jobbra|bélyegkép|200px|Magyar sportküldöttség az 1896-os olimpián Magyarország sportélete a 19. században kezdődött szervezett formában az első úri sportklubok létrejöttével az evezésben, vitorlázásban, lovaglásban és korcsolyázásban. A század végén kezdtek terjedni a polgárok számára is elérhető és népszerű sportok, birkózás, kerékpározás, labdarúgás. Az újkori olimpiai játékok megrendezésével kapott lendületet a többi sportág elterjedése hazánkban. Szinte valamennyi Európában elterjedt sportban ott voltak már a kezdeteknél a magyar sportolók és sportvezetők. A legnépszerűbb sportágak a birkózás, kajak-kenu, kézilabda, labdarúgás, vívás és a vízilabda.
Története jobbra|bélyegkép|200px|Rotter Emilia és Szollás László jobbra|bélyegkép|200px|Magyar olimpiai bajnok vízilabdacsapat 1932 jobbra|bélyegkép|200px|Elek Ilona, 1936 jobbra|bélyegkép|200px|Papp László 1851-ben rendezték Londonban az első nemzetközi sakkversenyt melyen Szén József is indult és a második fordulóban a későbbi győztes német Adolf Anderssentől kapott ki, és a versenyen az ötödik helyen végzett. A pesti Duna szakaszon megrendezett evezős versenyekkel 1861-ben kezdődtek a hazai sportrendezvények. A Budapesti Hajós Egyesületet ebben az évben alapították az előző évben elhunyt Széchenyi István emlékére. A Balatonon 1867-ben jött létre a Balatoni Yacht Egylet, amely a vitorlásversenyek alapját jelentette. 1869-ben jött létre a Budapesti Korcsolyázó Egylet, 1875-ben pedig a Magyar Atlétikai Club, 1897-ben a Budapesti Torna Club két csapata játszotta az első labdarúgó mérkőzést. 1894-ben Párizsban létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság amelynek tagja lett dr. Kemény Ferenc magyar alreáliskolai igazgató is. A következő évben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság és 1896-ban az első olimpiai játékokon már hét magyar versenyző vett részt. A 20. század elején sorra alakultak a magyar sportklubok, 1901-ben megrendezték az első labdarúgó-bajnokságot, a következő évben pedig a birkózó-bajnokság is indult. Az első világháború után honosodott meg az asztalitenisz, a jégkorongozás, a kézi- és a kosárlabdázás a vízilabda és a kajak-kenu. 1926-ban Budapesten rendezték a 2. nemhivatalos sakkolimpiát, amelyet Magyarország csapata nyert meg.
Csapatsportok Jégkorong
A jégkorong csak az első világháború után honosodott meg nálunk, erre a Városligeti Műjégpálya megnyitása teremtett lehetőséget. Nálunk a téli sportoknak a rövid havas, jeges telek miatt nehéz a talpon maradás, a kevés jégkorong klub jelenleg is osztrák és szlovák bajnokságban játszik. A magyar férfi jégkorong-válogatott 1927-ben vett részt először Európa-bajnokságon, és 1929-ben Budapest volt a következő Eb helyszíne. 1934-es világbajnokságon 5-6. helyen végzett úgy, hogy Kanadával két döntetlent ért el. Több alkalommal jutott fel a legjobb csapatok közé a magyar válogatott, jelenleg is a divízió I-ben szerepel.
Kézilabda
Magyarországon a kézilabda is népszerű sportnak számít, bár kevesebben követik figyelemmel, mint a focit. A magyar női kézilabda válogatott 1965-ben világbajnoki, 2000-ben Európa-bajnoki címet szerzett. A férfi válogatott legjobb eredménye világbajnoki ezüstérem (1986). Olimpiákon két bronzérmet (1976, 1996) és egy ezüstérmet (2000) szerzett a magyar női válogatott. A férfi válogatott legjobb olimpiai eredménye három negyedik hely (1980, 1988, 2004).
A klubcsapatok közül a nőknél BEK-et, illetve Bajnokok Ligáját nyert a Vasas (1982), a Dunaferr (1999) és a Győri Audi ETO (2013, 2014, 2017, 2018, 2019, 2024), KEK-győztes lett a Ferencváros (1978, 2011, 2012), a Bp. Spartacus (1981) és a Dunaferr (1995), EHF-kupát nyert a Debreceni VSC (1995, 1996), a Dunaferr (1998), a Székesfehérvár (2005), a Ferencváros (2006) és a a Siófok KC (2019). A férfiaknál a Bp. Honvéd 1982-ben BEK-et, a Rába ETO 1986-ban IHF-kupát, a Veszprém 1992-ben és 2008-ban KEK-et, a Pick Szeged pedig 2014-ben EHF-kupát nyert.
