Wismar egy kis kikötőváros, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi államban. Kb. 45 km-re fekszik keletre Lübecktől és 30 km-re északi irányban Schwerintől. Természetes kikötőjét a Wismari-öbölben turzás védi. Építészetére jellemző a téglagótika. Óvárosát 2002-ben felvették az UNESCO világörökség listájára.
A név eredete A város neve a szláv Vysěmêr vagy Visemêr településnévből ered. 1229-ben Wyssemaria-nak, 1230-ban Wissemaria-nak, 1246-ban Wismaria-nak hívták a települést.Paul Kühnel:Die slavischen Ortsnamen in Meklenburg in Verein für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde:Jahrbücher des Vereins für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. - Bd. 46 (1881), S. 159
Történelme A 10. századig a szlávok lakták a területet. Nem messze a mai várostól a 8. században egy viking kereskedelmi hely volt, amely 808-ban leégett.
A Wismar nevet először 1147-ben említik az írások a Wizmar Havn (Wizmar-öböl) néven.
1211-ben az írások két hajót említenek, amelyek a település tulajdonát képezik. Wismar 1229-ben kapott városi kiváltságokat, majd 1301-től Mecklenburg része lett. 1259-ben szövetséget kötött Lübeck és Rostock városokkal a Balti-tengeri kalózok elleni védelemben, melyből később kialakult a Hanza-szövetség. A 13. és 14. századok során virágzó Hanza-város volt gyapjúárugyártó manufaktúrákkal. Noha az 1376-os pestisjárvány több mint 10 000 lakosát elpusztította, a város képes volt jómódúnak maradni a 16. századig.
A vesztfáliai béke következtében 1648-ban Wismar, Poel sziget és Neukloster svéd fennhatóság alá került. A németországi svéd területeket kormányzó grófok (Reichsfürsten) révén a svéd király képviseltette magát a Német-római Birodalom országgyűléseiben. 1803-ban Svédország eladta 1 250 000 birodalmi tallérért (Riksdaler) a várost Mecklenburgnak, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével. Emiatt Wismar nem képviseltethette magát a Mecklenburgi országgyűlésen csak 1897-től. 1903-ban Svédország véglegesen lemondott a városról.
1848-ban megépült a schwerini vasút, amelyet 1883-ban a rostocki, majd 1897-ben a karowi követett.
A 20. század elején Wismar iparának nagy részét a vasmegmunkálás, gépipar, papírfeldolgozás valamint aszfaltkészítés adta. Ugyanakkor számottevő kereskedelmet is folytatott, főleg tengeren. Exporttermékei között volt a gabona, vaj, importált szenet, fát és vasat. Miután természetes kikötője kellően mély volt, képes volt 5 m merülési mélységű gőzhajókat is fogadni.
A második világháború alatt a várost lebombázták. Sok történelmi épület lett a bombák ill. a tűz áldozata. 1945. július 1-jén vonult be a vörös hadsereg Wismarba. 1952-ben a Rostocki körzet része és járási székhely lett.
2002-ben az UNESCO az óvárost a világörökség részévé nyilvánította.
Címer bélyegkép|balra|100px|címer 1918-1995 között balra|bélyegkép|118x118px|Wismar hanza-város nyomdai jele Wismar hanza-város címere egy kék pajzs. Ezüst színben a címer alján három ezüst hal található. Az alsó hal jobb felé fordul, a két felső hal közül a bal oldali jobbra, míg a jobb oldali balra néz. A címer közepén helyezkedik el egy hajó képe, amelynek árbócán egy aranysárga pajzs látható, benne egy koronás bika képével. Az árbóc tetején egy aranyszínű kereszt áll. A kereszt alatt egy fehér-piros csíkos zászló lobog. A pajzs és a zászló között egy sárga árbóckosár található.
A hanza-város nyomdai jele egy osztott pajzs. A bal oldalon egy fél, koronás bika van. A jobb oldal fehér-piros csíkkal tarkított.Vgl.: Hauptsatzung der Hansestadt Wismar vom 18. Februar 1994
Közlekedés Városi közlekedés A városi pályaudvar az óvárostól északkeletre fekszik. Ide futnak be a RegionalExpress szerelvényei.
A pályaudvar közelében található a buszpályaudvar (ZOB). Itt van a városi és a távolsági buszok végállomása is.
Munkanapokon ezek a buszvonalak vannak: A vonal: Seebad Wendorf ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Fischkaten (30 perc) B-D vonal: Seebad Wendorf ↔ {Am Markt → Lindengarten → Bahnhof → ZOB} ↔ Gartenstadt (30 perc) C vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Dargetzow (60 perc) E vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Rothentor (60 perc) F vonal: Weidendammplatz → Hegede → Am Markt → Dahlberg → Weidendammplatz (30 perc) G vonal: Ostseeblick ↔ Wendorf ↔ Gartenstadt ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ ZOB (60 perc) 242 vonal: (Proseken ↔ Gägelow ↔) Ostseeblick ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ Dargetzow ↔ Kritzow
Wismart az A 20-as autópályán Rostockból érhetjük el. Az A 14-es autópálya, amely Lübecket köti össze 2009-ben fejezik be egészében.
