Alsóilosva (, német Illischau) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Déstől 21 km-re északkeletre.
Nevének eredete Nevét patakjáról kapta és szláv eredetű. A *Jelšava jelentése 'égererdőben futó patak'. Történeti névalakjai: Ilosva (1405), Nagy Ilosva (1628), Alsó-Ilosva (1703). Vö. Albertirsa, Ilosva, Jolsva.
Története A rómaiak a település határában castrumot építettek és sóbányát műveltek. A castrum köveit jórészt Bethlen egyik kastélyába építették be a 18. században.
A középkorban Csicsóvárhoz tartozó ruszin falu volt, 1405-től a Bánffy család tulajdonában. 1553-ban vajdája Andrejka, kenéze Makszin.
1603-ban elpusztult, később román és magyar lakossággal települt újra. A 17. században jelentős unitárius egyházközsége volt. 1717-ben, az ortodox templom görögkatolikus egyháznak való átadásakor Szűz Mária és Jézus képe a hívek előtt verejtékezni kezdett. Lakóit még ugyanazon évben a tatárok hurcolták el.
1745-ben már református lakói is voltak, akik az unitáriusokkal közös templomot használtak. 1750-ben három nemes, 28 jobbágy-, 16 zsellér- és négy kóbor család lakta. 1784-ben jött létre a római katolikus gyülekezet, Csicsókeresztúr filiájaként. 1828-ban a reformátusok önálló egyházközséget alapítottak és az 1840-es évek folyamán az unitáriusok református hitre tértek.
1848-ban 56 fős nemzetőrsége alakult, akik a kajáni román fölkelők támadását visszaverték, de Mihalaș elől Désre menekültek. Mihalaș határőrei kirabolták a Horváth család udvarházát.
Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. A 20. század elején nagyüzemi szarvasmarhatartás folyt benne.
Lakossága 1785-ben 466 lakosát írták össze. 1790-ben a görögkatolikusok összeírása 366, a római katolikusoké 21, az unitáriusoké kilenc, 1766-ban a reformátusoké 37 lelket talált.Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet 1850-ben 613 lakosából 307 volt román, 205 magyar, 61 zsidó és 38 cigány nemzetiségű; 325 görögkatolikus, 185 református, 61 zsidó és 42 római katolikus vallású. 1900-ban 703 lakosából 420 volt román és 282 magyar anyanyelvű; 423 görögkatolikus, 213 református, 31 zsidó és 29 római katolikus vallású. Az összlakosság 30%-a tudott írni–olvasni, a román anyanyelvűek 21%-a beszélt magyarul. 2002-ben 860 lakosából 808 volt román és 51 magyar nemzetiségű; 758 ortodox, 53 református és 40 pünkösdista vallású.
Látnivalók Udvarházát Petrichevich-Horváth Kozma építtette a 18. század második felében egy korábbi udvarház helyén,Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Csíkszereda, 2012 a kúria a mostani alakját a Hye-Klebersberg birtoklás során kapta. 1952 óta gyermek-tüdőgondozó intézet működik benne. 1816-ban Horváth Károly épittette jelenlegi református templomát, amelyet a következő évben, Horváthné (Barcsai leány) adott a református egyháznak. Az ortodox (volt görögkatolikus) templom 1903-ban épült. Az Ala i. Tungrorum Frontaniana lovas és Cohors II. Brittanica milliaria gyalog római nagy települések lelöhelye. A castrum helye négyszögü, a községből délre a mezőn ma is tisztán kivehető. Egy pannoniai lovasosztály táborhelye és fürdője.
Jegyzetek
Források
További információk Fotók a Hye-kastélyról
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései