Claude Oscar Monet (Párizs, 1840. november 14. – Giverny, 1926. december 5.) francia impresszionista festő.
Élete Párizsban született, 1841. május 20-án keresztelték meg egy helyi párizsi templomban. Édesanyja énekesnő volt.
1845-ben a család a normandiai Le Havre-ba költözött. Bár édesapja azt akarta, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, Claude Monet festő akart lenni. 1851. április 1-jén Monet elkezdte a művészeti középiskolát Le Havre-ban. Először szénrajzaival lett ismert, amiket tíz vagy húsz frankért adott el. Jacques-Francois Ochard-tól, aki maga Jacques-Louis David tanítványa volt, vette első leckéit. Normandia partjain 1856–1857-ben találkozott Eugéne Boudinnel, aki mentora lett, tanítva őt az olajfesték használatára és a plein air technikára.
1857-ben, 16 éves korában, anyja halála után, Párizsba költözött gyermektelen nagynénjéhez, Marie-Jeanne Lecadre-hoz.
A Louvre-ban látva, hogy egyes festők régi nagy mesterektől másolnak, maga is bevitte eszközeit és másolni kezdett. Párizsi évei alatt több festővel megismerkedett, köztük Édouard Manet-val és Pissarróval.
1861-ben Algériában sorkatonai szolgálatot kezdett, de hamarosan hastífuszt kapott, és ezután nagynénje kifizette a katonai szolgálat alóli mentesítés magas összegét. 1862-től Charles Gleyre tanítványa lett Párizsban, ahol találkozott Pierre-Auguste Renoirral, Frédéric Bazille-jal és Alfred Sisley-vel. Közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté.
Monet számára az ismertséget és elismertséget a Camille vagy A zöldruhás nő (La femme a la robe verte) címeken ismert festménye hozta meg 1866-ban. Ezt a képet a „hagyományos” festészetet támogató párizsi Salon is elfogadta kiállításra. Modellje Camille Doncieux, későbbi felesége volt. 1868-ban megszületett fiuk, Jean.
Monet 1868-ban anyagi nehézségei miatt öngyilkosságot kísérelt meg: a Szajnába vetette magát, de kimentették.
A porosz–francia háború kitörése után, 1870 szeptemberében Angliába menekült. Barátai, Manet és Bazille bevonultak, s Bazille hamarosan el is esett a fronton.
Monet londoni tartózkodása során főleg John Constable és William Turner műveit tanulmányozta, akiknek tájképei nagy hatással voltak saját újításaira a színek alkalmazásában. 1871 tavaszán megpróbálta bemutatni néhány festményét a Királyi Akadémia kiállításán, de képeit nem fogadták el. Májusban elhagyta Londont, és a hollandiai Zaandamban (Amszterdam mellett) telepedett meg. Itt 25 képet festett, közben a holland rendőrség forradalmi tevékenységgel gyanúsította.
1871 őszén visszatért Franciaországba, és 1878-ig Argenteuil-ben, egy Szajna melletti faluban élt, közel Párizshoz. Itt festette néhány legismertebb művét. 1873–74-ben rövid időre visszatért Hollandiába.
bélyegkép|jobbra|270px|Impresszió, a felkelő nap (1872). A festmény később az impresszionizmus névadója lett 1872-ben festette a Impresszió, a felkelő nap című képet, egy Le Havre-i tájat ábrázolva. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép, amely ma a Marmottan-Monet Múzeumban látható, Párizsban. A címről Louis Leroy kritikus új szakszót alkotott: „impresszionizmus”, amellyel lekicsinylő szándékozott lenni, ám az elnevezést az impresszionisták elfogadták a maguk számára.
Monet még 1870-ben feleségül vette Camille Doncieux-t, aki 1876-tól tüdőbajban szenvedett. 1878-ban második gyermekük, Michel születése után Vétheuilbe, támogatójuk, Ernest Hoschede gazdag áruháztulajdonos és művészetpártoló házába költöztek.
Hoschede 1878-ban csődbe ment és Belgiumba távozott. Monet felesége 1879-ben meghalt. Alice - Hoschede felesége - Monet-val maradt, és segített felnevelni két gyerekét a saját hat gyereke mellett. 1883 áprilisában Vernonba, majd Givernybe költöztek, ahol Monet egy nagy kertet épített, és azután ott festette képei nagy részét. Alice, miután férje meghalt, 1892-ben férjhez ment Monet-hez.
1880-as–90-es években Monet elkezdte a „sorozatképeit”, amelyben a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat ábrázolta. Az első ilyen a Kazlak-sorozat, amelynek darabjait több szemszögből, más napszakokban készítette. 1891-ben e sorozat 15 képét állította ki Paul Durand-Ruel galériájában, nagy sikert aratva. Később a Nyárfák, a Roueni katedrális, a Parlament, a Szajna reggel és a Tavirózsák sorozatát festette meg.
1883 és 1908 között több hosszabb utat tett mediterrán tájakon, ahol sok tájképet festett. Velencében és Angliában fontos sorozatokat készített. Felesége 1911-ben meghalt, majd idősebb fia, Jean is, akinek felesége Blanche, Alice egyik lánya volt. Ezután Blanche gondoskodott róla és a gyerekekről.