Főbb látnivalói Piactér (Marktplatz) – a legnagyobb hasonló jellegű építmény Németországban (10 000 m²). Elegáns épületek fogják közre, melyek között találunk 14. századitól kezdve 19. századiakat is. Központja egy 1602-ből származó, Hollandiából hozott, vasrácsokkal védett kút, a Wasserkunst. Északi oldalán található a Városháza (Rathaus), mely neoklasszikus stílusban épült 1817–1819 között. A tér egyik legszebb épülete az 1380-ban épült Alter Schwede (Öreg svéd). Marienkirche – ma már csak a 80 m magas torony tanúskodik az egykori (13. század) templomról, mely a téglagótika egyik legszebb alkotása volt. A második világháború súlyos pusztításait követően, 1960-ban a kelet-német kommunista vezetés elrendelte lebontását. Nikolaikirche – 1381 és 1460 között épült. Magas hajójával az Észak-németországi téglagótika egyik kiemelkedő építménye. St Georgen-Kirche – a 13. század első felében épült. A második világháborúban elpusztították, de 1990-ben újjáépült. Fürstenhof – az egykori hercegi palotát ma a városvezetés használja. 1552 és 1565 között épült, majd 1877–1879 között restaurálták. Belsejét korai reneszánsz freskók díszítik. Régi Iskola – 1300 környékén épült, ma múzeumként üzemel. bélyegkép|balra|192px|Nagy városiskola
Oktatás Wismarban egy szakfőiskola, a Wismar főiskola található.
A városban 2 gimnázium van. A Gerhart Hauptmann Gimnázium a Dahlmannstraßén van a Wismari Nagy Városiskola mellett.
A városban található továbbá: Johann Wolfgang von Goethe Gyűjtőiskola (IGS) (Domonkos-kolostor) 4 alapiskola egy zeneiskola 2 magániskola
Kultúra Múzeumok Wismari Várostörténeti Múzeum "Schabbellhaus" Baumhaus Tanácsépület pincéje KUNSTstoff - A mai művészetek galériája Technikai Állami Múzeum Hanza Pezsgőpincészet
Lakosság Év Lakosság 1300 5000 1632 3000 1799 6000 1818 6 700 1830. december 1. 1 10 560 1840. december 1. 1 11 427 1850. december 1. 1 12 975 1860. december 1. 1 13 253 1871. december 1. 1 14 068 1875. december 1. 1 14 462 1880. december 1. 1 15 518 1885. december 1. 1 15 797 1890. december 1. 1 16 787 Év Lakosság 1895. december 2. 1 17 809 1900. december 1. 1 20 222 1905. december 1. 1 21 902 1910. december 10. 1 24 378 1916. december 1. 1 21 513 1917. december 5. 1 21 819 1919. október 8. 1 25 201 1925. június 16. 1 26 016 1933. június 16. 1 27 493 1939. május 17. 1 36 054 1945. december 1. 1 37 832 1946. október 29. 1 42 018 1950. augusztus 31. 1 47 486 Év Lakosság 1955. december 31. 54 834 1960. december 31. 55 400 1964. december 31. 1 55 067 1971. január 1. 1 56 287 1975. december 31. 56 811 1981. december 31. 1 57 718 1985. december 31. 57 465 1988. december 31. 58 058 1990. december 31. 55 509 1995. december 31. 50 368 2000. december 31. 47 031 2005. december 31. 45 391 2006. december 31. 45 182 2008. december 31. 44 730 1 Népszámlálás
Média A városban több filmet is forgattak: „Nosferatu, eine Symphonie des Grauens“ „SOKO Wismar“ „Das Geheimnis meines Vaters“
Wismarban működik a Wismar TV, amely városi televízió és a város híreit, embereit mutatja be.
Az Ostsee-Zeitung a régió lapja, amelyet itt nyomtatnak. Emellett még több ingyenes újság is megjelenik a városban.
Wismar híres szülöttei Klaus Störtebeker (1360-1401) kalózvezér Gottlob Frege (1848-1925) német matematikus Gustav Neckel (1878-1940) középkorkutató Marita Koch (1957) német atléta
Testvértelepülések Kemi, 1959 Lübeck, 1987 Aalborg 1988 Kalmar 2002
Irodalom Friedrich Schlie: Die Kunst- und Geschichts-Denkmäler des Grossherzogthums Mecklenburg-Schwerin. II. Band: Die Amtsgerichtsbezirke Wismar, Grevesmühlen, Rehna, Gadebusch und Schwerin. Schwerin 1898, Neudruck Schwerin 1992, S. 1–221. Friedrich Techen: Geschichte der Seestadt Wismar. Wismar 1929 Angela Pfotenhauer, Elmar Lixenfeld: Wismar und Stralsund – Welterbe. Monumente-Edition. Monumente-Publikation der Deutschen Stiftung Denkmalschutz, Bonn 2004, (Paperback) oder (Festeinband) Ingo Ulpts: Die Bettelorden in Mecklenburg. Saxonia Franciscana 6. Werl 1995 Jegyzetek
További információk Short architectural history of St. Mary's church (in German) Hochschule Wismar, University of Technology, Business and Design
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Mecklenburg-Elő-Pomeránia települései Kategória:Hanza-városok Kategória:Kikötővárosok Kategória:Németország világörökségi helyszínei