bélyegkép|370px|Anton von Werner festménye a berlini kongresszusról, a kép középvonalában id. gróf Andrássy Gyula, Otto von Bismarck és Pjotr Suvalov gróf találkozója, a kép bal szélén gróf Károlyi Alajos, mellette Alekszandr Gorcsakov és Benjamin Disraeli beszélgetése
A berlini kongresszus egy 1878-ban (június 13. és július 13. között), a nagyhatalmak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország), valamint az Oszmán Birodalom és a balkáni népek (görögök, szerbek, románok, montenegróiak és albánok) között lezajló konferencia elnevezése, amelynek célja az orosz–török háború után a balkáni térség országainak meghatározása volt. A kongresszus a berlini szerződés aláírásával ért véget, amely a San Stefanó-i békeszerződést írta felül.
Előzményei
A San Stefanó-i béketárgyalások során az orosz és a török felek a nagyhatalmak megkérdezése és érdekeik figyelembevétele nélkül kötöttek egyezséget. Nagy-Britannia és az Osztrák-Magyar Monarchia nem fogadta el a békét, és kényszerítette Oroszországot, hogy a berlini konferencián a nagyhatalmakkal együtt újra tárgyalja a kérdéskört. bélyegkép|300px|jobbra|A berlini kongresszus által meghúzott államhatárok a Balkánon bélyegkép|300px|jobbra|Határok a Transzkaukázusban:a drinápolyi béke (1829) szerint (1.), San Stefanó-i béke (1878) szerint (2.) és a berlini kongresszus (1878) szerint (3.)
Résztvevői
Nagy-Britannia Benjamin Disraeli (miniszterelnök) Robert Gascoyne-Cecil (külügyminiszter) Odo Russell (berlini nagykövet)
Orosz Birodalom Alekszandr Gorcsakov (külügyminiszter) Pjotr Suvalov (londoni nagykövet) Pável Ubri (berlini nagykövet)
Német Császárság Otto von Bismarck (birodalmi kancellár) Chlodwig zu Hohenlohe-Schillingsfürst (párizsi nagykövet) Bernhard Ernst von Bülow (külügyminisztériumi államtitkár)
Ausztria–Magyarország id. Andrássy Gyula (közös külügyminiszter) Károlyi Alajos (berlini nagykövet) Heinrich Karl von Haymerle (római nagykövet)
Francia Köztársaság William Henry Waddington (külügyminiszter) Charles Raymond de Saint-Vallier (berlini nagykövet) Paul L. Desprey (miniszteri megbízott)
Olasz Királyság Luigi Corti (külügyminiszter) Eduardo de Launay (berlini nagykövet)
Oszmán Birodalom Alexander Karatheodori pasa (római nagykövet) Sadullah Bey pasa (berlini nagykövet) Mehmed Ali pasa (tábornagy)
Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemségei Ion C. Brătianu (miniszterelnök) Mihail Kogălniceanu (külügyminiszter)
Görög Királyság Theodoros Deligiannis (külügyminiszter)
24px Szerb Fejedelemség Jovan Ristić (kormányfő)
24px Montenegrói Fejedelemség Božo Petrović Stanko Radonjić
Fontosabb döntései
Bulgária elveszítette Macedóniát, Trákiát és a Balkán-hegységtől délre fekvő területének nagy részét. A Bulgáriától délre fekvő térség keleti része Kelet-Rumélia néven az Oszmán Birodalom autonóm tartománya lett. Románia megkapta Dél-Dobrudzsát, Szerbia pedig Pirot vidékét. Nagy-Britannia megkapta Ciprus szigetét. Az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évre történő katonai megszállására. right|bélyegkép|400 px|A berlini kongresszus Bulgáriát érintő területi döntései
Következményei A kongresszus gátat vetett az 1877–78-as orosz–török háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák–Magyar Monarchia lehetőséget kapott, azonban id. Andrássy Gyula közös külügyminisztert Bosznia-Hercegovina megszállása kapcsán számos bírálat érte, főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt, és ezek hatására lemondott.
Létrejöttek a balkáni nemzetállamok, de határaikat a nagyhatalmak nem etnikai, hanem hatalmi–stratégiai alapon húzták meg. Az etnikai kérdések szinte néhány évtizeden belül kezelhetetlenné váltak, és a mai napig területi konfliktusok alapját képezik.
További információk A keleti ügyekre vonatkozó okmányok. St. Stefanoi előleges béke / A congressus jegyzőkönyvei és berlini szerződés; Állami Ny., Bécs, 1878 N. M. Gelber: A zsidó kérdés három béketárgyaláson. Wien – Berlin – Paris, 1814 – 1878 – 1920; ford. Strausz Béla; Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, Cluj, s.a. (Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség cluji helyicsoportjának szabadegyetemi előadássorozata) Palotás Emil: Az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után, 1878–1881; Akadémiai, Bp., 1982
Kapcsolódó szócikkek
Berlini szerződés Montenegró Albánia oszmán uralom alatt Prizreni Liga Kelet-Rumélia San Stefanó-i béke Bulgária történelme Bolgár–török határ I. Miklós montenegrói király Friedrich von Beck-Rzikowsky Otto von Bismarck
Kategória:1878 Kategória:Nemzetközi szerződések Kategória:Bulgária történelme Kategória:Orosz–oszmán háborúk Kategória:Kongresszusok Kategória:Orosz–román kapcsolatok Kategória:Brit–orosz kapcsolatok Kategória:Német–orosz kapcsolatok Kategória:Német–osztrák kapcsolatok Kategória:Románia 19. századi történelme