Padányi Viktor (Vatta, Borsod vármegye, 1906. január 26. – Melbourne/Moorabbin, 1963. december 3.) történész, nyelvész, író.
Életpályája Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte. A szegedi és a budapesti Tanárképző Főiskola elvégzése után a Szegedi Tudományegyetemen történelemből, filozófiából és magyar irodalomból doktorált. Magyarországon oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott. Tanított Tarnamérán, Törökszentmiklóson és Kiskunfélegyházán, majd Szegeden az egyetemen. Kiválóan zongorázott, hegedült és festett. Szülei és felesége, Csősz Emilia szintén tanárok voltak. Házasságából három fia született.14 éves negyedikes gimnazista voltam akkoriban. 10 órakor növénytan óra kezdődött és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig… És akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában akkor még ez a név állt: ”A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe”, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan, lágy kifejezéssel, amílyt mi még sohasem láttunk száraz és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet, és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére, és a kívülről behallatszó harangzúgás által méginkább kikeményített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: ”Consummatum est”. Ötvennégyen voltunk, ötvennégy 14 éves magyar fiú. A Golgotha utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagymagyarország keresztre feszítésének napja volt. 1920. június 4-e. Péntek…Magyarországról 1945-ben távozott. 6 évig a bajorországi Oberammergauban, majd 1951-től az ausztráliai Melbourne-ben élt, ahol mint könyvelő, műszaki rajzoló és tanár működött. Tanulmányai, könyvei főleg a magyar őstörténetre vonatkoznak de írt tankönyvet, regényeket, novellákat, verseket és színdarabokat is. Műveire jellemző a szélsőséges elfogultság és az antiszemita kiszólás.
Művei Összeomlás 1918-19. Az iglói géppuskások regénye; Szeged, 1942, Ablak Padányi Viktor–Terjék László: Egyetemes és magyar történet; Nemzedék Ny., Szeged, 1943 Vörös vihar. Regény a magyar nemzet nehéz idejéből; Stádium, Bp., 1943 Széchenyi kultúrája; Szeged, 1943 A nagy tragédia. Szintézis. 1. Így kezdődött...; Sidney, 1952 Vérbulcsú. Egy ezredéves évfordulóra; Pázmány Péter Szabadegyetem, Buenos Aires, 1954 (Történelmi tanulmányok) Vászoly; szerzői, Mosman, 1955 Tér és történelem. Történetbölcseleti vázlat; szerzői, Melbourne, 1956 Rákóczi 1711-1961; Nagymagyarországért Mozgalom, Melbourne, 1961 Sumir-magyar nyelv lélekazonossága; 1961, West Coburg Dentumagyaria; Transsylvania, Buenos Aires, 1963 (Magyar történelmi tanulmánysorozat) Egyetlen menekvés, Buenos Aires, 1967 Történelmi tanulmányok; Hídfő Baráti Köre, San Francisco, 1972 Májusi fagy. Regény; Hídfő Baráti Köre, Lyndhurst, 1975 Két tanulmány / Hor-Aha - Harku - Horka. Magyarázatok a Menes kérdéshez / Az etruszkok származásának új megvilágítása; ford. Imre Kálmán; Magyar Adorján Baráti Kör, Bp., 1997 Űri Előd: Történelmi tanulmányok a magyar honfoglalásról A honfoglalás avar háttere; Űri-Galaxy Publications, Footscray, 2014
Jegyzetek
Külső hivatkozás Padányi Viktor életrajza , arpad.org Gadó György parlamenti felszólalása Padányi a Hunnia füzetekben megjelent írásai ellen
Kategória:Magyar írók Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Alternatív elméletek a magyar nyelv történetéről Kategória:Magyar emigránsok Németországban Kategória:Magyar emigránsok Ausztráliában