1926-ban befejezte a Tavirózsák 12 pannójának megfestését. A képeket a francia államnak ajándékozta; azok az erre a célra átalakított Orangerie-ben kaptak állandó helyet. Szembetegség kínozta, általános egészségi állapota egyre romlott, 1926. december 5-én halt meg Givernyben.
Művészete Halála után 1928-ban rendeztek munkásságából nagy retrospektív bemutatót. Tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg. A puszta optikai kép kifejezésére való törekvés, a szerkezet, a kép előformázásának feladása, művészetének tárgy nélkülivé váló tendenciája számos vonatkozásban az absztrakt művészet felé mutat. Számos modern absztrakt festő Monet művészetét előfutárának vallja.
Nevezetesebb képei bélyeg|Monet 1861 : Un coin du studio 1865 : La Charrette 1865 : Le Chêne, forêt de Fontainebleau 1865 : Le Déjeuner sur l'herbe 1865 : Plage a Honfleur 1867 : Femmes au jardin 1867 : La Plage de Sainte-Adresse 1867 : Vitorlásverseny Sainte-Adresse-ben 1867 : Le Jardin des princesses 1867 : L’Église Saint-Germain L'auxerrois 1868 : La Pie, Musée d’Orsay, Párizs 1868 : Le Déjeuner 1868 : Au bord de l'eau 1869 : La Grenouillère 1869 : La Seine a Bougival le soir 1870 : Plage a Trouville 1870 : Hôtel des Roches Noires, Trouville 1871 : La Liseuse 1871 : La Tamise a Westminster 1872 : Impresszió, a felkelő nap, Musée Marmottan Monet, Párizs 1873 : Le Déjeuner 1873 : Les Coquelicots 1873 : Boulevard des Capucines 1874 : Bateaux quittant le port, Le Havre 1874 : Le Pont à Argenteuil 1875 : Régates à Argenteuil 1875 : Femme à l’ombrelle 1875 : La Promenade 1875 : Train dans la neige 1875 : Femme au métier 1876 : Le Bateau atelier 1876 : La Japonaise 1877 : La Gare Saint-Lazare 1877 : Cœur au soleil 1878 : La Seine a Vétheuil, Musée Malraux, Le Havre 1878 : La Rue Montorgueil 1880 : Les Falaises des Petites Dalles, Museum of Fine Arts, Boston 1881 : Jardin de l'artiste a Vétheuil 1883 : L’Arche d'Etretat 1884 : Les Falaises des Petites Dalles, Kreeger Museum, Washington, D.C. 1884 : La Corniche de Monaco 1884 : La Route rouge près de Menton 1884 : Les Villas à Bordighera 1885 : Étretat sziklái 1886 : Autoportrait 1886 : Belle-Île 1886 : Les Pyramides de Port Coton, Belle-Île-en-Mer 1886 : Les Rochers de Belle-Île 1886 : Rochers a Port-Goulphar, Belle-Île-en-Mer 1886 : Tempête, côte de Belle-Île 1886 : Essai de figure en plein-air : Femme a l'ombrelle tournée vers la droite 1886 : Essai de figure en plein-air : Femme a l'ombrelle tournée vers la gauche 1887 : La Barque, Musée Marmottan Monet, Paris 1890–1891 : Kazlak (sorozat) 1891 : Nyárfák (sorozat) 1892–1894 : Roueni katedrális (sorozat) 1897 : Les Falaises à Varengeville, Musée Malraux, Le Havre 1897 : Bras de Seine près de Giverny 1898-tól haláláig : Tavirózsák (sorozat) 1899–1905 : A londoni parlament (sorozat) 1903 : Waterloo Bridge, le soleil dans le brouillard 1905 : Les Nénuphars 1907 : Csendélet tojásokkal 1908 : Palace de Mula à Venise 1910 : Palais des Doges 1917 : Autoportrait 1918 : Le Pont japonais 1920 : Les Agapanthes
Korai festményeiből
Késői festményeiből
Források és irodalom Chr. Heinrich: Monet – Taschen-Verlag, Köln, 2006 Szerk.: Művészlexikon 3. k. p. 461-464. – Corvina K., Bp., 1995 Szerk.: Az impresszionizmus (Művészettörténet k.) Corvina K., Bp. Seemans Bilderkatalog - Seemans Verlag Leipzig, 1960 – Ag. 415/12/60/DDR Ch. Sterling: Die französische Malerei in der Ermitage – Henschel Verlag, Berlin, 1958 (kiváló képértékelésekkel) Pataky D.: Monet – Bp., 1964 Encyclopedia Britannica Hungarica CD vers. 2005
További információk Biographie et plus de 500 peintures Les rochers de Goulphar et les tableaux de Monet peints en 1886 Biographie Claude Monet : « Vous me bombardez d'un monstrueux caillou de lumiere... » par Marie-Annick Sékaly, Directrice du service culturel de Clio. Fondation Claude Monet a Giverny Claude Monet dans Arcyclopedia La vie de Monet, ses oeuvres et le mouvement impressionnisme sulinet Famous Artists Gallery: Claude Monet Monetalia: Biography of Oscar-Claude Monet Claude Monet festményei
Kapcsolódó szócikkek Impresszió, napkelte Jégtáblák (Monet-kép) A Pointe de la Hève apálykor
Kategória:Francia impresszionista festők Kategória:Párizsiak Kategória:1840-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek