossuth-címeres” pecsétek „Rákosi-címeres” pecsétekre való kicserélését kizárólag a központilag elrendelt állami intézményeken keresztül lehetett megoldani. A Kossuth-címerrel ellátott zászlókon a címert a zászló színeire kellett átfesteni, illetve a régebbi címerre rá kellett varrni az államcímert.
1883-ban (1883. évi XVIII. törvénycikkA magyar korona országai egyesitett czimerének és az ország külön czimerének magánosok és magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról) már bevezettek egy törvényt, mely szerint tilos használni az államcímert vállalatoknak, illetve magánszemélyeknek. Viszont az 1949-es változtatások alapján az állami és más közületi vállalatok külön miniszterelnöki engedély alapján használhatják az államcímert. A címerhasználatra vonatkozó rendelkezések megszegői kihágást követtek el, és hat hónapig terjedő elzárással voltak büntethetők. Az új alkotmányában meghatározottaknak megfelelően 1949 őszén a Honvédelmi Minisztérium körrendeleteket adott ki, mely szerint a hadsereg zászlóin a Kossuth-címer helyett az államcímert kell alkalmazni, illetve az új zászlók átvételéig a jelenlegi zászlón a Kossuth-címert haladéktalanul le kell takarni az új címer ábrázolásával. 1956-ban kivágták a Rákosi címert a nemzeti zászlókból, ezzel jött létre a forradalom egyik jelképe, a lyukas zászló.
Kapcsolódó szócikkek Magyarország címere
Jegyzetek
Források 1000 év törvényei Dömötörfi Tibor: A magyar címer és zászló útja
Kategória:Címerek Kategória:Rákosi Mátyás