Kosárlabda
A férfi válogatott legnagyobb sikere a Budapesten rendezett 1955-ös Európa-bajnokságon szerzett aranyérem. 1953-ban az Eb-n második, 1946-ban pedig harmadik helyen végzett. A nyári olimpián eddigi legjobb helyezése az 1952-ben és 1960-ban elért 9. hely. Világbajnokságon azonban még nem szerepelt a magyar csapat.
A női csapat legnagyobb sikere az 50-es években elért két Európa-bajnoki ezüstérem, valamint az 1957-es vb-n elért 5. hely. A csapat a nyolcvanas években újra megerősödött, és 10 év alatt az 5 Európa-bajnokságon négyszer is bronzérmet szerzett.
Labdarúgás
Magyarországon a legkedveltebb sportág a labdarúgás, az 1901-ben megalakult Magyar Labdarúgó-szövetség még abban az évben elindította a bajnokságot, a második világháborúig két csapat a Ferencvárosi TC és az MTK határozta meg a hazai labdarúgás színvonalát. Az 1910-es években és az 1920-as évek elején az MTK Európa legjobb csapatai közé tartozott és Schlosser Imre, Tóth Potya István, Schaffer Alfréd is világszínvonalú játékosok voltak. 1930-as években az Újpest FC is felzárkózott az élvonalhoz és az európai-kupákban is sikerrel szerepelt. Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a rendező Olaszország mögött második lett a Toldi Géza, Zsengellér Gyula, Sárosi György játékosokkal szereplő magyar csapat.
Az ötvenes években a kommunista államvezetés annyira fontosnak ítélte a labdarúgást hogy irányítása alá vonta, összegyűjtötte a legjobb játékosokat a különböző klubokból a Honvéd SE-be. Ezek a játékosok jelentették aztán a világszerte legendássá vált aranycsapat alapját. Helsinkiben olimpiai bajnok lett, 1953-ban otthonában győzte le a félelmetes hírű Angliát és az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon második lett. Az 1956-os forradalom szétszórta a világban az aranycsapatot is.
Az új sikeres válogatott mégis hamar összeállt, a klasszis játékosokban mindig bővelkedő magyar labdarúgást az 1960-as években Tichy Lajos, Albert Flórián, Fazekas László, Bene Ferenc, Dunai Antal, Fenyvesi Máté neve fémjelezte. 1964-ben olimpiai bajnok és az Európa-bajnokságon harmadik, 1968-ban ismét olimpiai bajnok lett a magyar válogatott.
Az 1970-es évek elejétől a magyar labdarúgás nem tud nemzetközi eredményeket elérni, annak ellenére hogy jó játékosokban nincs hiány. Nyilasi Tibor, Bálint László, Várady Béla, Törőcsik András, Sallai Sándor példa erre.
A második Orbán-kormány hatalomra kerülése (2010) óta a labdarúgásra költött összegek a korábbinak a többszörösére emelkedtek. Nagyszámban épültek új stadionok, a régebbiek közül sokat jelentős költséggel felújítottak. A fejlesztések fő oka a miniszterelnöknek a sportág iránti rajongása.https://index.hu/belfold/2017/10/17/fidesz-alelnok_2020-ra_utolerjuk_szlovakiat/ Jelentős beruházásoknak köszönhetően többek között új labdarúgó akadémiákat hoztak létre (legutóbb a Honvéd labdarúgó akadémiája jött létre), így jelentősen fejlődik nem csak a csapatok, de Magyarország utánpótlása is.
Sakk Bár a sakk elsősorban egyéni sportnak számít, a legtöbb siker a magyar férfi és női sakkcsapatok nevéhez fűződik. 1924-ben Magyarország is a Nemzetközi Sakkszövetség alapító tagjai között volt, és 1926-ban Budapest rendezhette a 2. nemhivatalos sakkolimpiát, amelyet Magyarország csapata nyert meg. 1927-től már hivatalos sakkolimpiákat rendeztek, és az első kettőn, az 1927-es londoni és az 1928-as hágai olimpiákon is a magyar csapat végzett az első helyen, 1930-ban a 3. sakkolimpián ezüstérmet szerzett. Az 1936-os berlini nemhivatalos sakkolimpián ismét arany-, majd 1937-ben a 7. hivatalos sakkolimpián ezüstérmes lett a magyar válogatott.1978-ban a magyar sakksport legnagyobb sikereként megtörték a Szovjetunió 25 éven át tartó hegemóniáját, és az 1978-as sakkolimpián Buenos Airesben a Portisch Lajos, Ribli Zoltán, Sax Gyula, Adorján András, Csom István, Vadász László összeállítású csapat a szovjeteket megelőzve aranyérmet szerzett. Két évvel később a magyar válogatott holtversenyben lett első a szovjet válogatottal, és a holtversenyt eldöntő minimális különbséggel szorult a második helyre. A magyar sakkválogatott 2017-ben a sakkolimpiákon szerzett öt arany-, nyolc ezüst- és két bronzérmével az összesített éremtáblázaton a negyedik helyen áll a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Oroszország mögött. Az 1985-től rendezett sakkcsapat világbajnokságokon 1985-ben a magyar válogatott a Szovjetunió mögött ezüstérmet szerzett. A sakkcsapatok Európa-bajnokságán Magyarország a nyílt versenyeken 2017-ig négy ezüst- és hat bronzérmet szerzett.
