A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas.
A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara.
Előfordulása A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon. Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 6 darab szirti sast találtak Magyarországon.
2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 2 itthon telelő szirti sast figyeltek meg a madarakat számlálók.
Alfajai
eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos) - Európa, az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri) - Ibériai-félsziget, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Kaukázus, Arab-félszigettől Iránig; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea) - Irán nyugati részétől Afganisztánon, Pakisztánon, Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig; a legnagyobb alfaj, sötétebb japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica) - Japán és Korea; sötét színű és a legkisebb alfaj kanadai szirti sas avagy arany szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis) - Észak-Amerika, a legsötétebb alfajFesztáv (Wingspan)
Megjelenése Testhossza 75–90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190–220 centiméter, testtömege pedig 3–6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős tépőcsőr.
Életmódja Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 46 éves kort is Európában.Gordon, S. (1955). The Golden Eagle; king of birds. 1st Am. ed. Citadel Press, New York. Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző (csak a legerősebb fióka marad életben, a másikat megöli). Gyakran csoportosan támadják hollók, hogy elkergessék a fészkelőhelyük közeléből, vagy megkaparintsák a szirti sas által leejtett zsákmányt.
Szaporodása Ivarérett csak 4–5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Sziklapárkányokra és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 napig kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65–70 nap múlva repül ki a fészekből.
Közeli rokon faj A szirti sas legközelebbi rokona a parlagi sas (Aquila heliaca).
Képek
Jegyzetek
Források
További információk Képek az interneten a fajról Sasok és más ragadozó madarak magyarországi állománya 2015 januárjában
Kategória:Aquila Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Mongólia madarai Kategória:Afrika madarai Kategória:Észak-Amerika madarai Kategória:A palearktikus ökozóna élővilága Kategória:A nearktikus ökozóna élővilága Kategória:Az afrotropikus ökozóna élővilága Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok