II. Thotmesz (uralkodói nevén Aaheperenré, görögösen Thutmoszisz; ur.: kb. i. e. 1492 – i. e. 1479) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia negyedik fáraója. Édesapját, I. Thotmeszt követte a trónon. Valószínű, hogy féltestvére és felesége, Hatsepszut, aki később követte a trónon, erős befolyással volt rá.
Családi háttere I. Thotmesz és mellékfelesége, Mutnofret fia volt. Nem ő volt a fáraó elsőszülött fia; bátyjai, Amenmosze és Uadzsmesz halálával nyílt meg előtte az út a trón felé. Feleségül vette I. Thotmesz és a fő királyné, Ahmesz lányát, Hatsepszutot, akitől egy lánya született, Nofruré. Fia, a későbbi III. Thotmesz egy mellékfeleség vagy ágyas, Iszet gyermeke volt., pp.130,131
Uralkodása Thotmesz uralkodásának hosszáról tudományos viták folynak; legkésőbbi fennmaradt uralkodási dátuma is csak az 1. év, és lehetséges, hogy egész uralkodása valójában nem 13, csak 3 évig tartott. Felesége, Hatsepszut, aki pár évvel idősebb lehetett nála, jelentős hatalmat gyakorolhatott.Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ), pp.251-252
Az egyetlen katonai hadjárat, melyről tudomásunk van II. Thotmesz idejéből, egy núbiai zavargás leverése az első uralkodási évben. Az Asszuántól délre fekvő Szehel-szigeten talált felirat szerint a lázadásban részt vevőket kivégezték, Kús uralkodójának fia kivételével, akit túszként Egyiptomba vittek. Jahmesz Pennehbet említi sírjában, hogy számos saszu hadifoglyot hoztak a fáraónak; a saszu vonatkozhat núbiaiakra és a Sínai-félsziget lakóira is, így az esemény vagy ehhez a núbiai hadjárathoz köthető, vagy egy esetleges későbbiéhez. A seregeket nem maga Thotmesz vezette, talán mert még túl fiatal volt.Shaw, op.cit., p.252Joyce Tyldesley: Amon lánya – Hatsepszut, a fáraó (GoldBook, Debrecen) , p.96
Thotmesz nevéhez nem sok jelentős építkezés fűződik. A karnaki templom 4. pülónja előtti udvarban egy mészkőkaput állíttatott; ennek köveit később beépítették a 3. pülón alapjaiba, de mára a Karnaki Szabadtéri Múzeumban újra felépítették.Shaw, op.cit., p.251 Egy kis halotti temploma épült Medinet Habunál (ahol később Hapu fia, Amenhotep jóval nagyobb temploma épült fel a szomszédságában). Ezt a halotti templomot – melynek neve Seszpet-anh, azaz „Az élet kápolnája” volt – már csak fia, III. Thotmesz uralkodása alatt fejezték be. A templom mára elpusztult, csak az alaprajzát sikerült feltárni., p.191
Múmiája és sírja II. Thotmesz múmiáját sok más fáraóéhoz és királyi családtagéhoz hasonlóan 1881-ben az ún. Deir el-Bahari-i rejtekhelyen találták meg, ahová a XXI. dinasztia uralkodása idején szállították a sírrablók elől. 1886-ban Gaston Maspero bontotta ki a múmiát, amiben a sírrablók nagy kárt tettek. Maspero megállapítása alapján a fáraó alig harmincéves lehetett halálakor, melyet valószínűleg betegség okozott. Smith azonban úgy tartja, a múmia bőrén látható foltok nem biztos, hogy betegség jelei, lehetséges, hogy a mumifikálási eljárás során keletkeztek. Ráadásul még az sem teljesen biztos, hogy a múmia valóban Thotmeszé.Tyldesley, op.cit., pp.104-105 A múmia testmagassága 169 cm.Tyldesley, op.cit., p.139
Thotmesz sírját nem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani. Felmerült lehetőségként a Királyok völgye 42, ami azonban stílusa alapján későbbi, és alapítási lerakata alapján Meritré-Hatsepszut királyné számára készült, valamint a DB358, amelyben megtalálható a királysírokra jellemző akna, bár Thotmesz neve sehol nem fordul elő a sírban. Az, hogy utóbbi sír nem a Királyok völgyében van, nem zárja ki, hogy Thotmesz sírja legyen, mivel a Királyok völgyébe temetkezés ebben az időben még nem volt régi hagyomány.Nicholas Reeves – Richard H. Wilkinson: The Complete Valley of the Kings (Thames & Hudson, 1996), p.96
Név, titulatúra
Jegyzetek
Kategória:Fáraók Kategória:XVIII. dinasztia Kategória:Egyiptomi múmiák Kategória:Az i. e. 16. században született személyek Kategória:Az i. e. 1470-es években elhunyt személyek