Női sakkcsapatunk az 1988-ban Szalonikiben rendezett sakkolimpián törte meg a szovjet női válogatott 30 éven át tartó hegemóniáját, és a három Polgár lány (Polgár Zsuzsa, Polgár Judit, Polgár Zsófia), valamint Mádl Ildikó összeállítású csapatunk fölényesen szerezte meg az aranyérmet. A sikert az 1990-es sakkolimpián Újvidéken sikerült megismételni. Női sakkcsapatunk a sakkolimpiákon a két aranyérmen kívül még öt ezüst és két bronzérmet szerzett, ezzel 2017-ben az éremtáblázaton a Szovjetunió, Kína, Grúzia és Oroszország mögött az ötödik helyen áll. A sakkcsapatok Európa-bajnokságán a magyar női válogatott 2003-ban nyert ezüstérmet nyert.
Vízilabda
Komjádi Béla 1920-as évekbeli áldozatos munkájával alapozta meg a magyar vízilabdázás nemzetközi eredményességét. Magyarországon manapság a legtöbb sikert adó sportág a vízilabda, hiszen a magyar férfi vízilabda-válogatott a világ legjobbjai közé tartozik, több nemzetközi sikerrel is dicsekedhet: 9-szeres olimpiai arany, 3-szoros olimpiai ezüst, 2-szeres olimpiai bronzérmes. A 2008-as Pekingi nyári olimpiai játékokon a válogatott csoportelsőként az elődöntőbe jutott. Majd az elődöntőben 11:9-re legyőzve Montenegrót, veretlenül jutott a döntőbe ahol megszerezte zsinórban 3. olimpiai aranyérmét Kemény Dénes szövetségi kapitány irányítása alatt. A mérkőzés végeredménye 14-10 lett.
Egyéni sportágak Asztalitenisz Az első bajnokságot (nem hivatalos) már 1904-ben megrendezték, ténylegesen az első világháború után vált népszerűvé és sikeres tömegsporttá Magyarországon. Az 1926-os első világbajnokság minden számát magyar versenyzők nyerték meg. 1926 és 1939 között negyvenhat világbajnoki címet nyertek a magyar versenyzők. Világviszonylatban jelentős játékosok voltak a kezdeti időkben: Jacobi Roland, Mechlovits Zoltán, Pécsi Dániel, Mednyánszky Mária. Későbbi versenyzők: Barna Viktor, Bellák László, Szabados Miklós, Sipos Anna. Az 1950-es évek világbajnokai voltak: Sidó Ferenc, Berczik Zoltán, Farkas Gizella, Kóczián Éva. 1958-ban rendezték az első Európa-bajnokságot amelyen négy magyar elsőség született. az 1970-es évek világ- és Európai-bajnokai voltak: Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor, Magos Judit. Az ázsiai versenyzők megjelenésével már háttérbe szorultak az európaiak.
Atlétika 1896-ban hét klub alapította meg a Magyar Atlétikai-szövetséget, és az európai atlétika élvonalát alkották a magyarok 1945 előtt. Már a második olimpián 1900. Párizsban Bauer Rudolf nyerte a diszkoszvetést, a későbbiekben is elsősorban a nehéz atlétikában értek el eredményeket a magyarok diszkoszvetésben, gerelyhajításban és kalapácsvetésben. Sikeres atléták voltak: Csák Ibolya, Németh Imre, Varjú Vilmos, Zsivótzky Gyula. Kiss Balázs 1996-ban és Pars Krisztián 2012-ben nyert olimpiát kalapácsvetésben.
Birkózás A birkózó bajnokság 1903-ban kezdődött Magyarországon, 1908-ban Weisz Richárd már olimpiai bajnok lett. A görög kötöttfogású birkózás az eredményesebb nálunk, a későbbi keletkezésű szabad fogást Kárpáti Károly olimpiai eredményei tettek népszerűvé. Napjainkig sikereket érnek el versenyzőink ebben a sportágban, többek között: Bóbis Gyula, Polyák Imre, Kozma István, Hegedűs Csaba.
Gyorskorcsolya